Trükköt kiáltva bújna ki a hurokból a korrupcióval vádolt zsaru
Formai hibákat vétett az éjszaka császáraként emlegetett V. László emberével kapcsolatban álló rendőri vezető kirúgásakor a BRFK – állítja Kalmár Tamás ügyvédje, aki munkaügyi bíróságon követeli az ezredes elmaradt juttatásait. A rendőri vezetőt csak azért nem bocsáthatták volna el, hogy eljárás indult ellene, viszont elbukott a két éve bevezetett életvitel-ellenőrzésen. A vizsgálat viszont pont azért marasztalta el, mert mert eljárás indult ellene, amit feljebbvalói elítéltek. A BRFK és belső elhárítás szerint mindez törvényes volt, a férfi kirúgásával nem sértettek jogszabályokat.
Bírósághoz forult, és elmaradt juttatásait követeli a rendőrségtől az az ezredes, akit tavaly a Teve utcai rendőrpalotából vezettek el bilincsben a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Kalmár Tamás ügyvédje szerint az ügyben nyomozó, a belső elhárításért is felelős Nemzeti Védelmi szolgálat (NVSZ) több hibát is elkövetett az ügy felderítésekor, ezért az elbocsátott rendőri vezető a neki járó anyagiakat követeli a bíróságon egykori munkahelyétől, a BRFK-tól.
Kalmárt több rendőri vezetővel együtt azzal gyanúsítják, hogy pénzügyi ellentételezés fejében elintézték, hogy a negyven szórakozóhelyből álló birodalma miatt az éjszaka császáraként emlegetett V. László érdekeltségeiben ne legyenek razziák, a konkurenseknél viszont annál inkább. Az ezredes 2012. június 1-én vették őrizetbe.
Kifogások a felmentéssel kapcsolatban
Miután Kalmár Tamást meggyanúsították, felfüggesztették állásából majd rendelkezési állományba helyezték. Néhány nappal később azonban megszüntették a szolgálati jogviszonyát is, elbocsátották a rendőrségtől. Kalmár Tamás szerint kirúgása nem a jogszabályoknak megfelelően történt – hangzott el a munkaügyi bíróságon január 21-én. A volt rendőr ügyvédje Arató György azt mondta, a felmentő parancsból hiányzik a felmentést pontos miértje, csak a jogszabályhelyeket idézik be. A BRFK ügyvédje ezzel szemben azt hangsúlyozta, ezek a jogszablyok jelentik a felfüggesztés indoklását, más "magyarázatra" nincs szükség.
Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat csak a Kalmár Tamással szemben megindult büntetőeljárás után, a BRFK kérésére végezte el az életvitel-ellenőrzést, amely aztán az elbocsátás alapjául szolgált. „Az NVSZ vizsgálatának eredményét Kalmár Tamással nem közölték, holott ez az ügyvéd szerint előírás.
Mi az az életvitel-ellenőrzés? |
Elbocsátani rendőrt csak akkor lehet, ha a bíróság elítéli a vele szemben felhozott vádakban, vagy az úgynevezett életvitel ellenőrzésen elbukik. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény kötelezővé teszi a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozat kitöltését a hivatásos állomány tagjai számára. A nyilatkozattételt 2011-ben tették kötelezővé, aki ezt nem teszi meg, annak szolgálati jogviszonyát megszüntethetik. A nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a hivatásos állomány tagja hozzájárul, hogy az életvitelét, jövedelmi és vagyoni viszonyait, életkörülményeit, lakó és családi környezetét a megvizsgálhassák az NVSZ főigazgatójának utasítására. A nyilatkozatban korábban meg kellett adniuk a hivatásosoknak többek között azt is, ki a barátjuk, barátnőjük, hova járnak szabadidejükben szórakozni és mi a hobbijuk, ám ezt a magánélet részleteire rákérdező dokumentumot felváltotta a rövidebb változat. |
Kalmár Tamás életvitel-ellenőrzését az NVSZ azt követően végezte el, hogy az ezredest a korrupciós ügyben meggyanúsították, de az ügy nem került még bírósági szakaszba sem. A vizsgálatot a BRFK rendelte meg a védelmi szolgálattól, amely elmarasztalta a rendőrségi vezetőt arra hivatkozva, hogy büntetőeljárás folyik ellene - amit az NVSZ indított el. Kalmár ügyvédje szerint a szolgálat a gyanúsításban megfogalmazottakat is tényként kezelte, pedig az egyelőre csak feltételezés.
