2014. január. 02. 11:22 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 02. 12:10 Itthon

Orbánék történelmi rekordot döntöttek meg tavaly

Minden korábbinál több törvény, kormányrendelet és összességében is történelmi rekordot jelentő mennyiségű jogszabály született 2013-ban – közölte a Jogtárat kiadó Wolters Kluwer Kft. csütörtökön. Tavaly a törvények száma átlépte a 250-et, a jegybanki rendeletek száma pedig a másfélszeresére nőtt.

Tavaly is tovább tartott, és mivel választás év kezdődik, feltehetően a csúcsra is ért 2013-ban a jogalkotási lendület mind a parlamentben, mind a kormányban – írták. A Wolters Kluwer Kft. – korábban CompLex Kiadó Kft. – jogtárának adatai szerint január 1-je és december 31-e között 1439 jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg.

Ez 144-gyel több az egy évvel korábbinál, ami 11,1 százalékos növekedésnek felel meg, és azt jelenti, hogy átlagosan a múlt év minden napjára négy új jogszabály jutott – olvasható a tájékoztatóban. Hozzátették, akárcsak 2012-ben, tavaly is nagyobb intenzitással nőtt a kormány jogalkotási tevékenysége, mint a parlamenté.

Ez "meg is felel a kormányzati törekvéseknek" – jelezték, felidézve, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke tavaly ősszel már felvetette, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban. 

"A gyakorlatban ez már zajlik is: az új törvények száma (...) átlagosan évi 5-11 százalékkal nő. Ezzel szemben a kormányrendeleteké tavaly negyedével haladta meg a 2012-est, míg abban az évben 17 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál" – írták. Az elemzés szerint csak az egyéb rendeletek számában nincs növekedés, a 2013-as 620 rendelet lényegében stagnálás az előző évihez képest. 

A kiadó áttekintette a minisztériumi és egyéb jogalkotásokat, és megállapította, hogy a legnagyobb mértékben ott nőtt a rendeletek száma, ahol személyi változások voltak az elmúlt években. Példaként említették, hogy tavaly márciusban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, utóda a miniszteri székben Varga Mihály lett.

A nemzetgazdasági minisztériumi rendeletek száma az előző évi 54-ről 77-re (42,6 százalékkal), a jegybanki rendeleteké 26-ról 44-re (69,2 százalékkal) nőtt az elmúlt évben.

További két minisztérium van, amelynek tavaly több rendelete jelent meg, mint 2012-ben, a külügy- és a honvédelmi miniszter, valamint a miniszterelnök is eggyel-eggyel több rendeletet adott ki (4-et a 3, 24-et a 23, valamint 3-at a 2 után). A belügyminiszter, az igazságügyi és a vidékfejlesztési miniszter, továbbá az emberi erőforrások minisztere kevesebb rendeletet alkotott, mint egy évvel korábban, míg a fejlesztési miniszter éppen annyit, mint 2012-ben. 

A nem kormányzati szervek közül az év végével az MNB-be integrált pénzügyi felügyelet harmadannyi rendeletet adott ki, mint 2012-ben (11 a 29 után), a médiahatóság viszont negyven százalékkal többet (21-et a 15 után). 

Az elemzés kitér arra is, hogy a jogszabályok mellett a kormány- és más határozatok száma is emelkedett a múlt évben, a kormányhatározatoké másfélszeresére nőtt egy év alatt, és 2013-ban majdnem kétszer annyi ilyen született, mint 2011-ben. (2011-ben 522, 2012-ben 705, 2013-ban 1057 kormányhatározat jelent meg).

A köztársasági elnöki határozatok száma másfélszeresére emelkedett egy év alatt (351-ről 520-ra), míg az országgyűlési határozatoké kis mértékben nőtt (96-ről 104-re).

A tájékoztatás szerint a jogszabályok és határozatok együttes száma 3157 volt tavaly (ez átlagosan legalább napi 8-at jelent), ami csaknem negyedével haladja meg az előző évi 2492-t. A Magyar Közlönynek tavaly 225 száma jelent meg 90 344 oldalon, ami ötvenezer oldallal több az egy évvel korábbinál.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?