2013. szeptember. 04. 06:15 MTI-OS Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 04. 08:26 Itthon

"Kósa egyértelművé tette, ma Magyarországon parancsuralmi rendszer van"

Az MSZP pedagógustagozatának vezetője Kósa Lajos debreceni polgármester tanévnyitó beszédére reagált.

Ha Fidesz-módra a jó gyerekeket is ütni kell a jó teljesítményért, akkor mi legyen a rossznak kikiáltott nebulókkal? Deres, kaloda, sötétzárka? – kérdezte szerda reggeli közleményében Kajtárné Botár Borbála, az MSZP Országos Pedagógus Tagozatának elnöke.

2200 helyen már ott a rendőr az iskolában. Mert ettől majd megnő a teljesítőkedv. Ettől leszünk mi, magyarok a legjobbak? Nem a korszerű oktatástól, nem a gyermekközpontú, családias légkörtől, nem az egyéni képességek és tehetségek kibontakoztatásától. Nem! Ütni, vágni kell gyereket, pedagógust egyaránt! – írta.

Kósa Lajos tanévnyitójában lerántotta a leplet mindarról, amit a Fidesz az oktatásról, az iskola és a tanárok szerepéről, a gyermek és szülő sárba taposott jogairól gondol. Egyértelművé tette azt is, ma Magyarországon parancsuralmi rendszer van. Nemcsak Debrecenben, de az ország minden állami kézbe vett iskolájában. Merne ma neki – nekik – ellentmondani valaki? Dehogy! Sem a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban, sem másutt. És a Fidesz szerint ez így van rendjén – folytatta Kajtárné.

Mi pedig csak tűrünk, tűrjük az államosítást, a megemelt óraszámot, az egész naposnak mondott iskola elviselhetetlen munkakörülményeit, a keresztény ideológia állami kényszerét, a nem is titkolt szándékkal nyakunkra szabadított "hithű" szakfelügyelők hadát! Némán tűrjük maradék méltóságunk nyílt meggyalázását, tűrjük az ilyen tanévnyitó beszédeket is? Mindezekért cserébe elénk hajítottak egy marék üveggyöngyöt, és mi ahhoz is jó képet vágtunk! Meddig még, kollégák? – olvasható az MSZP-s közleményben.

 

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.