„A még jobb együttműködésről, nem a szétesésről szólt a találkozó, és az is világossá vált, hogy gyakrabban kell ilyen beszélgetéseket szerveznünk, mert így összhangba lehet hozni a mozgalmat alapító szervezetek igencsak sajátos szempontjait, elkerülhetők az esetleges félreértések” – beszélt a kedd este a Milla tagjai és a Bajnai Gordon között lezajlott tanácskozásról a találkozó egyik résztvevője. Az apropót amúgy az szolgáltatta, hogy a Milla hosszú keresés után végre talált magának irodát, ahova épp kedden költöztek be. A volt miniszterelnököt információink szerint arról kérdezték, miként viszonyul az Együtt 2014 az MSZP-hez, valamint a centrista irányról és a mozgalom 2013-2014-es menetrendjéről faggatták.

Forrásaink szerint Bajnai látogatása azért volt fontos, mert az Együtt 2014-ben rövidesen eldől a párttá alakulás mikéntje. Bár 2012 év elején – amikor először vetődött fel Bajnai esetleges visszatérése a politikába – a Haza és Haladás Alapítvány még határozottan cáfolta, hogy a korábbi kormányfő stábja pártot szervezne, ám alig egy év elteltével Bajnai Gordon elismerte, a tavaly októberben létrehozott választási mozgalom elindul a párttá szerveződés útján. A 2009-2010-es kormányfő az MTI-nek azt mondta, szervezetépítésbe kezdenek, hogy később minél nagyobb súllyal vehessenek részt az ellenzéki együttműködésben, az Együtt 2014 pedig várhatóan a következő hónapokban párttá alakul.

Bár Bajnai tavaly október óta rendszeresen egyeztetett az alapító Szolidaritás és a Milla vezetőivel, az utóbbi tagsága előtt korábban az október 23-i ünnepen, majd decemberben szerepelt. Információink szerint a Bajnai-stáb szerdán politikai elemzőkkel találkozik, ahol a volt miniszterelnök a szervezete szándékairól beszél, a terveket beszélik át. Az Együtt 2014 három alapító szervezete február 9-én a Millenáris parkban közös nagygyűlést tervez, ahol Bajnai Gordon "kormányzás-értékelőt" tart.

A centrum nem Schmuck és Gyurcsány között van

Ha az Együtt 2014 ragaszkodik ahhoz, hogy a politikai közepet, a Fideszről már levált, az MSZP-vel nem szimpatizáló szavazókat célozza meg, akkor nem helyes beülni a Mesterházy Attila szocialista elnök által összehívott egyeztetésre Schmuck Andor és Gyurcsány Ferenc párttársai közé - úgy tudjuk, ilyenekre is felhívta Bajnai figyelmét a kedd esti, közel két és fél órás beszélgetésen a jelen lévő 20-25 fős millás társaság. Forrásunk szerint ugyanakkor azt a Milla-tagok is elismerték, a kormányváltáshoz szükség van az MSZP-re is, de jelezték, egyelőre még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a mozgalom, illetve ezen belül a Milla a szocialisták szatellitszervezete lenne.

Az Együtt 2014 három vezetője

Túry Gergely

Mint arról korábban beszámoltunk, az Együtt 2014 alapítói korábban is ellentmondásosan ítélték meg az MSZP által kezdeményezett, január elején elkezdődött ellenzéki tárgyalásokat. Különösen a Milla kifogásolta az MSZP által meghívott szervezetek és személyek listáját, a később csatlakozó volt SZDSZ-es politikusokat - volt, aki az egyeztetéseket "roncsderbinek" nevezte -, az egyesület elnöke, Juhász Péter pedig a Facebook-oldalán nyíltan is bírálta a résztvevőket (közben az Együtt 2014 is egy volt minisztert, Bárándy Pétert delegálta a tárgyalásokra). Bajnai január elején a Klubrádiónak adott interjújában maga is kritizálta a tanácskozást hangsúlyozva, hogy "arra is garanciát kell adnunk a választóknak, hogy nem restauráljuk a 2010 előtti időszakot: azt, amelyik ide vezetett". Végül az Együtt 2014 csak a közjogi, alkotmányról szóló ellenzéki egyeztetéseken vett részt, a szakpolitikai tanácskozásokra nem mentek el. Úgy tudjuk, a volt miniszterelnök a keddi találkozón jelezte, több olyan kérdés van - így az ügynök- illetve a korrupcióellenes törvény -, amiben nem engednek a jövőben sem.

