A már 2007 óta alkalmazott gyakorlat szerint a brüsszeli forrásokból is készülő útépítési beruházások kivitelezésére csak olyan építőipari cégek pályázhattak, amelyeknek az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységük van. Magyarország ezzel az Európai Bizottság álláspontja szerint megsértette az uniós versenyjogi előírásokat, hiszen kizárta az unió más területein működő, mobil aszfaltkeverő egységgel bíró cégeket.

A Magyar Nemzet információi szerint a teljes, 675 milliárd forintnyi európai uniós forrást magában foglaló beruházáshalmaz 25 százalékát – mintegy 170 milliárd forintot – visszatartaná a bizottság. A testület várhatóan engedékeny lesz a tekintetben, hogy ezt az összeget az ország más programok esetében ismét felhasználhatja, azonban olyan közel van már a fejlesztési időszak vége, hogy gyakorlatilag "borítékolható" a forrásvesztés – írja az újság. Ekkora nagyságrendben képtelenség 2015 végéig új beruházásokat befejezni, addig kell ugyanis elszámolni a 2007-2013-as időszak támogatásaival.

Az állam már kötelezettséget vállalt az érintett összeg egészére – 150 milliárd forintot már ki is fizetett –, s a folyamatban lévő beruházásokat nem lehet leállítani. Ha marad a 25 százalékos elvonás, a 170 milliárd forintot költségvetési forrásból kell biztosítani. Egy ekkora kiadás viszont akkora lyukat ütne az idei büdzsén, hogy elérhetetlenné válna a háromszázalékos hiánycél teljesítése.

A lap brüsszeli forrásból úgy tudja, hogy Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára és Johannes Hahn, regionális uniós biztos jövő keddi találkozójának előkészítése kapcsán tartott megbeszélésen már szóba került az ügy. A lap értesülései szerint a keddi találkozón a magyar fél mindenképpen igyekszik majd csökkenteni a korrekció mértékét.