Jól vizsgázott az iskolai szociális munkás hálózat, mégis rendőrtisztek lesznek helyettük 200 oktatási intézményben. Szegeden négy iskolát jelölt ki a fenntartó, amelyekben szükségesnek ítélték meg a rendőri jelenlétet. Kettőben a diákok zöme halmozottan hátrányos helyzetű, többen cigány származásúak, állami gondoskodásban élők, ezekben hosszú évek óta sziszifuszi küzdelmet folytatnak a tanárok és a munkájukat segítő pedagógiai asszisztensek, szociális munkások, pszichológusok. A másik két kiválasztott középiskola vezetői nem kívántak nyilatkozni, sokak szerint stigmatizál a bűnmegelőzési tanácsadói programba kerülés. Hétfőtől indulnak az őrnagyok az iskolákba, de még mindig nem tudják a tanárok, hogy mi is lesz a feladatuk.
Nem tudom, mit fognak csinálni a rendőrtisztek – mondta a hvg.hu-nak Szabó Ágnes, a Szegedi Móravárosi Szakképző és Általános Iskola József Attila tagintézményének szociális munkása. Az idejáró gyerekeknek rossz tapasztalata van a rendőrökkel, túl vannak már többen, sok mindenen. „Nagyon sok a drog problémákkal küszködő fiatalunk, ilyenkor az esetnek megfelelően bevonjuk a pszichológusunkat, a Drogambulanciát, a rendőrséget is. A kijelölt civil ruhás rendőrtisztnek vajon mi lesz a dolga? Előadásokat fog tartani a Büntető Törvénykönyv megfelelő passzusairól?” – sorolja az egyelőre megválaszolatlan kérdéseket a szociális munkás.
„Itt nem fogják tátott szájjal hallgatni a gyerekek” – vélekedik. „Úgy tudom, ha kisebb mennyiséget talál a tanácsadó például marihuanából valamelyik gyereknél, akkor is jelentenie kell. Hol lesz itt bizalom? Mi itt mindnyájan empátiával, elfogadással dolgozunk. Ha ezzel a mentalitással dolgozik majd a bűnmegelőzési tanácsadó, akkor jól is elsülhet a dolog, most még nem tudunk semmit.”
Nehéz fiúk helyett esélyek
A Szegedi Móravárosi Szakképző és Általános Iskolához, a SZISZSZI –hez három intézmény tartozik: a Déri Miksa Szakközépiskola, a József Attila Általános Iskola és Szakiskola és a Móra Szakiskola és Szakközépiskola. Ez utóbbi kettőben kapnak feladatot a rendőr őrnagyok. A másik két intézmény hallatán szegedi diákok meglepődtek, nem értik, miért éppen ezeket az iskolákban szükséges a rendőri jelenlét. A József Attila Általános Iskolát Szegeden „alternatívként” tartják számon, a Móra Szakiskolát csak „hatkilósnak” mondják még ma is.
Az „alterban” tanulnak azok, akik viselkedési és tanulási zavarokkal küzdenek, más iskolákból már kipörögtek, így jellemzően hatodik osztálytól működnek évfolyamok az intézményben, amelyben az SNI–s (sajátos nevelési igényű) gyerekek is helyet kapnak. Az intézmény szakiskolájába és a Mórába olyan fiatalok járnak, akiknek nem sikerült 15 éves korukig elvégezni az alapfokot, illetve elvégezték az általános iskolát, de nem vették fel őket más középfokú intézménybe. A tagintézmények hosszú éveken át megkapták a fenntartótól a szükséges támogatást, feltételeket a speciális munkához: az egész intézményben összesen 30 nevelési munkát segítő dolgozik (pedagógia asszisztensek, szociális munkások, gyógypedagógusok és pszichológusok - most épp ők maradtak ki a pedagógus-életpályamodellből). Feketü Béla, a SZISZSZI vezetője hangsúlyozza, hogy intézményük az esélyek iskolája.
