Itthon hvg.hu 2013. május. 03. 15:52

Saját emberei is húzzák a szájukat Papcsák telekügylete miatt

A piaci ár alatt értékesíti telkeit a zuglói önkormányzat – mondott véleményt egy ingatlanszakértő a hvg.hu-nak a kerület képviselő-testülete által elfogadott tervről. A kerület által eladásra jelölt ingatlanokért mintegy egymilliárd forintot szeretne kapni, ám a szakértő úgy látja, másfél milliárd forinttal többet is kérhetne Zugló az értékes területekért.

Zugló a válság ellenére szerencsés helyzetben van, mert az emberek továbbra is szívesen választják otthonuknak ezt a városrészt, az ingatlanok iránti kereslet a kerületben továbbra is nagy. Ez az egyik magyarázat a hvg.hu által megkérdezett ingatlanszakértő szerint arra, hogy miért tartja alulértékeltnek azokat az ingatlanokat, amelyeket a zuglói önkormányzat a saját vagyonából áruba akar bocsátani. Az értékesítéssel az önkormányzati képviselők egy része sem ért egyet.

Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere az április 25-én tartott képviselő-testületi ülésen jelentette be, hogy az Angol utcában, az Egressy úton és a Nagy Lajos király útján található telkeket értékesíteni kívánja az önkormányzat. A XIV. kerület vezetője hangsúlyozta, piacképes területeket választottak, hogy értékesítésük „jó eséllyel, sikerrel járjon”.

Mintha égne a ház

„Zugló kb. száz üres beépítetlen telekkel rendelkezik, amelyek hasznosíthatóság szempontjából rendkívül eltérőek, az 50 négyzetméter alatti területtől a 16 ezer négyzetméteres telekig szóródnak. Az önkormányzat jelentős üres telekállománnyal bír, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik jelenleg fejlesztési elképzeléssel. Mindemellett fontos figyelembe venni, hogy az üres telekállomány fenntartása évi többmilliós költséget jelent az önkormányzat számára... egy részét indokolt értékesítés útján hasznosítani, ami egyrészt fejlesztési célra fordítható bevételi forrás, másrészről mérsékli a fenntartással járó költségeket” – ezzel magyarázta a polgármester az áprilisi ülésen a telkek dobra verését. A telkek fenntartásának költségének legnagyobb részét az őrzés-védelemmel kapcsolatos kiadások teszik ki.

A képviselő-testület elé terjesztett anyagban térképpel is illusztrálva jól látható, hogy az eladásra jelölt telkek egy része egymás mellett fekszik, vagyis összevonva nagyobb telekké alakíthatók. Mint az előterjesztésben meg is jegyzik, együttesen „egy jól hasznosítható, könnyen beépíthető, téglalap alakú ingatlant alkotnak”. Így az Angol u. 28-30. (Egressy út 106.), az Egressy út 102-104. és a Nagy Lajos király útja 114-116. szám alatti telkek egyben értékesíthetők.

Az elsőként megjelölt, Angol utcai telkeket kettő független ingatlanforgalmi értékbecslés alapján mintegy 172,5 millió forintért, az Egressy út 102-104. ingatlanjait 203,5 millióért, míg a Nagy Lajos király útjai telkeket együttesen 138,9 millió forintért verné dobra Zugló. Az előterjesztéshez csatolt értékbecslések szerint az eladandó ingatlanok összesen mintegy 1,149 milliárd forintot érnek.

A hvg.hu által megkeresett, nemzetközi cégek telekértékesítéseit végző, a zuglói ingatlanárak mozgását ismerő, de neve mellőzését kérő ingatlanszakértő szerint ez az összeg az ingatlanokért túl alacsony, a kerület ennél többet is kaphatna értük. „A válság a fővárosi ingatlanpiacon a XIII. kerületet és Zuglót érintette legkevésbé. Az eladásra felkínált ingatlanokért a kerület sokkal többet kérhetne, és kaphatna is.” A szakértő úgy becsülte, hogy az összevonható telkek milliárdos tételek lehetnek, vagyis szerinte a tervezettnél másfél milliárd forinttal több folyhatna be Zugló kasszájába. Úgy vélte, a kerület jobban járna, ha a telkeket fejlesztésre használná, és nem eladná, mert akkor növelhetné a vagyonát. Az ingatlanszakértő a legnagyobb hibának azt tartja, hogy az értékbecslést nem igazságügyi ingatlanszakértő készítette el, hiszen így a számok vitathatóak. „Kicsit olyan ez a terv, mintha égne a ház, és gyorsan el kellene oltani a tüzet” – mondta a szakértő.

Dúskálnak a hiányban

Zugló költségvetését közel 1,3 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a képviselő-testület idén február 28-án. Legalábbis ekkora lyuk tátong a bevételek és a kiadások közt, hiszen elvileg az úgynevezett pénzmaradványokból, vagyis a korábbi években fel nem használt összegekből lehet fedezni a hiányt. 2011 végén egyébként az önkormányzat – a megörökölt, rossz pénzügyi helyzetre hivatkozva – bevezette a magánszemélyek kommunális adóját, vagyis lényegében az ingatlanadót, ami egy kis lakásra évi 12 ezer, egy közepesre évi 18 ezer forintot tett ki.