Arató a munkaügyi bíróságon azt mondta, az NVSZ vizsgálatának dokumentációját ügyfele a tárgyalást megelőző órában ismerhette csak meg, ebben pedig az ügyvéd szerint az szerepel, hogy Kalmár Tamással szemben felhozott vádakat a rendőri vezetők elítélik, ezért felfüggesztették állásából. "A védelmi szolgálat viszont nem a TÁRKI, az életvitel-ellenőrzés pedig nem közvélemény-kutatás, hogy parancsnokok véleményére alapozzák a megállapításokat” – reagált a bíróságon Arató György az NVSZ által megfogalmazottakra. Az ügyvéd szerint az egész vizsgálat arra ment ki, hogy alapot adjanak a BRFK-nak Kalmár kirúgására, különben rendelkezési állományban kellett volna hagyni fél fizetéssel – hiszen csak a vádak megfogalmazása ítélet hiányában erre nem lett volna elegendő.
A BRFK szerint viszont Kalmár elbocsátása törvényesen történt: a jogi képviselőjük arra hivatkozott, hogy nem a Budapesti Rendőr-főkapitányságra tartozik, milyen módon végezte el az NVSZ a vizsgálatot, így ezzel a tárgyaláson nem tudnak foglalkozni. Ezt követően ígéretet tettek arra, hogy a BRFK megküldi a bíróságra a volt közrendvédelmi főosztályvezető átlagilletményére vonatkozó adatokat, ami alapján Kalmár Tamás és ügyvédje benyújtják a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szembeni pénzügyi igényüket a férfinak járó juttatások tekintetében.
Az NVSZ reagálása |
A korrupciós ügy felderítését elindító Nemzeti Védelmi Szolgálatot ért kritikával kapcsolatban a hvg.hu-nak a szervezet szóvivője azt mondta, hogy "az NVSZ mindenben a hatályos jogszabályi előírásoknak és normáknak megfelelően járt el". A szolgálatot vezető Bolcsik Zoltán korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában arról számolt be, hogy vanank olyan volt vagy jelenlegi dolgozók a rendészeti szerveknél, akik működő bűnszervezeteknek segítenek, és akiket minél előbb ki kell szűrniük. "Aztán az NVSZ további feladata a megelőzés, annak megakadályozása, hogy olyan kollégák keveredjenek a különböző szervezetek munkatársai közé, akik nem odavalók" – hangsúlyozta az NVSZ első embere a munkatársak ellenőrzésével kapcsolatban. |
Az újabb gyanúsítottak egyike számított az eljárásra
A korrupciós ügyben egyébként nem rég történtek újabb gyanúsítások. Mint a hvg.hu is megírta január elején két egykori rendőrt, O. Pétert és S. Pétert gyanúsítottak meg. Az előbbi, aki a III. kerületi kapitányság őr- és járőrszolgálati alosztályát vezette, a KNYF gyanúja szerint havi apanázsban részesült V. Lászlótól a szórakozóhelyeknek nyújtott segítség fejében. S. Péter viszont csak elfogadta a pénzt, de semmit nem tett, így őt vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsítják.
A hvg.hu-nak a KNYF szóvivője, Fazekas Géza azt mondta, S. Péter a bűncselekményt tavasszal követte el. Információink szerint a férfi volt kollégáinak a V. László és társai ellen indult eljárás után arról beszélt, hogy az üggyel kapcsolatban ő is „sorra kerülhet”. Hogy pontosan miért, úgy tudjuk, nem árulta el, viselkedését mindenesetre egykori munkatársai furcsának találták.
Jóval többen dolgozhattak V. Lászlónak?
A korrupciós ügyben volt rendőrök szerint közel nem került mindenki az ügyészség látókörébe. Úgy vélik, ha a Központi Nyomozó Főügyészség általi gyanúsítás megalapozott, akkor száz-százötven embernek kellene az eljárásban benne lennie, mert legalább ennyi, főleg középszintű rendőri vezető kellett ahhoz, hogy a diszkókat éveken át folyamatosan megvédjék a hatósági eljárásoktól. Néhány rendőr, még ha vezető beosztású is, ehhez nem elég – tették hozzá.
Ugyanakkor felvetették azt is, furcsának tartják, hogy az ügyészség csak rendőröket gyanúsított meg, holott más hatóság – például a tűzoltóság – egyedül is tarthatott ellenőrzéseket a szórakozóhelyeken, azok bezárása pedig jegyzői hatáskörbe tartozik. Korábban írt a hvg.hu már arról, egy volt rendőr nyilatkozata alapján, hogy amennyiben V. László a hatóságoktól valóban "teljes nyugalmat" akart, nem csak a rendőrségen kellett több bűnös kapcsolatot szereznie, hanem más társszerveknél – a vám- és adóhivatalnál, a tűzoltóknál, a munkaügyi felügyeletnél, az ÁNSZ-nél –, akár az illetékes jegyzőknél is. Ők ugyanis a rendőrség nélkül is végezhetnek ellenőrzéseket.