Komoly árvízveszélyt hozna, ha hirtelen felmelegedés, illetve tavaszi esők követnék az elmúlt hetek havazásait. A magyarországi folyók vízgyűjtőin helyenként rekordmennyiségű a hó, de mindenütt meghaladja a sokéves átlagot. A Dunán a legnagyobb veszélyt egy kora nyári zöldár, míg a Felső-Tiszán és a Sajón a március-áprilisi hirtelen olvadás jelentené.
A tavalyi, rekordszáraz év után lehet, hogy tavasszal az árvizek okoznak gondot országszerte, miután az elmúlt hetek havazásai után minden folyó vízgyűjtőjén több hó halmozódott fel, mint a sokéves átlag, a Sajó vízgyűjtőjén pedig egyenesen a valaha mért legnagyobb a hó mennyisége: az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint kedden 0,82 köbkilométer víznek megfelelő hó volt a vízgyűjtőn, míg az eddigi rekordévben, 2000-ben csak 0,77 köbkilométer.
Egy nagyobb árvíz kialakulásához azonban több tényező együttállása szükséges – mondta a hvg.hu-nak Szentiványi Árpád, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi, folyó és tószabályozási osztályvezetője. Komoly árvízveszély akkor lehet, ha tavasszal hirtelen felmelegedés jön, ráadásul csapadékkal kísérve. A langyos tavaszi eső ugyanis felolvasztja a magas hegyekben az összetömörödött, jeges hóréteget is, ami egyébként csak lassan olvadna el.
Ha ez nem következik be, hanem nappal olvad, éjszaka pedig újra fagy, akkor Szentiványi szerint szinte észrevétlenül, nagyobb árhullám nélkül tűnik el a hó a hegyekből. Erre az elmúlt években többször is volt példa, például 2003-ban vagy 2006-ban is sok hó esett a Sajó vízgyűjtőjén, mégsem alakult ki komolyabb árvízveszély.
A Dunán kétféle árhullám alakulhat ki: az alacsonyabban fekvő területekről elolvadó hó által táplált március-áprilisi, illetve a 2000 méter fölött megkezdődő olvadásból származó május végi, június eleji, az úgynevezett zöldár. Ez utóbbi a veszélyesebb, és jelenleg ennek nagyobb a kockázata, mivel a magas hegyekben több hó halmozódott fel, illetve az alacsonyabban fekvő területekről már részben elolvadt a hó.
A Mura és a Dráva vízgyűjtőjén – az Alpok déli oldalán – is sok hó halmozódott fel, de ez Szentiványi szerint nem jelent komolyabb veszélyt, mivel a folyók osztrák és szlovén szakaszán több vízlépcső is van, ami lehetőséget ad arra is, hogy elnyeljék a komolyabb árvizeket. 2009-ben például a jelenleginél is több hó esett, az olvadás után azonban mégis viszonylag alacsony – másodfokú készültséggel járó – árhullám vonult le.
A Tiszán és a Sajón is a március-áprilisi árvíz lehet veszélyes, mivel ezek vízgyűjtőin viszonylag alacsonyabb hegyek találhatók. Az árvíz hagyományosan a Felső-Tiszán okozhatja a legnagyobb gondot, mivel itt még nincsenek kész azok a tervezett – részben építés alatt álló – tározók, amelyek segítségével le lehetne apasztani az árhullámokat. A Borsod-megyei Cigándnál már elkészült egy tározó, és a Középső-Tisza vidékén is van három, így itt kevésbé lehet veszélyes egy tavaszi árvíz.
