Orbánék tudni fogják, ha repülőre ül
A parlament hétfői, kormánypárti szavazatokkal meghozott döntése nyomán létrejön a nemzeti utasadat-információs rendszer, amelyből a rendőrség mellett a TEK, sőt, a NAV is kikérhet majd adatokat.
Az információs rendszert a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ működteti majd, a kiépítésének ötmillió eurós költségét pedig 90 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Feladata lesz a légitársaságok által továbbított utasnyilvántartási és előzetes utasadatok kezelése, értékelése, elemzése.
Pintér Sándor belügyminiszter indoklása szerint a schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi a hatóságok bűnmegelőző és felderítő tevékenységét, fokozza az ország és az Európai Unió biztonságát.
A rendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi légitársaságok továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat az utasadat-nyilvántartónak, amely kockázatelemzéssel kiszűri azokat, akik érintettek lehetnek a meghatározott bűnözési formákban.
A központ - amely jogosult adatokat kérni a személyiadat- és lakcím-nyilvántartóból - az utasadatokat az átvételt követő öt évig tartja nyilván, ám egy hónap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tennie őket. A személyazonosításra való alkalmasságuk csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza.
Célhoz kötötten adatot kérhet ki a rendszerből az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ (TEK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a nemzetbiztonsági szolgálatok is.
Másik témában, egy szintén a belügyminiszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament eltörölte azt a szabályt, hogy a 250 ezer euró értékű letelepedési államkötvényt vásárló, unión kívüli állampolgároktól visszavonják a letelepedési engedélyt, ha fél évnél hosszabb ideig nincsenek Magyarországon. Az indoklás szerint ugyanis egyéb befektetéseik az ezt meghaladó külföldi tartózkodást is indokolttá tehetik.
A jogszabály emellett az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően újraszabályozta azon bűncselekmények körét, amelyek kizárják a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzését. Egy módosítás azt is lehetővé tette, hogy a parlamenti képviselők mandátumuk megszűnése után a Független Rendészeti Panasztestület tagjai legyenek. Eddig esetükben kétéves tilalom állt fenn.