Csak látszólag ért véget a 13. Miskolci Kocsonyafesztivál, mert az elmúlt hetekben is ettől volt hangos a miskolci sajtó és a politika. Rózsa Edit alapító-tulajdonos attól fél, hogy az önkormányzattal közösen alapított cégen keresztül – a sörfesztiválhoz hasonlóan – magánvállalkozóhoz kerülhet az ország egyik legnagyobb szabadtéri fesztiváljának lebonyolítási joga. A miskolci sörfesztivál egyik rendezője, a tévés Hajdú Péternek viszont egyelőre esze ágában sincs átvenni a szervezést, a fideszes városvezetés pedig szocialisták játszmáját sejteti a háttérben és átvenné az irányítást.

Baljósan cseng a parkolási botrányairól (is) ismert Hajdú Péter neve a Miskolci Kocsonyafesztivál szervezői számára: az elmúlt hetek eseményei alapján attól tartanak, velük is ugyanaz történik majd, mint a városi sörfesztivált 14 éven át sikeresen megrendező Miskolci Élőzene Egyesülettel, amit három éve rövid úton penderített ki az önkormányzat a fesztiválból. (Lásd keretes írásunkat.)

A február 22-24. között lezajlott Miskolci Kocsonyafesztivál után összehívott összegző sajtótájékoztatón a rendezvény jogtulajdonosa arról tájékoztatta a sajtót, hogy a sorrendben 13. fesztivált az eddigi legszűkösebb anyagi keretek között bonyolították le. Rózsa Edit szerint az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Kulturális Alap 7 millió forintot még mindig nem utalt át nekik, emiatt idén kevesebb sztárelőadóval tudtak megegyezni.

Azóta adok-kapok vita folyik a rendezők és a városvezetők között: a szervezők szerint ki akarják sajátítani a fesztivált, Miskolc fideszes és KDNP-s politikusai szerint a rendező cég megbízhatatlan és kapcsolatban áll az ellenzékkel. A városvezetés most arra törekszik, hogy valamilyen formában átvegye a fesztiválszervező cég feletti irányítást, amit azzal indokolnak, hogy a rendező rossz anyagi helyzetben van, és a fesztivált mindeképpen meg akarják menteni.

Rossz előjelek, vacak idő, furcsa utójelek

Az első nap szakadt a hó, utána zárásig az eső, de így is 200 ezren voltak kíváncsiak a miskolci rendezvényre. A szervezés időszakában 109 vendéglős, 78 kézműves és sok civil-, illetve turisztikai szolgáltató jelentkezett a fesztiválra. Rózsa hiányolta Kriza Ákos polgármestert a záró rendezvényről, mert állítása szerint ő szóban és írásban is kapott meghívót. Azt állította, egyeztettek a kérdésben a polgármesteri kabinettel, ám ennek ellenére Kriza nem jelent meg. Pedig Rózsa azt tervezte, hogy ekkor adja vissza a város jelképes kulcsát.

Nem csitulnak a viták a kocsonyafesztivál körül

MTI / Vajda János

„Hivatalos megkeresés birtokában sem lettem volna jelen a sajtótájékoztatón két ok miatt: egyrészt végletesen megrendült a fesztivált rendező gazdasági helyzete, továbbá úgy vélem, hogy a rendezvény a szocialista párt városmarketingnek álcázott politikai kampánynyitánya. Véleményem szerint ugyanis a Kocsonyafesztivál szervezői által útjára indított civil kezdeményezés nem más, mint az adósság koalíciójának, az MSZP–DK–Együtt 2014 miskolci összefogásának politikai fedőszerve” – olvasható a polgármester válasza Miskolc önkormányzati lapjában, a MINAP-ban. Kriza ezzel arra célzott, hogy Rózsa Edit Fedor Vilmos korábbi szocialista alpolgármester felesége, aki ma MSZP-s önkormányzati képviselő. (Fedor érintettsége már korábban is a városi szóbeszéd részét képezte, már 2006-ban írtak politikai ellenfelei egy kampánydalt, melyben elhangzik, hogy a politikus a kocsonyafesztiválon "he-hegedül".)

Pedig a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetői március 19-én még arról beszéltek, hogy Miskolcnak érték a kocsonyafesztivál, mert „imázsjavító”, ezért nem fogják veszni hagyni. Kiss János, a nagyobbik párt frakcióvezetője azt hangsúlyozta, a jövőben rendezett szakmai és pénzügyi keretek között tartják majd a fesztivált. A politikus ezzel arra utalt, hogy egy nappal a fesztivál zárása előtt kezdődött el a rendező „Több mint legenda…” Nonprofit Kft. felszámolása. Pár órával korábban ugyanis Megay Györgyi ügyvéd bejelentette a felszámolást azzal kiegészítve, hogy a hasonló nevű alapítványt is felszámolhatják, amit az általa képviselt több fesztivál-beszállító is kezdeményezett. Az ügyvéd a Minap.hu miskolci hírportálnak március végén azt nyilatkozta, a városi vagyonkezelő tulajdonában lévő Szocio-Produkt Kft. és egy szegedi cég, a két magánember tulajdonában lévő Tisza Expo kezdeményezte. Magay szerint ennek a két cégnek a szervezők 2,5 millióval tartoznak.

