A legutóbbi időkig általában elutasították a nyomozó hatóságok azokat a büntetőfeljelentéseket, amikor egy fővállalkozó nem fizette ki az alvállalkozóit, mondván: ezek egyszerű szerződésszegések, amelyekkel kapcsolatban a panaszokat polgári peres úton kell rendezni. Bár az elmúlt években előfordult, hogy egy-egy sértett nem hagyta magát, és végül bizonyítani tudta az igazát a bíróság előtt, de az ilyen ügyek gyakran el sem jutottak a vádemelésig. Nagy port vernek fel ugyanakkor azok a nagy súlyú bűncselekmények, melyekről a bíróságon az derül ki, hogy a rendőrségi nyomozás nem volt megfelelő, az eredeti vád nem megalapozott. Mi az oka annak, hogy ezeket az ügyeket a nyomozók ennyire különbözőképpen kezelik és miért ilyen magas a nagy gazdasági ügyekben a felderítetlenség? A hvg.hu erre a kérdésre kereste a választ.
„1. Szüntesd meg az ügyet. 2. Ha nem tudod megszüntetni, tedd át máshová, másik kapitányságra. 3. Amennyiben ez nem megy, próbáld meg elsikálni, hogy ne kelljen vele foglalkozni. 4. Ha nagyon kell vele dolgozni, ne feledkezz meg arról, hogy nem tudhatod, kinek a kijét jelentették fel, kinek az aktája került eléd” – osztotta meg tapasztalatait a hvg.hu-val a gazdasági ügyekben nyomozó hatóság munkáját közelről ismerő, a neve elhallgatását kérő magánnyomozó.
„Egy csalási ügyben, amelyben a megbízóm tett feljelentést, és amelyben meghallgattak tanúként, lényegében magamat hallgattam ki. A nyomozó egyáltalán nem értette az ügyet, én tettem fel a kérdéseket, és diktáltam be a választ a jegyzőkönyvnek, csak hogy elinduljon a nyomozás. Az eljárást sajnos megszüntették, 15 millió forint ugrott, a csalónak meg semmi baja nem lett.” A magánnyomozó elmondta azt is, amikor az eljárások lezárása ellen panaszt nyújtottak be az ügyészségnek, akkor ugyan felszólították a rendőröket a további nyomozásra, azok végül mégiscsak lezárták az ügyeket.
A magánnyomozó felidézett egy közelmúltbeli esetet, amikor a sértett csak egy pótmagánvádas eljárás keretében tudott elégtételt szerezni az őt ért jogsérelmen. Az ügyét a rendőrség egyszerű szerződésszegésnek minősítette, miközben az általa házépítéssel megbízott vállalkozó úgy csalt ki tőle újabb és újabb részleteket, hogy közben nem történt semmi. A csalódott vállalkozó kénytelen volt saját szakállára nyomozni, és az összegyűlt bizonyítékoknak köszönhetően végül sikerrel járt a bíróságon. (Az esetről az Origo számolt be tavaly novemberben.)
„Azok a rendőrök, akik ezt az ügyet elkezdték, miért nem tartoznak felelősséggel? Egy állampolgár nincs arra felkészülve, hogy maga gyűjtsön bizonyítékot, és vigyen végig egy ilyen bonyolult eljárást. De akkor, hogyan védheti meg igazát?” – vetette fel a magánnyomozó.
Elfogadott a nemteljesítés?
„A mai magyarországi üzleti életben, különös tekintettel az építőiparra, mindennapos jelenség a szerződések nemteljesítése. Ezen problémák, jogviták kizárólag polgári jogi útra, peres eljárásokra tartoznak. Szerződésszegés miatt lehet kártérítési igényt érvényesíteni, nem a büntetőeljárás megindításával” – bukkant fel három évvel ezelőtt ugyanez a rendőrségi indoklás egy IV. kerületi ügyet lezáró rendőrségi határozatban.
