Egy-egy elemző értékelte a pártok választási esélyeit egy évvel a parlamenti választások előtt a Republikon Intézet konferenciáján szerdán.

Lakner Zoltán politológus – aki jelezte, tanácsadói szerződése van az MSZP-vel – arról beszélt: a szocialista párt támogatottsága elmozdult a 2010-es mélypontról, elutasítottsága csökkent, de nem ért el áttörést. A párt belső állapota viszont javult azzal, hogy veszteség nélkül élte túl Gyurcsány Ferencék kilépését.

Az MSZP továbbra is a nyugdíjasok között és Budapesten a legerősebb, de itt sincs jelentős előnye a Fidesszel szemben, a fiatalok megnyerésével sikertelenül próbálkozik, ráadásul az ország egyes részein a Jobbikkal is versenyeznie kell – fejtette ki.

Az elemző szerint az MSZP előző ciklusbeli népszerűségvesztése nagyrészt arra vezethető vissza, hogy nem volt széles körben elfogadható válasza a társadalmi problémákra. Mint mondta, most is az a párt előtt álló legnagyobb kihívás, hogy ne csak kommunikációs, hanem érdemi, stratégiai válaszokat adjon a legsúlyosabb társadalmi gondokra.

E14 és MSZP: egyszerre riválisok és szövetségesek

A politológus úgy vélte, az Együtt 2014 egyszerre riválisa és potenciális szövetségese az MSZP-nek. Szerinte Bajnai Gordon pártja nem veszélyezteti ugyan az MSZP vezető pozícióját az ellenzéki oldalon, de a miniszterelnök-jelölés szempontjából fontos, hogyan alakulnak az erőviszonyok. Ugyanakkor az Együtt 2014 és az MSZP közötti versengés teljesítmény-visszatartó hatásúnak nevezte, szerinte az elbizonytalanítja a szavazókat, ezért az együttműködés alapkérdéseinek mielőbbi tisztázása szükséges.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta: sikertörténet, hogy a Fidesz három év kormányzás és számos konfliktus után meggyőzően vezet a pártversenyben, és továbbra sincs komoly kihívója.

Kiemelte: nagyjából ugyanannyian vannak, akik kormányváltást szeretnének, mint akik hatalomban tartanák az Orbán-kormányt, ám az előbbi tábor megoszlik a baloldal és a Jobbik között. Ráadásul – folytatta – Orbán Viktor népszerűsége meghaladja a Fideszét, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek támogatottságára kérdeznek rá.

A Nézőpont adatai szerint a Fidesz elnökét a teljes népesség 42 százaléka látná szívesen továbbra is kormányfőként, Bajnai Gordont pedig – ha egy jelölt van a baloldalon – 19 százalék.

A Fidesz sikerének titka

Mráz Ágoston szerint a Fidesz sikertörténetének okai: a centralizált, hatékony döntéshozatal, a választókerületekre épülő pártstruktúra és a belső viták ellenére fennmaradó külső egység. Az, hogy a kedvezőtlen, de javuló közhangulat ellenére nincs kormányváltó hangulat, részben azzal magyarázható, hogy az ellenzék megosztott, hitelességi és kompetenciaválsággal küzd – fűzte hozzá.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség lehetőségeiről szólva azt mondta: javítja azokat Bajnai Gordon szakértelme, válságkezelő miniszterelnökként szerzett hitele.

Az Együtt 2014 induló stratégiája – amely nem egy önálló párt, hanem egy ernyőszervezet létrehozását célozta – azonban sikertelennek bizonyult, hamar világossá vált, hogy az LMP és az MSZP sem akar hozzá csatlakozni – idézte fel. Ezután stratégiaváltásra volt szükség, ami csalódottságot okozott, az Együtt 2014 támogatottsága azonban az utóbbi hónapokban – a párttá alakulással és a PM-mel kötött szövetséggel – stabilizálódott.

A szövetség létrejötte "kinyírta" az LMP-t, az MSZP támogatottságát azonban nem vetette vissza érezhetően – mondta Magyar Kornélia. Szerinte ez azt erősíti meg, hogy az új párt a bizonytalanok táborából szerezhet szavazatokat.

Sikerült főtémává tenni a rezsicsökkentést

Beszélt arról is, hogy a kampány főtémája a rezsicsökkentés lesz, ezért az Együtt–PM szövetségnek meg kell találnia rá a válaszokat. Szerinte bár értelmiségi körökben fanyalogva fogadták, jó irány az a párt által közzétett infografika, amely a kormányváltás előtti és a mostani tojásárakat hasonlítja össze, utalva a megélhetési költségek növekedésére.

Krekó Péter, a Political Capital elemzője elmondta: a Jobbik támogatottsága nagyjából a 2010-es szinten áll. Népszerű a fiatalok között – övé a legfiatalabb szavazótábor –, szimpatizánsainak kétharmada férfi. A politológus ugyanakkor megemlítette: bár általános vélemény, hogy a szegények, a válság vesztesei adják a Jobbik-szavazók többségét, valójában azok az átlagosnál jobb jövedelmi helyzetűek, iskolázottabbak, közöttük a legnagyobb az internethasználók aránya. Kiemelte, hogy a Jobbik támogatóinak nagy többsége – attitűdjei alapján – nem nevezhető fasisztának, nácinak.

Megvan az elvi lehetőség a Jobbik-tábor bővítésére

Szólt arról, a Jobbik szavazóit összeköti a cigányellenesség, a rendszerellenesség és antiszemitizmus. Szerinte azonban az előbbi kettő a társadalom nagyobb részére jellemző, ami elvi lehetőséget jelent a Jobbiknak tábora bővítésére.

Krekó Péter szerint ez azonban nem fog sikerülni, mivel a Jobbik 2010 óta nem tudta növelni támogatottságát, ráadásul számára különösen hátrányos az új választási rendszer. Nehézségnek nevezte, hogy a Jobbik rendszerellenzéki szerepét gyengíti a Fidesz forradalmi retorikája, "szabadságharca".

A Republikon Intézet olyan előadókat kért fel, akik – mint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, korábbi SZDSZ-es politikus elmondta – különböző okból és elkötelezettséggel, de sokat foglalkoznak az elemzésük tárgyát képező párttal, annak szakértői.

Kérdésre válaszolva Lakner Zoltán azt mondta, a megfelelő politikai válaszok megtalálásával az ellenzéknek van esélye a 2014-es győzelemre, Magyar Kornélia viszont szkeptikusan nyilatkozott, szerinte az ellenzék esélyeit annak állapota és az új választási rendszer is szűkíti. Krekó Péter és Mráz Ágoston is a Fidesz győzelmét valószínűsítette, a Nézőpont elemzője szerint azonban az összefogás 5-10 százalékkal is növelhetné a baloldali ellenzék támogatottságát.