A vadászati törvény módosítására lenne szükség azért, hogy vadászok ne lőhessenek ki többé a gazdájuk közelében szaladgáló kutyákat, mint ahogyan az január elején történt. Egyértelmű szabályokkal, a vadászok és a kutyatartók felelősebb magatartásával kiküszöbölhetőek lennének ezek az esetek. Annak viszont, hogy egy évben több ezer kutyát lőnek le vadászok, nem ez az oka, hanem alapvetően az állatok utcára tétele, és az elkóborlásuk.
Nagy nyilvánosságot kapott a január elején történt eset, amikor Csillebércen a Pilisi Parkerdő Zrt. szerződött vadásza valószínűleg lelőtt egy border collie-t. Zorka elszaladt szaglászni az erdőben kutyasétáltatás közben, és már sosem került elő. Mivel a gazdája lövést hallott, kikérdezte a környéken lévő vadászokat, akik beismerték, hogy látták az állatot, és riasztólövést adtak le. A földön talált szőr- és vérnyomokból a kutya gazdái arra következtettek, hogy az ebet lelőtték, a tetemét pedig kocsival elvitték a vadászok. A Pilisi Parkerdő részéről először tagadták a vádakat, a lefolytatott vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a vadászuk lőtt. A férfi szerződését felmondták.
"El sem búcsúzhattunk tőle"
„Három kutyámmal indultam a párom elé a KFKI-hez, egy erdei ösvényen” – emlékezett vissza Viktória. „A köd és a rossz látási viszonyok miatt egyáltalán nem feltételeztem, hogy vadászok ülnek bármelyik magaslesen, vadra várva. Egyre sűrűbb köd vett körül bennünket, már csak 5-6 méterre láttam előre, elveszítettem az irányérzékemet… Amikor rátértünk az ösvényre, a lestől 30 méterre, Zorkus leállt szaglászni, én mentem tovább. Egyszer csak egy mélyről jövő dörrenés tépte szét a csendet.”
Viktória kikelt magából: hogy lövöldözhetnek vadászok ilyen időpontban? Elkezdett kiabálni, hogy hagyják abba, mert akár a kutyáját is megölhetik, hiszen arra járt, amerre ők lőttek. „Nagy nehezen az egyik vadász kinézett a lesből, és magyarázni kezdett, hogy ez vadászterület, semmi keresnivalóm ott, és menjek onnan, mert elijesztem a vadat.” Viktória hiába hívta a kutyáját. A párjával később bementek a les etetőjéhez, ahova addig a nőt nem engedték. A penészes kenyerek mellett megtalálták a vértócsát. A kutya tetemét addigra feltételezhetően elvitték. "Ekkor szállt el a reményem, hogy meglesz Zorka” – mondta a nő.
Koloncot a kutyára?
A szabálysértési törvény szerint veszélyeztetésnek számít, és bírságolható, ha valaki a felügyelete alatt lévő kutyát „természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja”. A vadászterületen kóborló kutyát a jogszabályok szerint a vadászok ki is lőhetik – amennyiben az a vad nyomába ered. A gazdája mellett szaladgáló ebre azonban nem lőhetnek rá, még ha időről időre hallani is olyan esetekről, amikor a kutyatulajdonosok elmondása szerint ez történik.
Az Országos Magyar Vadászkamara az Országos Vadgazdálkodási Adattárra hivatkozva a hvg.hu-val közölte, hogy a 2012/13-as vadászidényben 7 503 kóbor kutyát lőttek ki hivatásos vadászok. Megyei összesítésben Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedett ki, 1 800 lelőtt ebbel. A vadászkamara főtitkára, Pechtol János egyetértett azzal, hogy a kutyáknak tér kell, azt viszont leszögezte, ez nem lehet a vadászterületen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szinte kizárólag azok a kutyák járnak ilyen szerencsétlenül, akiket a gazdáik kitesznek vagy messze elkóborolnak, és hogy a vadászok a sajnálatos – és vadászkamara által elítélt – eset ellenére is élni fognak a törvényi jogaikkal.
