A Közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet – 410/2007. (XII. 29.) – egyik paragrafusának szövegét „átírva” kötelezi a rendőrség a gyorshajtáson ért autó üzembentartóját arra, hogy egy év helyett nyolc napon belül igazolja azt, ha nem ő, hanem egy másik személy lépte túl a járművel a megengedett sebességet – állítja a hvg.hu-nak a jogi tanácsadást végző Két Patrónus Kft. vezetője, Gulya Tibor. (A közigazgatási bírságolással kapcsolatos problémákról már korábban is írtunk.)

A kormányrendelet pontos szövege alapján, amikor valakit arról értesítenek, hogy bírságot szabnak ki vele szemben gyorshajtás miatt, akkor „az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy 8 napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a jogszabályban meghatározott kimentés lehetőségével”. A „valamint élhet” helyett azonban a rendőrség a kiküldött határozatokban az „illetve ezen idő alatt élhet” szöveget szerepelteti – hívta fel a figyelmet az eltérésre Gulya Tibor.

Az Ab szerint nem elég

Igaz, az eltérés nem tűnik jelentősnek, és első körben több jogász is vagy-vagy lehetőségként értelmezte a hvg.hu kérdésére a rendőrség szövegváltozatát. Az Alkotmánybíróság azonban már 2009. május 28-án hozott határozatával megsemmisítette azt a szűkítést, hogy az ügyfél csak nyolc napon belül kérheti a kimentést.  A döntés egyik indoka éppen az volt, hogy a közigazgatási bírság bevezetése után kiderült, a megadott nyolc nap nem elegendő az igazolás beszerzéséhez és a hatósághoz való eljuttatásához.

Közigazgatási bírságot az objektív felelősség elve alapján 2008. május 1. óta szabhat ki a rendőrség. A lényeg, hogy egyes közlekedési szabálysértések esetén – mint a gyorshajtás, a piros jelzésen való áthajtás, a vasúti átjárón való áthaladás, az autópálya leállósávjában való közlekedés, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány megszegése – nem a jármű vezetőjét büntetik meg, hanem a rendszám alapján annak üzembentartójára róják ki a 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő összeget.

A Belügyminisztérium korábbi közlése alapján tavaly 592 ezer, 2011-ben 630 ezer, előtte, 2010-ben pedig 753 ezer esetben szabtak ki közigazgatási bírságot. Igaz, mint korábban megírtuk, ezek közül messze nem mindegyik bizonyult jogosnak: 2012-ben például 125 ezer közigazgatási bírságot engedett el a rendőrség, ami a legkisebb összeggel, 30 ezer forinttal beszorozva is 3,75 milliárd forintos tételt jelent. Az előirányzott 16 milliárd forint a többi bírsággal együtt azonban teljesült. Az elvárás az idei évben ugyanekkora.

Pénzbehajtás?

Gulya Tibor szerint érvelését – elmondása alapján – még egyik hatóság sem tudta megcáfolni, így az „átírt” jogszabályú szöveggel hozott határozatok érvénytelenek. Azokat meg kell semmisíteni, majd minden egyes ügyet új eljárásban kell elbírálni – közölte a jogi tanácsadó cég vezetője. Szerint azonban ez csak a dolog egyik oldala. „A rendőrség munkatársai ugyanis azzal, hogy a kormányrendeletben szereplő mondat megváltoztatott szövege alapján hozzák meg határozataikat, egyrészt jogsértéseket, hivatali visszaéléseket követhettek el, mégpedig annyi esetben, ahány határozatot hoztak” – mondta Gulya Tibor. Másrészt a rendőrség a nyolcnapos határidő szövegbe illesztésével korlátozza az ügyfél jogait is. Ezt pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény kifejezetten tiltja.

Jogszabályellenes lehet a rendőrség gyakorlata

MTI / Donka Ferenc

A rendőrség és az ügyészség Gulya Tibor panaszaira azzal érvelt, nincs jelentősége a néhány szavas kiegészítésnek, ez az ügyeket érdemben nem módosítja. A férfi szerint azonban ez nem igaz, hiszen ha például valaki az igazolást nem nyolc, hanem kilenc nap alatt be tudja nyújtani, és mentesül a több tízezer forintos bírság megfizetése alól, akkor nyilvánvalóan gyökeresen más lesz az eljárás végeredménye.