Itt az érintett cég, a Ba-Im Kft. vezetője arra hivatkozott, hogy bár a fővállalkozó hozzájutott munkája ellenértékéhez, az alvállalkozóit mégsem fizette ki. A cég képviselője szerint a szándékosan ki nem fizetett vállalkozói díjak révén történő haszonszerzés esete beletartozik a Btk. szerinti csalás kategóriájába. A rendőrség viszont megszüntette a nyomozást, mondván: nem állapítható meg, hogy bűncselekmény történt, és az eljárás lefolytatásától sem várható ilyen eredmény.
Egy másik ügyben, ugyanabban az évben a Legfelsőbb Bíróság viszont arra jutott, hogy csalást követ el az a vállalkozó, aki az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a megrendelőktől megkapja, de azt nem az alvállalkozói számlák kiegyenlítésére, hanem egyéb tartozásai rendezésére fordítja.
Sok tízmilliójába is fájhat majd az államnak a rendőri eljárás
Bár voltak olyan nagy súlyú gazdasági bűncselekmények, melyek során a rendőrségi nyomozás eljutott a vádemelésig, Hadnagy József ügyvéd szerint több esetben is a bíróságon ezek a vádak elolvadtak, a nyomozás összességében mégsem bizonyult olyan eredményesnek. Ilyen volt a BKV-ügy is, amelyben eredetileg másfél milliárd forint vagyoni hátrány-okozás volt a vád, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy mindez megalapozott.
A MÁV Hídépítő működésével kapcsolatban 280 millió forintos hűtlen kezeléssel gyanúsították meg Hadnagy ügyfelét, aki a társaság műszaki osztályvezetője volt. „A cég struktúrájának része volt, de nem volt olyan döntési helyzetben, hogy ekkora összeg felett rendelkezzen. A két évig tartó nyomozás során a szakértő véleménye alapján eljutottunk oda, hogy a hűtlen kezelés helyett számvitel rendjének megsértésének vétsége lett a gyanú az emberrel szemben, amiért legfeljebb két évig tartó szabadságvesztés adható a másik bűntettnél az összeg nagysága miatt kiszabható 5-15 év helyett.”
Hadnagy szerint egy másik ügyében még kétséges az is, hogy a vádemelésig sikerült eljutni: „A Capital Partners bróker cég ügyében kétmilliárd forintos csalást rónak fel a rendőrök. A gyanú szerint az ügyfelek pénzét fiktív amerikai befektetésre számolták el, aztán a fiktív cég mégiscsak tőzsdére került, és részvényeket bocsátott ki” – mondta Hadnagy, aki hangsúlyozta, hogy a magyarországi cégvezetés nem is hazai, hanem csehországi irányítás alatt állt. Most ott tart a 2010-ben elindult büntetőeljárás, hogy jogsegély-kérelem van benyújtva Csehországban és az USA-ban, a válaszadás több évig is elhúzódhat. Eleve az eljárás nagyon sokba kerül, sok időt és erőfeszítést követel meg a nyomozó hatóságoktól, és aztán a végén még az is előfordulhat, hogy az államnak kell majd kártérítést fizetnie Hadnagy ügyfelének, miután több hónapot töltött előzetesben, a házát pedig bűnügyi zár alá vették. Hadnagy szerint a rendőrök ott „rontották” el a nyomozást, hogy a PSZÁF-bejelentése alapján nekiugrottak a CP-nek, holott az, hogy a tőzsdén valaki tízmilliókat bukik, nem meglepő.