Miskolcnak fontos a hagyományőrzés és a marketing – mondta Kiss –, ezért készült januárban szándéknyilatkozat arról, hogy Miskolc a kocsonyafesztivál tulajdonosával hozzon létre közös céget, amelyben az önkormányzat lesz a többségi tulajdonos. Abban a formában ugyanis a város segítséget tud nyújtani, Kiss szerint mindez megfelelő garanciát jelentene a folytatáshoz. A kereszténydemokrata Molnár Péter szerint idén 130 millió forint önkormányzati támogatásban részesült a rendezvény. Molnár számításai szerint ez az összeg abból adódik össze, hogy ingyen kapták a területet, nem kellett fizetniük a takarításért és szemétszállításért, a forgalom lebonyolításáért és a nagyobb létszámú polgárőrség munkájáért sem. Szerinte a város garantálni tudja a 2014-es rendezést is, a korábbiaknál magasabb színvonalon. „Abban viszont nem lehetnek partnerek, hogy csődbe menjen a fesztiválhoz köthető kft.” – mondta Molnár.

Lecsapódó bevételek

A fesztiválszervező cégben tulajdonos Pászkán Zsolt ugyanakkor a hvg.hu-nak elküldött levélben azt írta, a helyi politikusok állításai pontatlanok, félrevezetőek. Szerinte a rendezvényhez a miskolci költségvetésből az ígéretek ellenére egyetlen forint támogatás nem érkezett. Az önkormányzati cégek által nyújtott szolgáltatásokat pedig a miskolciak és az odaérkező vendégek kapták, nem az ő cégük.

„Komoly problémát okozott az is, hogy Miskolc polgármestere nem tartotta be ígéretét a korábban elnyert és visszatartott állami támogatások kifizetésére sem”. Pászkán a hvg.hu rendelkezésére bocsátott egy elektronikus és postai úton is elküldött, Krizának címzett levelet. Ebben az szerepel, a polgármester kabinetfőnöke, Kovács Zsolt több tanu előtt mutatott meg nekik egy – állítása szerint Krizától kapott – sms-t, amelyben a polgármester egy "rendben"-nel nyugtázta a szervezők kérését, hogy utaljon át 4 milliót az NKA-nál a kocsonyfesztivál számára betervezett 7 millióból.

Pászkán Zsolt megjegyezte, a 2010 előtti városvezetés – pártszínektől függetlenül – évente 10-30 millió forint támogatást adott Miskolc legnagyobb rendezvényének lebonyolításához. Szerinte a fesztiválnak köszönhetően 150-200 millió forint bevétel csapódott le helyben, illetve az önkormányzatnál. Kriza Ákos polgármestersége alatt viszont közvetlen pénzügyi támogatásban nem részesültek. A Molnár Péter által emlegetett 130 milliós városi támogatást Pászkán nem tartja reálisnak, szerinte az csak „egy hasra ütés utáni számadat”.

Azt nyilatkozta, nem tudja hova tenni a politika támadásait, mert Miskolcon és környékén a fesztivál időszakában 3-4 napig nem lehetett szálláshelyhez jutni, a beszedett idegenforgalmi adó pedig a városnál csapódik le. Pászkán szerint az autóbusz-pályaudvartól Diósgyőrig megteltek a fizető parkolók, az a bevétel is Miskolc büdzséjét gazdagítja. Közben a kocsonyafesztivál szervezőitől 40 parkolóhely foglalásáért – amelyeken a programok egy része zajlott, 1,6 milliót kértek –, amit végül barter szerződéssel sikerült megoldani.

Hajdút is megvezették?

A Miskolci Élőzene Egyesület (MÉZ) 14 éven keresztül szervezte Miskolcon a Borsodi Sörfesztivált, mígnem 2011-ben vitába keveredett a várossal. Ennek oka az volt, hogy a sátrakat állító árusok úgy rögzítették a rögzítő cövekeket, hogy belefúrtak a térburkolat elemeibe. Ugyan a nonprofit MÉZ saját költségén helyreállította a károkat, közben viszont született egy önkormányzati rendelet, ami kizárta, hogy a jövőben közterületet igényelhessen. Ezért 2012-ben magánterület bérlésével próbálkoztak, ám egymillió forintos ígéretük is kevésnek bizonyult a területbérlésre, amit az egykori szervezők furcsának találtak, de nem sokáig csodálkozhattak.

2012. június 12-én ugyanis született egy szerződés a Hajdú Péter József újságíró-szerkesztő nevével fémjelzett, Törökbálinton bejegyzett Septemberfest Kft. és az önkormányzata között arról, hogy 2017. szeptember 10-ig ők rendezhetnek Miskolcon sörfesztivált. A szerződésben számos kedvezményt nyújt a város, így „térítésmentes területfoglalást biztosít a legismertebb belvárosi helyszíneken”, továbbá a társaságnak nem kell fizetnie a Népkert és park, valamint a 2-es számú műjég- és sportcsarnok használatáért sem. Ezeket emlegették a kocsonyafesztivál rendezői, amikor a sörfesztiválra hivatkoztak. A „sörös” váltással kapcsolatos tényeket közlő médiumokat viszont Krizáék rendre a bíróságra citálták. Az ellenzék a szerződéskötés előtt rákérdezett arra, hogyan került Hajdú Péter a képbe, amire a polgármester a város imázsának javítását említve azt mondta, sokat várnak ebben az ismert médiaszakembertől.