 

Tavaly év végén viszont eltörölték ezt az adónemet, amelyről állítólag kiderült, hogy nincs rá szükség. "Az adóból befolyó összeget az önkormányzat elkülönített számlán kezeli, és célként lett megállapítva, hogy kizárólag a kerület fejlesztésére, korszerűsítésére fordítja, melyek teljesüléséről minden évben elszámol a polgárok felé" – ígérte a tavaly decemberi rendelet indoklása.

Belharc a helyi Fideszben

MTI / Máthé Zoltán

A nyilvános pályázat kiírásával történő ingatlaneladással tulajdonképpen a kerület a költségvetésben előirányzott terv egy részét teljesítené, abban ugyanis 2013-ra vonatkozóan az szerepel, hogy az önkormányzat 3,8 milliárd forint bevételt a telkek, kivett beépítetlen területek, kivett ipartelepek értékesítésével ér el. A helyi politikusok között azonban nem aratott egyöntetű sikert a polgármesteri elképzelés, még Papcsák alpolgármestere és a Fidesz–KDNP frakcióvezetője is bírálta a tervet, igaz, más okból nem bíznak annak sikerében.

Várnai László LMP-s képviselő mellett a kormánypárti Ferdinandy István alpolgármester és ifj. Harrach Péter is tartózkodott a szavazásnál. A XIV. kerületi Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője, ifj. Harrach Péter a hvg.hu-nak azt mondta, hogy frakciótársával, Ferdinandy Istvánnal együtt még az előző ciklusban ellenzékiként is egyértelműen azt az álláspontot képviselték, hogy nem szabad önkormányzati ingatlantól tömegesen megválni. „Ehhez tartottuk most magunkat” – közölte. Harrach Péter megjegyezte, nem tartja reálisnak az ingatlanok eladásának megvalósíthatóságát, mert a 3,8 milliárd forintos bevételből, ami a tavalyi költségvetésben is szerepelt, csak öt százalék valósult meg. „Úgy gondolom, az eladási esély idén sem lesz több.” Harrach Péter szerint ennek az oka részben az, hogy az előző MSZP–SZDSZ-es kerületvezetés már túladott az értékes zuglói ingatlanokon. Ezzel együtt úgy vélte, nem biztos, hogy a kerületnek hiányzik ez a bevétel, mert a tavalyi költségvetést enélkül is egyensúllyal zárták.

„Ezen kívül sokkal fontosabb az, hogy a településfejlesztési koncepció szerint az szerepel, hogy Zuglóban le kell fékezni a tömeges lakásépítést, mert sok az eladatlan ingatlan” – tette hozzá Várnai László, aki blogján is beszámolt az ingatlanértékesítési tervről. Megjegyezte azt is, hogy jelenleg ötezer építési engedély van kiadva lakásépítésre. A képviselő úgy vélte, ezek miatt mindenképpen meg kell nézni, hogy a telekeladások összhangban vannak-e a településfejlesztési koncepcióval, vagy azt módosítani kellene. Várnai szerint most, amikor az ingatlanpiac nem megy, nem időszerű az értékesítés, várni kellene vele. Várnai azt is szóvá tette, hogy az értékbecsléseket csak az ülésen ismerhették meg, korábban nem kaptak azokról tájékoztatást. Ferdinandy István a hvg.hu-nak azt mondta, a képviselő-testület ülésén elmondta az ellenérveit, a sajtóban nem szeretne üzengetni a polgármesternek.

Minderről szerettük volna megkérdezni Zugló első emberét is, de megkeresésünkre azt közölték, hogy a héten Papcsák Ferenc szabadságon van, és más nem nyilatkozhat helyette, a választ csak a jövő héten tudják megadni.

Drágan vesz, olcsón ad

Miközben most Papcsák Ferenc a fenntartási költségekre hivatkozva akarja eladni a telkeket, nemrég épphogy egy drága, súlyos költségekkel járó ingatlant vett át a kerülete. A zuglói képviselők március 14-én döntöttek arról, hogy átveszik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a korábban a MÁV-hoz tartozó BVSC-sporttelepet, amelyről az állami vasúttársaság tavaly mondott le. Mint a hvg.hu megírta, a több mint ötmilliárdos könyvértékű ingatlan átvételét Papcsák Ferenc csak második nekifutásra tudta átvinni a képviselő-testületen.

Az ellenállást az okozta, hogy a képviselők előkészítetlennek ítéleték a döntést. Kifogásolták, hogy az ülésen bemutatott dokumentáció nem tartalmazott olyan megalapozott gazdasági háttérszámítást, amelyből következtetni lehetett volna arra, hogy mennyibe kerül majd az önkormányzat számára a klub fenntartása a következő években. A képviselők szerint az új önkormányzati törvényt is sértette volna, ha olyan kötelezettséget vállalnak, amelynek a fedezete nem lett betervezve a kerület költségvetésébe.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.