Akciófilmbe illő módon szabadítottak ki fegyveresek egy rabot 1997. február 25-én egy martonvásári börtönből. A kiszabadult bűnöző később Miamiban telepedett le álnéven, de az FBI kézre kerítette. Ekkor előállt azzal a sztorival, hogy őt valójában nem megszöktették, hanem elrabolták.
Európa legkeresettebb szökevényei eleve zűrös alakok, de vannak köztük olyanok, akiket a rendőrök különösen veszélyesnek tartanak. Gyilkos maffiózók, nagypályás drogbárók, rablógyilkosok, akiknek fegyverük lehet és ha kell, akár használják is. Egy magyar drogkereskedő is van köztük – a borítóképen a bal felső. Ha bármit tud róluk, a Készenléti Rendőrség és az Europol várja a jelzést.
Marseille-ben tavaly 49 olyan gyilkosságot követtek el, amely a drogkereskedelemmel hozható összefüggésbe. Ez jóval több, mint az elmúlt években, és folyamatosan nő. A leszámolásokat két klán háborújának számlájára írják, de a városban legalább nyolc banda irányítja a bűnözést, a gyilkosságok hátterében pedig sokszor már nem is a piacszerzés, hanem a megfélemlítés áll, az elkövetők és az áldozatok között pedig gyerekek is vannak. A nagyfőnökök kegyetlenek, miközben még a hozzájuk legközelebb állókban sem bízhatnak meg. A rendőrség fel tud mutatni rekordfogásokat, de nem tud lépést tartani a maffiózókkal.
Egy magyar repülős körökben ismert nyugalmazott vadászpilóta, N. Zoltán vezethette azt a kisrepülőt, amelyről 8 millió eurónyi drogot találtak az ír hatóságok – tudta meg a hvg.hu, ezt az ír sajtó tudósításai, majd később a bíróság is megerősítette. Az ír rendőrség szerint a kábítószer az egyik legjelentősebb európai kábítószer-kereskedő szervezethez, a Kinahan-klánhoz tartozik. Az ügyben egy ír bíróságon meghallgatott másik magyar azt állította: kényszerítették, hogy részt vegyen az akcióban, a családja védelme érdekében tette ezt meg. Nem kérték, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék őket.
Egyre többször fordult elő az elmúlt években, hogy a szürke gazdaságban mozgó figurák – gyakran ügyvédekkel összejátszva – felsőbb kapcsolatokra hivatkozva nyúlnak le súlyos milliókat olyan vállalkozóktól, akik ellen büntetőeljárások folynak. Vagy akik rettegnek attól, hogy bármikor rájuk szállhat a NAV. A befolyással üzérkedők leginkább belügyi vagy NAV-os kapcsolataikra hivatkoznak, de volt, aki a legfőbb ügyész “jobbkezének” adta ki magát. Az egyik ügyben, amelyben több százmillió forintra húztak le egy vállalkozót, egy ismert egyetemi docens is vádlott lett.
Macska-egér játékot űzött a rendőrökkel, kiberbűnözőként „old school" bűnözőkkel kokettált, feltört wifiken keresztül követte el azokat az online csalásokat, amelyekkel százakat károsított meg, mindeközben milliókat keresett, néha naponta. A kényelmes élet azonban előbb-utóbb véget ért, ahogy az áldozatainak, úgy neki is elég volt csak egyszer figyelmetlennek lennie. Az online csalások ma már mindennaposak, de kevésbé látunk bele azok fejébe, akik az elkövetők. K. történetén keresztül most nem a károsult, hanem a csaló szemszögéből ismerhetjük meg ezt a világot. Kiberbűnözés Magyarországon, 3. rész.
A rendszerváltás korabeli szervezett bűnözés kulcsszereplője hollywoodi szálakon ért fel az alvilág csúcsára. Ő Portik Tamás, akinek életéről és köreiről jelent meg Dezső András legújabb könyve, a Nagyfőnök. Közéleti podcastunkban kollégánk a kötet hátteréről és részleteiről mesélt, valamint elhoztunk egy fejezetet is ízelítőnek.
Vérdíjat és elhallgattatást emleget a bulvársajtó, miután egy tavaly októberben drogfogyasztáson kapott énekesnő feldobta a rendőrségnek dílereit. Magyarország azonban nem Mexikó: szinte kizárt, hogy bárki megtámadjon egy országosan ismert embert. Ha viszont meg is próbálná, az énekesnőnek is vannak eszközei vele szemben.
Az énekesnő drogprevenciós programokkal megúszhatja a komolyabb büntetést.
Ha egy kis szobában hangtompítós géppisztollyal lőnek le valakit, akkor annak a hangja olyan, mintha valaki tapsolna? Ezt a kérdést feszegették egy 1999 tavaszán elkövetett gyilkossági ügy bírósági tárgyalásán pénteken. Az ügy egyik vádlottja Portik Tamás, az áldozat az ő kamaszkori barátja.
A hatóságok egy drogügylet miatt tartottak kutatásokat Szlovákia, Ausztria és Magyarország területén is.
Éppen 700 évvel az Isteni színjáték megszületése (és a költő, Dante Alighieri halála) után állította színpadra tavaly novemberben a Katona József Színház a pokoljárást.