Interjút közöl Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével a csütörtökön megjelenő HVG.

„Ahogy korábban az adatvédelmi biztos, úgy most a hatóság is zömmel hozott anyagból dolgozik, leginkább panaszos beadványokat vizsgál. A hatóság információszabadsággal kapcsolatos tevékenységének szélesítése érdekében döntöttünk úgy, hogy a minősített adatok kapcsán a jövőben több ügyet hivatalból elindítunk” – magyarázza Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a HVG e heti számában megjelenő interjúban, aki példákat is említ: „Most éppen a Gripen-jelentés titkosítását kontrolláljuk, és tervezzük a Corvinus Egyetem megkeresését, ahol sajtóhírek szerint kutatók az önkormányzatok honlapjait elemezték a korrupció elleni harc szempontjából.”
Péterfalvi szerint „a közérdekű adatkérés nem lett könnyebb, de azért bízom abban, hogy a nemzeti vagyonnal gazdálkodó adatkezelők maguk is tudják, hogy az átláthatóságot biztosítaniuk kell”, majd hozzáteszi: „Ugyanakkor a korábbi előírások sem változtak, tehát az üzleti titok és a döntés-előkészítés is védelmet élvez. De más a megítélés, ha már megvan a döntés. A negyedik mobilszolgáltató ügyében például azt állapítottuk meg, hogy a cég létrejöttére vonatkozó szindikátusi szerződés a cégbírósági bejegyzés után már nem minősül döntés-előkészítésnek, tehát biztosítani kell a nyilvánosságát.”
A Péterfalvi Attilával készült interjút a HVG e heti számában olvashatják.