Drasztikus változást hozott a rendőrségnél a nyugdíjazás szabályainak megszigorítása: idén eddig mindössze két hivatásos állományú rendőr ment nyugdíjba. A jogszabályváltozás előtti utolsó évben – 2011-ben – ez a szám 774 volt. Viszont folyamatos az elvándorlás a testülettől, aki teheti, külföldre megy, vagy "dobbant" a civil szférába. Ezek együttesen eredményezik, hogy nagyon fiatal a rendőri állomány, az átlagéletkor jelenleg 26 év.
A legjobbjait veszíti el sok esetben a rendőrség: a még fiatal, de már több éves tapasztalattal rendelkező, alacsonyabb rangú tiszteket. Egy Vas megyei rendőr például több mint egy évtizedes munkaviszonnyal a háta mögött döntött úgy, hogy elege van a testületből, inkább Németországban folytatja életét. Választásában persze szerepet játszott, hogy neje munkát kapott odakint. Az egyenruhás azonban úgy mondott búcsút alsóvezetői beosztásának, hogy nem várta semmilyen munkahely, 38 évesen álláskereső lett egy számára teljesen ismeretlen országban. Néhány hónap otthoni üldögélés után sikerrel járt: árukihordó lett egy vállalkozásnál, még így is jobb fizetésért, mint amit itthon a rendőrségtől kapott.
A hvg.hu kikérte az Országos Rendőr-főkapitányságtól az állomány fluktuációjáról szóló adatokat. Az utóbbi éveket megvizsgálva érdekes tendenciák rajzolódnak ki. Főként úgy, ha felidézzük, hogy a kormányzati kommunikáció szerint immár "helyreállt az állomány anyagi és erkölcsi megbecsülése". Idén május 31-ig 688-an mondtak búcsút a rendőrségnek: közülük 73-an mentek nyugdíjba, s közöttük csupán kettő volt az, aki hivatásos rendőrként dolgozott (a többiek civil hivatalnokok voltak). Tavaly ennél többen zárták le munkával eltöltött idejüket, a nyugdíjba vonult 308 főből 55 volt a hivatásos.
Ehhez képest 2011-ben még 774 rendőr és 505 civil választotta a nyugállományt. A nagy különbség oka az, hogy 2012. január 1-jével az öregségi nyugdíjkorhatár, a 62 életév betöltése előtt nyugdíjba vonulóknak azzal kellett számolniuk, hogy ha a munka helyett a pihenést választják, akkor 16 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le tőlük. További "motiváció" lehet, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás esetén immár választani kell: az öregségi ellátást, vagy a munkabért veszi fel a dolgozó, a kettő együtt tiltott.
Nyugdíjba 40 év alatt
Hogy a tavaly január elseje előtt nyugdíjba mentek közül pontosan hányan vannak azok, akik járadékosok lettek, mert még „túl fiatalok” ahhoz, hogy az állam gondoskodjon róluk, az ORFK nem tudta megmondani. Mindenesetre 2008-ban 3 872 fő szerelt le, közülük 1 857 hivatásos lett nyugdíjas. Ebben szerepet játszott az, hogy integrálták a rendőrséget és a határőrséget, és mint az ORFK is kihangsúlyozta, 2008-ban a hivatásos rendőrök száma 6 147 fővel nőtt.
Egy évvel később a 2 732 távozó munkavállalóból 1 428-an döntöttek úgy, hogy nyugdíjba mennek. Hasonló arányok mutatkoztak 2010-ben is: a 2 298 távozóból 1 512 lettek nyugállományúak. A testületnél 2011-ben 2 974 ember jogviszonya szűnt meg, és mint fentebb megemlítettük: a rendőrség irányából 774-gyel nőtt a magyarországi nyugdíjasok száma.
Korábban akár 38-39 évesen is már simán nyugdíjba mehettek egyes rendőrök. Az aktív évek hátrahagyásának feltétele volt a 25 év szolgálati jogviszony. Ebbe az időszakba beleszámították a rendészeti iskolákon töltött éveket, illetve a veszélyesebb munkahelyen dolgozók, mint a kommandósok, különböző kedvezmények alapján még előbb, akár harmincas éveik végén nyugdíjasok lehettek. A kormány ugyanakkor hagyott egy "menekülő utat" a 2012. január 1-je előtt nyugdíjba ment rendőröknek: visszakaphatták a 16 százalékos levonást, ha jelentkeztek tartalékos tisztnek a honvédséghez.
Ezek a fiatalok
„2013-ra már elmentek azok, akik több évtizedes rendőri tapasztalattal rendelkeztek, akik úgymond érett szakmabeliek voltak” – mondta a hvg.hu-nak Vincze Tibor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének (RKDSZ) az elnöke. „Akik maradtak, azok még a pályájuk kezdetén vannak” – tette hozzá. A rendőrség állományának átlagéletkora egyébként jelenleg 26 év körül van, és a testület megtartó ereje nem túl nagy: a fiatal rendőrök hét-kilenc év után inkább másik munka után néznek.
„Aki tudott, vagy most van lehetősége rá, külföldön kezd új életet. Mindegy, mit mondanak a kormányzat részéről a munkahelyteremtéssel kapcsolatban, itthon egyre kevesebb állás van, az emberek nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. A közigazgatásban például hivatalosan kimondva is létszámcsökkentés van” – közölte Vincze Tibor.
Bizonyos régiókban ráadásul – tette hozzá a szakszervezeti vezető –, így Borsodban, Békés, Heves és Baranya megyében, nagyon sok családban jellemző az egykeresős modell. Vagyis a férj rendőr, az anya pedig otthon gyereket nevel, mivel nem tud elhelyezkedni. „Egy keresetből élnek tehát, ám ez egy kisrendőr esetében 80-100 ezer forint” – hangsúlyozta az RKDSZ elnöke. Nem csoda szerinte, hogy inkább elmennek a testülettől, és a bizonytalant választva külföldön helyezkednek el. „Az egyik barátom, aki határőr volt, a rendőrség és a határőrség összevonása után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon kapott helyett. A testületnél azonban nem találta a helyét, nem szeretett ott dolgozni, nem találta meg a számítását, ezért amilyen gyorsan tudott, leszerelt. Írországba ment, és mivel eredeti szakmája hentes volt, egy vágóhídon el is helyezkedett” – mesélte, majd hozzátette: barátjával ma már kint él a felesége és a gyereke is, most azon gondolkodnak, hogy a szüleiket is kiköltöztetik magukhoz.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
