Az Országgyűlésnek a törvény értelmében szeptemberben kell megválasztania a köztársasági elnök javaslatára az NVB hét (jogász végzettségű) tagját, illetve három póttagját, valamennyiüket kilenc évre. Ez azt jelenti, hogy a választási, népszavazási ügyekben illetékes új testületnek kettővel több választott tagja lesz, mint korábban. 

Az Országgyűlés a tagokat kétharmados többséggel választja, de ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelenlévő képviselők egyszerű, "feles" többsége. A jelenlegi OVB-tagok mandátuma az NVB alakuló ülésével szűnik meg. 

Az alakuló ülésen a tagok maguk közül választanak elnököt, illetve elnökhelyettest. A testületbe ezt követően a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak egy-egy tagot. Ez azt jelenti, hogy az NVB-nek szeptemberben várhatóan 12 tagja lesz (az akkor várhatóan ismét frakciót alakító LMP-t is beleszámítva). A delegált tagoknak, ahogy eddig is, ugyanolyan jogaik lesznek, mint a parlament által választottaknak, de előbbiek nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért. 

Az NVB pártdelegált tagjainak mandátuma csak néhány hónapra szól, addig, amíg az államfő ki nem tűzi az országgyűlési választás időpontját (április vagy május valamelyik vasárnapjára). Ekkor a választási bizottság létszáma ismét hétre csökken; csak a választott tagok dolgoznak tovább. 

A testület létszáma a kampányidőszakban azonban újra kibővül az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. 

A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak, így a határozathozatalok előtt az NVB-nek meg kell állapítania majd a jelenlévők száma alapján, hogy a többségi döntéshez hány szavazat kell. Az NVB-be az Európai Parlamenti választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat. Ha az országgyűlési és az EP-választási időszak egybeesik, az NVB-nek 30-nál is több tagja lehet. 

A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mert az új jogszabályok értelmében minden helyi, illetve területi ügy másodfokon a testület asztalára kerül. Az NVB delegált tagjainak megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget. Ezt követően - ahogy most is - ismét csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek frakciót tudtak alakítani, a nemzetiségek tehát már nem.