Példaértékűnek mondják a szakemberek azt a gyorsaságot, amivel a rendőrök elkezdték keresni a Soroksáron eltűnt nőt. Ugyanakkor vannak, akik állítják: ez csak azért történhetett meg, mert a férj maga is volt rendőr. Pedig ez a segítőkészség más ügyekben is sokat jelenthetne, hiszen szakemberek szerint az eltűnt emberek megtalálásában az első 24 óra a legfontosabb az információk összegyűjtésében. Ám ma, ha egy felnőtt nem megy haza, három napig nem keresik. És a fiatalkorúak esetében sem indul olyan gyorsan a kutatás.
Egy órája eltűnt felnőttet nem keresünk – közölték először a soroksári rendőrök a szeptember 25-én kocogás közben eltűnt (mint később kiderült, brutálisan meggyilkolt) K. Krisztina férjével. Végül mégis a segítségére siettek, és néhány óra alatt rátaláltak az asszony holttestére. Ez a gyorsaság más ügyekben megoldását is segíthetné – mondta el a hvg.hu-nak egy eltűnt személyek felkutatására szakosodott magánnyomozó, aki korábban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozott.
Többek között a forrásunk kerítette elő tavaly tavasszal azt a 14 éves lányt, akit elrablói prostitúcióra akartak kényszeríteni. A lányt a Népligettől csalta el két férfi, és egy VI. kerületi ház pincéjében tartották fogva négy napig. Szabadulása után elmondta, hogy „napokig azt sem tudta, mit akarnak tőle, és megfordult a fejében, hogy talán az életével fog fizetni, amiért meggondolatlanul elfogadta az idegenek hívását.”
Az első 24 óra sorsdöntő lehet
Ha egy gyerek tűnik el, azt mindig kiemelten kezelik a rendőrök, ám a 14 év felettiek esetében addig, amíg nem merül fel bűncselekmény gyanúja, nincs valódi nyomozás. Ráadásul az ő körözésüket csak három nap után rendelik el – mondta a magánnyomozó a hvg.hu-nak. Pedig minden eltűntnél nagyon fontos, hogy az első 24 órában minél több információt összegyűjtsenek. Utána egyre kisebb az esély arra, hogy megtalálják őket. Jelenleg az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján 286 eltűnt, vagy ismeretlen helyen lévő gyermek és fiatalkorú fotója szerepel.
Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai |
A rendőrségen 2011-ben 17 ezer ember eltűnését regisztrálták, közülük 14 ezren voltak kiskorúak. Az eltűnések döntő részét – 85 százalékát – olyan esetek teszik ki, amikor az érintett engedély nélkül távozott a gyermekvédelmi intézetből, majd néhány napon belül megkerült. Vagy a hatóságok találják meg őket, vagy maguk térnek vissza az intézetbe. Az eltűnési esetek nagy többségében szerencsésen végződik a történet, az ORFK adatai szerint az eltűnt személyek megkerülési aránya az utóbbi években 98-99 százalékos volt. A 14 ezres szám amúgy nem azt jelenti, hogy ennyi kiskorú tűnik el évente, ezek összesített adatok. A rendőrség adatai szerint 1300-1500 közé tehető a szóban forgó kiskorúak száma, de ők összesen 9–10 ezer ilyen ügyet generálnak: sokan ugyanis többször is megszöknek egy intézetből, vagy éppen otthonról. Az egyik „csúcstartó” 37 alkalommal szökött meg az intézetből 2011-ben. A 2013. május 11-ei adatok szerint a 18 év alattiakat érintő aktív körözések száma 1111 – olvasható a police.hu-n szereplő közleményben. |
A körözési eljárást gyorsabbá tételére idén új szabályokat vezettek be, a rendőröknek például minden intézkedésüket rögzíteniük kell a körözési nyilvántartásban, a körözöttek mellett az eltűnt személyek adatait is nyilvánosságra hozzák. Ráadásul az eltűnt személyek esetében azonnal el kell rendelni a körözést, ha bejelentés érkezik.
A technika nem nyomoz
„A technikának van egy nagyon rossz tulajdonsága: nem tud járni, nem tud helyszínre menni, nincsenek érzelmei. A rendőr nem helyettesíthető, csak a sci-fiben” – reagált a nyilvántartás naprakészebbé tételének, a körözési eljárás felgyorsulásának hírére egy volt parancsnok. Szerinte a körözés elrendelésének gyorsabbá tétele önmagában semmit nem jelent, ha az első két napban, de főleg az első 24 órában nem tesznek meg mindent valóban egy eltűnt személy felkutatására.
A magánnyomozó munkatársa volt az a férfi, akinek a lányát idén márciusban csalták el otthonából. Az apa bejelentette az eltűnést, és reménykedett benne, hogy lánya mobiltelefonjának cellainformációi alapján a rendőrök gyorsan kiderítik, hol tartózkodik a gyerek. A keresés azonban nagyon lassan haladt, és a férfi úgy érezte, még az sem számít, hogy egykor ő is rendőrként dolgozott. Elkeseredettségét a Facebookon is megfogalmazta, ennek nyomán pedig a rendőrök is aktívabbá váltak, és egy hét alatt előkerítették a rendőrök a kamaszt, akit elrablói néhány nap "beetetés" után, elkábítva prostitúcióra kényszerítettek. Az apa a hvg.hu-nak akkor azt nyilatkozta, ha a kollégái már az elején komolyan vették volna a munkájukat, nem történt volna meg a lányával ez a szörnyűség.
Elfelejtették a kamerák felvételeit kikérni?
Szintén az elmaradt rendőri intézkedés okozta, hogy nem tudták kideríteni, mi lett Daniel Gliksten brit orvostanhallgatóval, aki azután tűnt el, hogy távozott egy belvárosi szórakozóhelyről. A fő kérdés az volt, átért-e a Lánchídon Budára, vagy a hídról a Dunába esett. A rendőrök – információink szerint – nem kérték el időben a budai hídfőnél lévő térfigyelő kamerák felvételeit, és amikor a fiú után kutakodók végül jelentkeztek azokért, kiderült: kicsúsztak az időből, a felvételeket – adatvédelmi okokból – megsemmisítették. Az, hogy Daniel Gliksten a Dunába esve vízbefulladt, csak hónapok múlva derült ki, amikor Dunaújváros külterületén, a folyóban megtalálták a holttestét.
Szintén a Dunába fulladt Ophélie Bretnacher. A 2008 decemberében egy házibuli után eltűnt francia diáklány ügyében akkoriban híresztelés kapott lábra, többek között az, hogy megölték. Holttestét végül Csepelnél vetette ki a Duna, s ekkor bebizonyosodott, hogy nem gyilkosság áldozata lett.
A család azonban továbbra sem hitte el, hogy Ophélie öngyilkos lett volna. Szerintük az életerős, pozitív gondolkodású, jó fizikumú lányuk sem öngyilkosság, sem baleset miatt nem veszíthette életét. Úgy vélik, hogy a lányt meggyilkolták, a magyar hatóságok pedig még most is vizsgálják a lány eltűnésének körülményeit. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta: a nyomozás még folyik, annak határideje november 9-e.