„Teljesen együttműködő” volt a magyar kormány az Európa Tanáccsal a médiatörvény és az igazságügyi reform kifogásolt szakaszaival kapcsolatban – mondta a hvg.hu-nak a szervezet szóvivője. Újabb vizsgálatok egyelőre nem várhatók más törvényeket miatt, de a médiaszabályozásban minél előbb változásokat szeretne látni az Európa Tanács. A kormány korábban "magánvéleménynek" nevezte a kritikákat.
Nem beszéltek arról, mikor módosítja a magyar parlament a médiatörvényt a Velencei Bizottság, és az Európa Tanács megállapításai alapján, de azt szeretnék, hogy ezek minél hamarabb történjen meg – mondta a hvg.hu-nak Daniel Höltgen. Az Európa Tanács szóvivőjét azután kerestük meg, hogy a szervezet kedden kiadott nyilatkozatában azt írta: az Európa Tanács főtitkára üdvözli a változtatásokat a médiatörvényen, és az igazságszolgáltatás szabályozásában.
Thorbjörn Jagland főtitkár szerint „komoly előrelépés történt” az igazságszolgáltatás felügyeletét ellátó Országos Bírói Hivatalról szóló törvény újraszabályozásában. Mint ismert, a szervezet vezetője Handó Tünde (Szájer József házastársa) rendkívül széles személyes döntési jogkörrel rendelkezik a bírók szakmai előmenetelét illetően, és egy sor más kérdésben is. Az OBH elnökét az eredeti jogszabály szerint a kormányfő javaslatkétharmaddal választja meg a parlament kilenc évre, és egészen addig marad hivatalában, amíg új vezetőt nem sikerül választani.
Nem vették komolyan
Handó Tünde bebetonozását régóta kísérte kritika nemzetközi szervezetek részéről, csakúgy, mint a médiaszabályozást, ami miatt az Európai Unió, az amerikai-, a német kormány, és maga José Manuel Barroso EU elnök, illetve az alapjogi és médiaügyekért felelős biztosok is aggodalmukat fejezték ki. A kormány kezdetben látványosan negligálta a szervezet írásbeli kifogásait is, egyszerűen "magánvéleménynek" nevezve azokat, végül tiltakozások, és az EU Bizottság egyértelmű támogatása hatására kezdett el tárgyalni az Európa Tanáccsal, és annak jogászokból álló szakszervével, a Velencei Bizottsággal.
Ennek keretében Thorbjörn Jagland többször is Budapesten tárgyalt a kormány tagjaival, de kezdetben magyar részről nem vették őket komolyan. (Egy kormányzati szereplő korábban „derék, vizsgálódó jogászembereknek” nevezte a Velencei Bizottságot.) Miután azonban az EU Bizottsága, és Barroso is kijelentette, hogy ők is a Velencei Bizottság, és az Európa Tanács észrevételei alapján járhatnak el Magyarországgal szemben, érezhetően megváltozott a hozzáállás.
Ennek volt köszönhető, hogy a nyáron több ponton módosult a bírókra vonatkozó szabályozás: így Handó Tünde nem újraválasztható, ha nem tudnak a helyére utódot választani, akkor sem maradhat a hivatalában, azt egy általa kijelölt ügyvezető alelnök tölti be. A parlamenti képviselők kérdéseket intézhetnek az OBH elnökéhez, és a szervezet felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács is többletjogokhoz jutott. Arra a kérdésre, hogy ajánlásaik mekkora hányadát fogadta meg végül a kormány, Daniel Höltgen azt mondta, „ezt így nem lehet számokba foglalni”, az igazságszolgáltatásra vonatkozó szabályozás „úgy változott, ahogy azt az Európai Bizottság és a velencei Bizottság is szerette volna, így elégedettek az eredménnyel”.
Nincs határidő
A médiatörvénnyel kapcsolatban főleg a Szalai Annamária vezette Médiatanács hatáskörét, kinevezési gyakorlatát érte kritika - ez szerepel még a szervezet legfrissebb jelentésében is. Erről Thorbjörn Jagland azt nyilatkozta a New Europe napilapnak: nem önmagában a tanács léte problematikus számukra, hanem az, hogy a kormányfő nevezi ki, ami számukra elfogadhatatlan a végrehajtó hatalom fejétől. A kinevezési gyakorlattal, és a testület hatáskörével kapcsolatban szintén lesznek változások – áll Jagland nyilatkozatában, melyek célja, hogy „több dolgot kivegyenek a kormányfő hatásköréből”, és megszüntessék ezek „átpolitizáltságát”. A hvg.hu kérdésére, hogy ezek a változások mikorra várhatók, kaptak-e konkrét ígéretet a magyar kormánytól, Daniel Höltgen azt mondta, az Európa Tanács sosem vár el pontos menetrendet az egyes kormányoktól, így ebben az esetben sem tsi ezt. Azt azonban megjegyezte: a „változtatásokat inkább előbb, mint később szeretnék látni”.
Mint a szóvivő fogalmazott, a magyar kormány végig „teljesen együttműködően” viselkedett a vizsgálatok alatt. Kérdésünkre, hogy várhatóak-e újabb vizsgálatok, hiszen „átpolitizált” ügyek, intézmények bőven vannak a tárgyalt kettőn túl is, Höltgen azt mondta, a vizsgálatokat a Velencei Bizottság a magyar kormány kérésére, és együttműködésével végezte, ezek lezárultak, új ügy nincs a napirenden pillanatnyilag, de „semmi nem kizárható”.