Feketü Béla nem tagadja, hogy az iskolában elsősorban nehéz élethelyzetből érkező gyerekek, fiatalok járnak. Gyakran frusztrált, munka után rohangáló szülők indítják útra őket, utálják a rendszert, a tehetetlenségüket, és a végsőkig el vannak keseredve. Nehéz velük megértetni, hogy mégis nagyobb az esélyük, ha szakmát szereznek – magyarázza Feketü. A Mórában és a József Attila tagintézményben is másképp folyik a munka, mint más iskolákban, a 45 perces órákat is rugalmasan kezelik. „Sziszifuszi munkát végeznek a pedagógusok, bízom benne, hogy a rendőr őrnagy segítségünkre lesz” – mondja az intézményvezető. „A rendőrtisztek – teszi hozzá Feketü – megkapták a kiképzést, ide civilben érkeznek, heti 10 órát fognak itt eltölteni. A megérkezésük után leülünk és megbeszéljük, hogy milyen formában segítik a munkánkat, szervezetten szeretnénk együttműködni. Az épületen kívül történteket továbbra is a járőrök intézik, az iskolában prevenciós tevékenység folyik majd, aminek konkrét formáit a jövő héten egyeztetjük. Nem spionkodni jönnek, hanem például rávezetik a gyerekeket arra, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell nemet mondani” – osztja meg a két héttel ezelőtt „műhelybeszélgetésen” kapott információit Feketü Béla, a SZISZSZI vezetője.
Esély helyett büntetés?
A SZISZSZI–n belül az „alterban” is jelen lesz majd a tanácsadó őrnagy, ahol Szabó Ágnes is dolgozik. Az intézményben sokan a megye lakóotthonaiból járnak ide tanulni, vagy a nevelőszülőknél - akár átmeneti, akár végleges - elhelyezést nyerő állami gondozottak. Szeged szegregátumából, a Cserepes sorról is kerülnek ide gyermekek, zömében cigányszármazásúak. Többen közülük halmozottan hátrányos helyzetűek (3H), akik számára a szociális munkások ruhát, élelmet, a szabadidő eltöltéséhez szükséges eszközöket is gyűjtenek. (Karitatív akciókat szerveznek és a pályázható Integrációs Pedagógia Rendszer keretéből vásárolják ezeket. Amennyiben a márciusi törvénymódosítás következtében csökken a 3H-s gyermekek száma, ez a pénz is csökkenni fog.)
Azok, akiket az általános iskola elvégzése után nem vesznek fel középfokú intézménybe, a HÍD-programban felkészülhetnek erre, adott esetben részszakképesítést is szerezhetnek. Majd 300–an tanulnak az intézményben, s ahogy azt Szabó Ágnes elmondta, „rengeteg problémával érkeznek a fiatalok, a szociális munkások irodájában menedéket találnak”. Jövő héten elválik, az őrnagy, aki 10 órát az iskolában fog eltölteni, valóban segíti-e őket szakmai munkájukban.
Jobb egy rendőr, mint több szociális munkás?
Alig indult el az iskolák szociális munkás hálózatának kiépítése, már meg is szüntették, pénz hiányában: 2010- ben még biztatást kapott Szemelyácz János, az INDIT Közalapítvány elnöke a szakminisztérium főosztályától, hogy fejlesszék a modellt. 2011 őszéig már 12 iskolában működtek az iskolai szociális munkások, a tervek szerint először „próbaüzemet” tartottak volna, majd kialakították volna az országos hálózatot. Aztán váratlanul azt közölték a hálózatot működtető Indít Alapítvánnyal, hogy nincs 4 milliárd forint a hálózat országos kiépítésére, ezért az egész program teljesen leállt 2011 végén.
Szemelyácz szerint másfél kilométer autópálya árát érdemes volna abba fektetni, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály kitettségét csökkentsék preventív munkával, ráadásul a most bevezetett bűnmegelőzési tanácsadói hálózat sem költség nélküli, arról nem beszélve, hogy kevésbé tűnik hatékonynak. „Vagy rendőrként lépnek fel egyenruha ide-vagy oda és drogkereső kutyák szerepét töltik be, vagy ha nem, akkor meg mi lesz a feladatuk?” – tette fel a kérdést.
Választ a következő hetek, hónapok hozhatnak.