| Növekvő ügyszámok |
| A gazdasági bűncselekmények száma és aránya az összbűnözésen belül az elmúlt öt évet vizsgálva nőtt. (2012-ben volt egy kis javulás a 2011. évhez viszonyítva.) 2008-ban 15 870 gazdasági bűntettet regisztráltak, ez a szám 2011-ben 32 490-re nőtt. Az azt következő esztendőben viszont 24 001-ra csökkent ezeknek a bűntetteknek a száma – olvasható a Legfőbb Ügyészség 2012-re vonatkozó tájékoztatójában. A csalások száma 27 906-ról 2012-ben 36 911-re nőtt, a sikkasztásoké pedig 4054-ről 4784-re emelkedett. A korrupciós bűncselekmények száma 2012-ben 828 volt (2011-ben pedig 738), ami 12,2 százalékos növekedés jelent. |
Vannak sikersztorik is
„Sok időt vesz igénybe a gazdasági bűncselekmények felderítése. Gyakran ugyanis egy-egy nagy gazdasági társaság működését kell átvilágítaniuk, vagy bonyolult céghálózatot kell kibogozniuk a nyomozóknak, és az alapügyhöz más bűncselekmények is kapcsolódhatnak” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Richárd őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni osztályának vezetője.
Az osztályvezető szerint nehéz a felek valódi akaratát, hogy a szándékuk valójában mire irányult, utólag bizonyítani. A szakértői vizsgálatok elhúzódnak, ráadásul kevés olyan szakértő van, akinek véleményét a bíróság is megalapozottnak tartja. Ezekben az ügyekben a bűncselekmény során szerzett pénz útjának követése sem egyszerű. A cégek rendszerint fantomizálódnak: a bűncselekményt elkövető vezetők kivonulnak a cégből, helyükre pedig fellelhetetlen külföldi személyeket vagy hajléktalanokat tesznek. Vagy offshore vállalkozásokat iktatnak be, hogy eltakarják a pénz fellelhetőségét. Minél több cégen megy át a pénz, annál nehezebben követhető, ráadásul azt sokszor felélik vagy eltüntetik, esetleg a pénzt más legális gazdasági formába helyezik át. Ráadásul a több országot érintő ügyekben a jogsegély alapján megkért információkra akár hosszú hónapokat is várni kell, különösen az EU-n kívüli országok esetén.
A gazdasági ügyek nyomozása nem hasonlítható össze más, például életellenes ügyekkel, hiszen míg azok a történtek után nem sokkal a rendőrség tudomása jutnak, addig a gazdasági bűntetteknél évek telhetnek el, mire büntetőeljárás indul. Erre példa az osztályvezető szerint, amikor egy társasház közös képviselője saját céljaira fordította a lakók befizetéseit, ami csak három év után derült ki. Nagy Richárd szerint ugyanakkor az is gyakori, hogy olyan jogviták miatt tesznek feljelentést, amelyek megítélése nem a büntetőjog körébe tartozik. Ezen ügyek szintén jelentős erőket kötnek le. Megemlítette, azért sokszor a feljelentések is hagynak kívánnivalót maguk után, így gyakran előfordul, hogy azok pontatlanok, rendezetlenek, esetleg hiányosak a becsatolt iratok, vagy az okozott kár, vagyoni hátrány nem állapítható meg. „Az sem szokatlan, hogy az emberek félreértik a szerződéseket, például a lízingszerződést adásvételnek tekintik, a korrupciós ügyekben pedig egyik fél sem érdekelt abban, hogy a bűncselekmény a nyomozó hatóság tudomására jusson, vagy a nyomozás mielőbb befejeződjön.”
Nagy szerint ennek ellenére vannak kifejezett sikertörténetek is: ilyenek például azok az eljárások, melyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) folytatott le gabona értékesítéssel kapcsolatos csalások ügyében. Az egyik esetben az elkövetők nem létező 7500 tonna kukoricát értékesítettek több mint 200 millió forint értékben, míg a másik esetben búzát vásároltak több mint egymilliárd forintért, melynek fedezetét hamis bankgaranciákkal igazolták.
Nagy elmondta azt is, hogy folyamatosan törekszenek az eljárások határidejének csökkentésére is. „Jó példa erre a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen létrehozott nyomozócsoport, melynek eredményeként 2013 szeptemberében 14 megyére kiterjedő akcióban egyebek mellett költségvetési csalással, pénzmosással milliárdos kárt okozó bűnszervezet irányítóit és tagjait fogták el” – közölte Nagy Richárd.
