Fordulat történt a belügyben a volt főkém, Laborc Sándor és az alvilági leszámolásokkal gyanúsított Portik Tamás viszonyának megítélésében. Pintér Sándor úgy döntött, hogy lehetővé teszi a találkozókról készült felvételek leiratának nyilvánosságra hozatalát, igaz, a szolgálatok korábban cáfolták, hogy kapcsolatuk lett volna Portikkal vagy egykori olajozó cégével. Az ügy hónapok óta húzódik, és nem zárható ki, hogy a kormányon belüli ellentétek vezettek a szivárogtatáshoz.
Bizottságot állít fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozóról készül nemzetbiztonsági dokumentumok átvizsgálására a titkosszolgálatokat is felügyelő belügyminiszter – derült ki kedden abból a válaszlevélből, amit Pintér Sándor írt a parlamenti szakbizottság LMP-s tagjának. Mile Lajos még január végén kérte arra a minisztert, hogy a tárca, illetve a szolgálatok eddigi – a képviselő szerint „komolytalan” – reagálásai után tisztázza, milyen viszony volt a nemzetbiztonság és a szervezett bűnözés között, különös tekintettel a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója és az alvilág „egyik kulcsfigurája” közötti találkozóra. Pintér leveléből az is kiderül, hogy az ügyben már feljelentés is született.
A Hír Tv még tavaly nyáron közölt többrészes sorozatot a július 14-én őrizetbe vett, a gyanú szerint több gyilkosság megrendelésével vádolt, az 1990-es években az Energol Rt. nevű cég egyik vezetőjeként az olajszőkítésből meggazdagodott Portik Tamás ügyeiről. A sorozatban az is elhangzott, hogy Portiknak kapcsolata lehetett magas rangú rendőrökkel, sőt a titkosszolgálatokkal is. Végül az is nyilvánosságra került, hogy a vállalkozóval legalább két alkalommal az NBH 2007 és 2009 közötti vezetője, Laborc Sándor is felvette a kapcsolatot.
Mile szeptember 4-én – még a Portik–Laborc-találkozó nyilvánosságra kerülése előtt – kezdeményezte, hogy a parlament illetékes bizottsága vizsgálja meg, volt-e bármilyen kapcsolat a szolgálatok és az alvilág között. Így azt is kérte, hallgassák meg Pintért, az NBH jogutód, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai szolgálat főigazgatóit, de ezt a kezdeményezést akkor még nem támogatták a bizottság kormánypárti képviselői. Négy hónappal később megváltozott az álláspontjuk, így abba is belementek, hogy külön tényfeltáró albizottság alakuljon – melynek szerepköréről most kedden dönthet a nemzetbiztonsági bizottság. (Cikkünk megjelenését követően Mile azt mondta az MTI-nek, a tényfeltáró bizottság felállítását - tekintettel a Pintér kezdeményezte szakmai bizottság létrehozására - elhalasztották.).
Elhárítás
Nem ez volt az első és egyetlen fordulat a több hónapja tartó ügyben. Mile Lajos Pintérhez írt január 31-i leveléből kiderül, hogy Laborc novemberi bizottsági meghallgatása, illetve a találkozókról készített hangfelvétel-leiratok parlamenti testületnek történt bemutatása előtt a szolgálatok sokáig – a levél megfogalmazása szerint – „hárító tájékoztatást” adtak.
Az LMP-s politikus szerint októberben két tájékoztató levelet kapott a bizottság: egyet a honvédelmi tárca alá tartozó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól (KNBSZ), egyet pedig az AH-tól. Mile szerint a KNBSZ azt állította, hogy az Energol nem volt a szolgálat „fedőszerve, fedőintézménye”, az AH pedig azt hangsúlyozta, hogy Portik nem volt „szervezett kapcsolatban” a nemzetbiztonsági szolgálattal.
Ehhez képest hetekkel később kiderült – mint korábban a hvg.hu is megírta –, hogy 2008 nyarán Laborc és Portik legalább kétszer találkoztak, egy alkalommal egy fővárosi étteremben. A főigazgató annyira hivatalosnak tekintette a kapcsolatfelvételt, hogy még számlát is kért a fogyasztásról, a beszélgetésekről pedig hangfelvételek készültek (információink szerint a beszélgetések hosszúra nyúltak, az első két óra negyven percig, a második pedig két óra tíz percig tartott). Az is kiderült már, hogy a találkozóra Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kérése került sor – erről még a Népszabadság számolt be december 8-án. Úgy tudjuk, Portik – egy szocialistákhoz közel álló vállalkozó közvetítésével – azzal ajánlkozott fel és kérte a találkát, hogy korrupt rendőrökről tud információkat szolgáltatni.
A bizottságnak adott – Mile által idézett – KNBSZ-tájékoztatás fényében fordulatnak tekinthető, hogy Pintér az LMP-s politikusnak most hétfőn küldött levelében már azt írta, „Célszerűnek tartom egyúttal, hogy a vizsgálat fogja át az Energol Rt.-vel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket”. Azaz az olajozással foglalkozó, mára már megszűnt cég és a szolgálatok esetleges viszonyát.