Gulya Tibor a Vas megyei főrendőrtől kérte "a törvénysértések a megszüntetését és kivizsgálásukat", szerinte a hatóságok is érzik, hogy nincs minden rendben a nyolcnapos kimentési idő körül, ugyanis a Vas Megyei Főügyészség Közigazgatási Jogi és Környezetvédelmi Csoportjának vezető ügyésze – Gulya Tibor tudomása alapján – egy átiratban kérte a megyei főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatától, hogy a nyolc napon túl beérkező kimentési kérelmeket is fogadják el.

A Vas Megyei Rendőr-főkapitánysághoz (VMRFK) is elküldtük kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig ők sem válaszoltak. A VMRFK-tól szerettük volna megtudni többek között, hogy mit szólnak ahhoz, hogy bírósági ítéletek szerint tévesen értelmezték a jogszabályokat; miért gondolják, hogy nincs joga a Két Patrónus Kft.-nek az őt megbízó személyeket képviselni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jogszabály-értelmezését is több esetben tévesnek nyilvánította a bíróság. Választ a fővárosi testület sem adott a hvg.hu érdeklődésére ezzel kapcsolatban, pedig az ítéletek indoklásában az is szerepel, hogy a hibás értelmezés alapján hozott határozatokat nem elég visszavonnia a hatóságnak, hanem új eljárást kell lefolytatnia.

A KIM passza a belügyhöz

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) sem hagytuk ki a sorból, hogy megtudjuk, álláspontjuk szerint jogszabályellenes-e a rendőrség gyakorlata. A tárca első, általánosságban feltett kérdésünkre ezt "elképzelhetetlennek tartotta". Azt írták törvényalkotásra „egyedül az Országgyűlésnek van joga, így az egyes törvények szövegeit  is egyedül az Országgyűlés tudja átírni, módosítani". Ugyan "előfordulhat, hogy egy-egy törvényszövegnek többféle jogértelmezése lehet, s ilyenkor a jogalkalmazás más értelmezéssel használja, mint amire a jogalkotó gondolt, de ez nem jelenti a szöveg átírását”.

Ezt követően elküldtük a kormányrendeletben és a rendőrség határozatain szereplő pontos szöveget, mellé téve az Ab módosító határozatát. A minisztérium erre azt válaszolta, hogy „a közlekedési szabályszegések és ezek bírságolásával kapcsolatos feladatok a BM hatáskörébe tartoznak”. A Belügyminisztériumnál a hozzájuk továbbított megkeresésről azonban cikkünk megjelenéséig nem adtak információt. Amennyiben később megküldik reagálásukat, közöljük, és így teszünk majd a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság vagy a BRFK válaszaival, amint megérkeznek.

Alkotmányjogász: nem jól jár el a rendőrség

„Jogellenes, ha a rendőrség az Ab megsemmisítő határozata ellenére visszacsempészte a nyolcnapos határidőt a jogszabály szövegébe” – mondta a hvg.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász is. "Persze a közigazgatási határozatok határidőkre köteleznek, de ebben az esetben, akkor járt volna el a rendőrség tisztességesen, ha nem tesz ilyet." Lövétei István ugyanakkor elismerte, a rendőrség rákényszerült erre, hiszen különben az összes határozat végrehajthatatlan lenne. „Ezt a testület nem is vállalta fel, és mivel nincs rá törvényi szabályozás, önkéntesen beírta a nyolcnapos határidőt a jogszabályba. A rendőrség az eltelt évek alatt jelezhette volna törvényhozónak, hogy ezzel valamit kezdenie kell" – mondta az alkotmányjogász, megjegyezve, hogy az Ab a megsemmisítéssel együtt erre is felhívta a figyelmet, de semmi nem történt.

A kialakult helyzetet Lövétei István szerint a bíróság rendezheti, neki kell kimondania azt, hogy az ellentétes a joggal, vagy megmagyaráznia, hogy mely jogértelmezés alapján helyes a rendőrségi gyakorlat. „Amennyiben utólag jogellenessé válik a határozat, akkor annak kimondásának időpontjától, az elévülés idejéig kérhető a rendőrségtől a beszedett bírság visszafizetése.”