Kérdésünkre Hajdú Péter kijelentette: idáig senki nem kereste meg olyan kéréssel, hogy vállaljon szerepet a kocsonyafesztivál szervezésében. Azt is elárulta, az előzmények után ilyenre nem is gondol. Ugyanis nemcsak a város, hanem Hajdú is sokat vár a sörfesztiváltól. A hvg.hu-nak a múlt héten azt nyilatkozta, csalódniuk kellett: bár a pontos mérleget nem akarta nyilvánosságra hozni, az újságíró szerint több tízmilliós veszteséget kellett elkönyvelniük. A főszervező stábjának számításai szerint 4500-5500 forintos belépő lett volna a színvonalhoz és a rentábilis eredményhez társuló ár, ám a városvezetők végül 1600 forintra lealkudtak az árat. Hiába szerveztek 40 koncertet és gasztronómiai fesztivált a világhírű fellépők ellenére sem vonzotta eléggé a közönséget a rendezvény. Hajdú Péter azt mondja: mintegy 70 ezer ember látogatott el a rendezvényre, ők viszont – a kocsonyafesztivál adatait alapul véve – ennek a duplájára számítottak. Hajdú szerint a fogyasztásból sem származott nagy bevétel, ráadásul nem találtak elég tőkeerős szponzort, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy nekik ez volt az első rendezvényük Miskolcon.

A helyzet idén sem változott, mert a város vezetői most is ragaszkodnak a kétezer forint alatti belépőhöz és a magas színvonalhoz. Bár a cége ötéves szerződést kötött a várossal, ha idén sem találnak elég tőkeerős támogatót, fel kell bontaniuk a szerződést – mondta Hajdú. Az előzményekről azt mondta, régóta dédelgetett terve volt egy nagyszabású sörfesztivál megrendezése, amit a Balaton mellett vagy Budapesten akart lebonyolítani. Végül 2012-ben a miskolci lokálpatriótát, Barabás Pétert meghallgatva Miskolcot vette célba. Annyit elárult, hogy előtte hosszú tárgyalássorozatot folytatott az önkormányzati vezetőkkel és Kriza Ákos polgármesterrel, akik első perctől nagy rendezvényt akartak olcsó belépőkkel.

"Átruházzák üzleti vagy politikai köröknek"?

Pászkán szerint ők folytatnák a tárgyalásokat az önkormányzattal egy közös cég létrehozásáról, kész már áprilisban asztalhoz ülni. Ugyanakkor garanciát szeretne a polgármestertől, hogy a Kocsonyafesztivál megmarad civil rendezvénynek, és azt semmilyen üzleti és politikai kör nem privatizálhatja. Pászkán szerint egy közös cég létrehozása nem alapulhat azon a „zsaroláson”, hogy a fesztiválnak jogosan járó támogatásokat csak akkor kaphatják meg, ha egy civil rendezvényt "politikusok kisajátíthatnak".

Kriza Ákos

MTI / Vajda János

Pászkán Zsolt kérdést intézett Krizához azzal kapcsolatban is, hogy a jövőben hogyan tartsák a kapcsolatot, mert állítása szerint mostanáig a kijelőlt kapcsolattartón, a polgármesteri kabinetfőnökön, Kovács Zsolton keresztül ez nem sikerült. A hvg.hu-nak azt nyilatkozta, Megaynak – mint a város fizetett ügyvédéjének – „felelőtlen magatartása, nyilvános, botránykeltő akciója (a nyilatkozatok a felszámolásokról, tartozásokról – a szerk.) bizonyíthatóan jelentős károkat, anyagi veszteséget okozott”, amelyeket polgári peres úton érvényesíteni fognak. Egyelőre a rendezők nem tettek eleget a korábban aláírt szándéknyilatkozatnak, így nem jött létre az önkormányzattal közös társaság, mert mint Rózsa fogalmazott, tartanak attól, hogy a fesztivál szervezését "átruházzák üzleti vagy politikai köröknek".

Megay önkormányzati cégeket is képvisel, melyek a felszámolást kezdeményezték arra hivatkozva, hogy a szervezők nem fizették ki őket. Rózsa Edit szerint az NKA-s pénzre azért lett volna szükségük, hogy ki tudják fizetni a beszállítóikat, akik most a felszámolást kezdeményezték. A cégbírósági nyilvántartás szerint a Több mint legenda felszámolását a bíróság február 21-én rendelte el. A felszámolást kezdeményező cégeket képviselő ügyvéd ugyanakkor a Minap.hu-nak azt mondta, a tartozások nem új keletűek, egy részük a 2010-es és az azt követő kocsonyafesztiválról maradt vissza.