A csillebérci történteknek annyi következménye van, hogy várhatóan etikai eljárást indítanak azokkal a vadászokkal szemben, akik esetében bizonyítható, hogy a gazdája mellől lőtték ki az ebet. „Ilyen ügyekben eddig nem folyt etikai eljárás” – mondta az OMVK országos etikai bizottságának elnöke, Bárándy Péter ügyvéd a hvg.hu érdeklődésére. „Ez egy neuralgikus pont, hiszen a kitett vagy elkóborolt kutyák tömege veszélyezteti a vadállományt. És bár tilos póráz nélkül sétáltatni az erdőben, a gazdák ezt nem tartják be, a kutyákon pedig legtöbbször nincsen semmilyen láthatósági vagy megkülönböztető jelzés, amiből a vadász gondolhatná, hogy a kutya valakihez tartozik. Emiatt kényszerből lövik le az ebeket” – mondta Bárándy, hozzáfűzve: a vadászok kilencven százalékának van kutyája, ezért „higgye el, hogy utálják ezt megtenni”.
Pechtol János szerint a csillebérci eset után az Országos Állatvédőrség Alapítvány, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei más állatvédő szervezetek bevonásával felülvizsgálják az állatvédelemre és -tartásra vonatkozó jogszabályokat, és hogy mennyire alkalmazkodnak a mindennapi gyakorlathoz. Például azt, mennyire várható el, hogy a kutyákra láthatósági mellényt tegyenek.
A főtitkár felvetette azt is, hogy Erdélyben régen a pásztorkutyák nyakára koloncot kötöttek: a körülbelül harminc centiméter hosszú, két centiméter átmérőjű rudacska akadályozza az ebet az erdőben, aminek köszönhetően nem tudja utolérni a vadat. Az OMVK főtitkára szerint egy hasonló eszköz ma is tudna ezen a problémán segíteni.
Állatvédőrség: felelősebb állattartás kell
„Amellett, hogy az etikátlan vadászokat elítéljük, azon is el kell gondolkodni, hogy miként kerül egy évben több ezer kutya az erdőkbe, és hogyan termelődik ez a szám minden évben újra” – mondta a hvg.hu-nak Tornóczky Anita egykori műsorvezető, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szóvivője.
Az alapítvány naponta több bejelentést is kap lelőtt állatokról, de ezeknél általában egy állítás van szemben egy tagadással: a gazda, illetve a vadász verziója. Az előbbi szerint a vadász lelőtte a tulaj közelében szaladgáló állatot, míg a vadász ragaszkodik ahhoz, hogy a kutya vadat űzött. Szinte bizonyíthatatlan, hogy mi történt. „A vadászkamarával folyó egyeztetéseken azt szorgalmazzuk: változzon a törvény olyan módon, hogy a kóbor, vadat űző ebeket élve fogják be” – mondta Tornóczky Anita, aki szerint az is felvetődött, hogy legyenek kijelölt erdőterületek a kutyásoknak, ahol futtatni tudják kedvenceiket, hiszen nagyon kevés a kutyafuttató.
A szóvivő szerint komplex a probléma, az etikátlan vadászok mellett szerinte büntetni kellene a felelőtlen állattartókat, a kutyáikat utcára tevő, veszélyeztető embereket is. „Gyorsabban változhatna a helyzet, ha az emberek felelősebben gondolkodnának az állattartásról” – tette hozzá az Állatvédőrség szóvivője.
Az Állatvédőrség mellett a Noé Állatotthon Alapítvány is részt vesz abban a munkacsoportban, amely két héten belül áll össze – közölte a hvg.hu-val az alapítvány szóvivője, Schneider Kinga. Hangsúlyozta, a csillebérci esetet követően nagyon sok hasonló történet került felszínre. "Mind a kutyatartók, mind a vadászok részéről felelősebb hozzáállásra van szükség. Így az ebek gazdáinak figyelniük kellene arra, hogy szürkület után ne menjenek az erdőbe, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a kutyán legyen valamilyen rikító színű jelzés, vagy nyakörv." Schneider Kinga hozzátette, fontos, hogy a kutyát meg lehessen fékezni, ha egy vad megugrik előtte, illetve, hogy az állatot a tulajdonosaik ne tévesszék szem elől. A vadászoknak pedig azt kellene betartaniuk, hogy csak gazdátlan, valóban vadat űző ebre lőjenek.
