A közjogi, valamint a gazdaság- és szociálpolitikai rendszer 2012 elejére lezárult viharos átalakítása után, kormányzása harmadik évében Orbán Viktor minden korábbinál súlyosabb hazai és nemzetközi konfliktusokkal találta szembe magát.
A rendszerváltás korrekcióját meghirdető miniszterelnök, aki hónapok alatt felszámolta a fékek és ellensúlyok korábbi kifinomult rendszerét, szétszedve az 1990 után megteremtett alkotmányos mintademokráciát, voltaképpen a többségi elvre épülő vezérdemokráciát alakított ki Magyarországon.
Politikájának, amit az Európát fél évtizede szorongató gazdasági válság közepette is minden rendelkezésére álló eszközzel megpróbál érvényesíteni, az általa elképzelt „közérdek” és az „igazságosság” a két vezérlő csillaga a korábban mindenek felett állónak tekintett (s végső soron az Alkotmánybíróság által garantált) „jogszerűség” helyett.
Az új politikai doktrína voltaképpen a hatékony állam megteremtésére irányul: a kormányfő szerint ez váltja fel az „akadékoskodó, akadályokat állító bizonytalan államunkat”, ami „semmire sem jó a XXI. században”. A kétharmados forradalom miniszterelnöke mindeközben nehezen tolerálható túlzásokra is ragadtatta magát.
Az elmúlt három év változásairól szóló értékelést a HVG e heti számában olvashatják.