Úgy tudjuk, a találkozón a millások azt is jelezték: elfogadják, hogy a választási törvények megkövetelik a párttá alakulást, de az egyesületüknek időre van szüksége ahhoz, hogy a maga stratégiáját kidolgozza, miközben önálló identitásukat, civil jellegüket is szeretnék megőrizni. Ráadásul az ilyen súlyú kérdésekben a Millában közgyűlési határozatra van szükség. Mint arról korábban beszámoltunk, az Együtt 2014-ben már tavaly készült egy elemzés arról, hogy milyen feltételeknek kell teljesülni a pártszervezet kiépítéséhez, illetve milyen következményekkel járna a párttá alakulás, mi szól a civil szervezeti forma mellett. Az elemzésben információink szerint két forgatókönyvet vázoltak fel: a Szolidaritás, a Haza és Haladás, és az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) egyenként hoz létre egy-egy pártot, végül szövetségre lépnek, vagy a civil szervezetek mellett egy közös párt jön létre.

Az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért egyesületi elnöke, Juhász Péter a hvg.hu-nak akkor azt mondta, fel sem merült, hogy a Milla önálló párttá válna. Juhász arról beszélt, egyelőre saját stratégiájuknak kidolgozásával vannak elfoglalva, csak ezt követően lehet szó az Együtt alapítói közötti egyeztetésekről. A Népszabadság online kiadása kedden arról írt, a Milla múlt heti szervezői gyűlésén úgy döntöttek, továbbra is megőriznék önálló arculatukat, nem alakítanak önállóan pártot, ugyanakkor Juhász a Klubrádiónak arról beszélt, „választási pártra lesz szükség”.

Juhász a hvg.hu-nak azt mondta, a keddi találkozó egyfajta "összegző, értékelő" beszélgetés volt az október óta eltelt időszakról, illetve a következő fél év stratégiáját elemezték. Az egyesület elnöke szerint valóban szó esett az elkövetett hibákról is, arról, hogy mit kellett volna másképp csinálni, de hangsúlyozta, ezek nem most kerültek először szóba, szerinte mindennapos, hogy ezeket a helyzeteket a tagszervezetek kielemzik egymás között. Arról, hogy pontosan milyen kritikák fogalmazódtak meg, nem akart részletesebben beszélni.

Az LMP továbbra is megosztott

Az együttműködésre szólítja fel az LMP hétvégén ülésező kongresszusát az ellenzéki összefogást pártolók Párbeszéd Platformja – derült ki hétfőn, a Magyar Távirati Iroda birtokába jutott dokumentumból, melynek egyik pontja azt szorgalmazza, hogy a LMP „haladéktalanul” kezdjen tárgyalásokat az Együtt 2014-gyel egy alkotmányos és közpolitikai minimumról. Ezek szerint a Karácsony Gergely és Jávor Benedek fémjelezte csoportosulás megpróbálja megfordítani a párt legfőbb döntéshozó szervének a hangulatát, amely novemberben még elutasította az ellenzéki összefogást. A platform az MTI szerint „egy új kétharmad hatalomra juttatásával” és az „Orbán-rendszer” leváltásával indokolja a tárgyalások megkezdését. Úgy tudjuk, a keddi találkozón az LMP-ügyét is érintették Bajnaiék, de konkrét javaslat nem fogalmazódott meg, kivárják a kongresszus döntését.

Jávor az ATV szerda reggeli műsorában egyenesen úgy fogalmazott, nem tartható az az álláspont, hogy a pártja senkivel nem hajlandó összefogni az ellenzéki erők közül, ezért ha nem lesz irányváltás, ő ki is léphet az LMP-ből. Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt, az LMP-ben december közepén komoly feszültségeket gerjesztett – a szétesés szélére sodorta a pártot –, hogy az ellenzéki összefogás hívei által létrehozott Párbeszéd Platform (PP) működését a vezetőség, az Országos Választmány felfüggesztette. A PP-t a november 17-18-i kongresszus után hozta létre a Karácsony Gergely és Jávor Benedek fémjelezte csoport, miután kifogásolták az Együtt 2014-hez való csatlakozást elutasító többségi döntéssel.

Schiffer és Jávor - önállóság vagy együttműködés

Túry Gergely

Karácsony és Jávor a kongresszus után lemondott a frakcióban betöltött posztjáról, ám a képviselőcsoport csak a második nekifutásra fogadta el az önállóság fenntartását pártoló Schiffer Andrást vezetőjének. A december közepén a hvg.hu által nyilvánosságra hozott belső levelezés szerint Schiffer megválasztását a szemben álló felek között született alku tette lehetővé: az ellenzéki összefogás hívei ígéretet kaptak arra, hogy szabadon szervezhetik a platformjukat, cserébe az új frakcióvezetőt támogatásukról biztosították és ígéretet tettek arra, hogy nem nyilatkoznak a párt belügyeiről.

Miután az Országos Választmány mégis felfüggesztette a PP működését – a párt etikai bizottságának állásfoglalását kikérve –, a platform politikusai közölték, a januári kongresszuson ismét szorgalmazni fogják az LMP csatlakozását az Együtt 2014-hez. Később újra engedélyezték a platformok működését a pártban azzal a kikötéssel, hogy a nyilvánosság előtt nem mennek szembe a párt hivatalos álláspontjával, a kongresszusi döntésekkel.