„Büntetőjogi felelősség”
Pintér válaszlevelében azzal reagált Mile észrevételére – mely szerint a szolgálatok sokáig inkább „hárítottak” –, hogy az AH főigazgatója „érdemi információkat tartalmazó iratokat” mutatott be a bizottságnak, majd később lehetővé tette, hogy azokat behatóbban tanulmányozzák a képviselők. Csakhogy ezeket az iratokat azután mutatták be, hogy a Magyar Nemzet tavaly beszámolt a Laborc–Portik-találkozókról. Egy, a bizottsági munkára rálátó forrás szerint a képviselők a felvételek leiratát nem kapták meg elvitelre – forrásunk szerint ez egyébként így volt szabályos –, ezért tette lehetővé az AH a képviselőknek, hogy a dokumentumokat később a szolgálat épületében alaposabban tanulmányozhassák (ezzel a lehetőséggel Mile élt is).
Szintén Pintér leveléből kapott megerősítést az a Magyar Nemzet által február elején megszellőztetett információ is, hogy a találkozók ügyében már nyomozás folyik. A napilap azt írta, ügyészségi vizsgálat indulhat annak feltárására, hogy törvényes keretek között tartott-e kapcsolatot Laborc Portikkal. Mile szerint a bizottsági tagok ősszel olyan információk birtokába jutottak, melyek szerint a KNBSZ-nél és az AH-nál belső vizsgálatok zajlanak az esetleges alvilági kapcsolatokról, ám az ebben az időszakban a parlamenti testületnek megküldött levelek kizárták a „szervezett kapcsolat” meglétét.
Ma már tudható, hogy a találkozókról készült felvételek vagy az említett számla az AH-nál 2008 óta megvoltak - tehát a szolgálatok tudhattak az esetről jóval annak nyilvánosságra kerülése előtt. Így fordulatnak tekinthető, hogy a bűnüldöző szervezet most már annyira súlyosnak tartja az ügyet, hogy nyomozást rendeltek el, és már a „büntetőjogi felelősséget” is vizsgálják. Pintér ugyanis arról írt, hogy a „nyomozó hatóságoktól” is függ, mit hoznak nyilvánosságra a találkozókkal kapcsolatos dokumentumok közül. Most ugyanis már arra is tekintettel kell lenniük, hogy ne sértsék a „nyomozási érdekeket”. A fordulat azért is meglepő, mert több forrásból is megerősített információnk szerint Laborc azt jelezte novemberi meghallgatásakor a bizottságnak, hogy már a nyáron, Portik őrizetbe vétele után tájékoztatta Pintér kabinetfőnökét arról: 2008-ban találkozott Portik Tamással.
Hónapos csúszás
A belügyminiszter elszánta magát a dokumentumok titkosításának felülvizsgálatára. (A Hír Tv Célpont című műsorában január 25-én az hangzott el, hogy a dokumentumokat 29 évre titkosították.) Milének a miniszter azt írta, egy szakmai bizottságot kért fel, vizsgálja meg, mit lehet nyilvánosságra hozni, a szakmai testületet a volt titkosszolgálati miniszter, Gálszécsy András fogja vezetni.
Gálszécsy a hvg.hu-nak kedden azt mondta, őt szóban kérte fel Pintér, és jövő kedden találkoznak, hogy a részleteket megbeszéljék, de úgy tudja, a munkájuk kizárólag a Laborc–Portik-találkozók dokumentumaira terjed majd ki. Miután a találkozókra 2008-ban került sor, furcsa, hogy a belügyminiszter az 1990 előtti állambiztonsági iratokat őrző Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is be akarja vonni a munkába (Gálszécsy a levéltár felkérését nem kívánta kommentálni).
Pintér ezzel is hónapokat várt, hiszen Molnár Zsolt szocialista bizottsági elnök és Kocsis Máté fideszes bizottsági tag még tavaly érdeklődött az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a hanganyag titkosításának feloldásáról.
Súlyos kérdések
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése számos kérdésre adhatna választ, tisztázhatná, hogy a sajtóban eddig megjelent információknak van-e valóságalapja. A legfontosabb kérdés, hogy az NBH-t egészen 2009 őszéig vezető Laborc és/vagy munkatársai, valamint Portik és/vagy emberei között az érintkezés a második találkozót követően megszakadt-e, vagy valamilyen formában fennmaradt.
Ezt azért lenne fontos tisztázni, mert a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz azt állította, hogy Laborc arra kérte Portikot, „gyártson terhelő információkat” ellenzéki, fideszes politikusokra (ezzel szemben a hvg.hu úgy értesült, a találkozókon nemcsak fideszesek, hanem más párt(ok)hoz tartozók neve is előkerült).
Arra a kérdésre is csak a felvételek nyilvánossága adhat választ, hogy igaz-e az a sajtóban terjedő értesülés, mely szerint Laborc úgy „elengedte magát” a Portikkal folytatott megbeszélés során, hogy egy jövőbeni együttműködés lehetőségeiről többes szám első személyben beszélt („mi”), illetve arra is fény derülhet, hogy adott esetben Portik tudott-e olyan, a különböző pártok politikusaival kapcsolatos bűncselekményekről, amelyek révén sakkban tarthatta őket.
A hvg.hu több bizottsági munkára rálátó forrása szerint nem zárható ki, hogy az ügy egy kormányon belüli harc következtében eszkalálódott. Míg Pintér a szolgálatokat védve abban lehetett érdekelt, hogy a titkos információk ne szivárogjanak ki, más – a belügyminiszterrel a szolgálatok felügyeletéért már hónapok óta küzdő – kormányzati erők viszont abban voltak érdekeltek, hogy az ügy egyes részletei a politikai vonatkozásai miatt nyilvánosságot kapjanak (és egyben gyengítsék a minisztert). Kérdés, hogy a teljes dokumentáció – és az abban lévő esetleges újabb információk – nyilvánosságra kerülése kinek áll érdekében és kinek sértené az érdekeit.
