2013. január. 07. 18:12 MTI Utolsó frissítés: 2013. január. 07. 18:12 Itthon

Sukoró-per: Gyurcsány befeketítéséről szól az egész ügy az elsőrendű vádlott szerint

Tátrai Miklós elsőrendű vádlott szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata sem a valósággal, sem a nyomozati iratokkal nincs összhangban. Mint mondta, kénytelen arra gondolni, hogy az eljárásnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem "a politikai igényeknek a kiszolgálása".

A vádirat délelőtti ismertetése után az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós meghallgatásával folytatódott a sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper hétfő délután a Szolnoki Törvényszéken. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója azt mondta a bíróságon, hogy ő és a többi vádlott nem követett el bűncselekményt, jogszerűen, az állam érdekében jártak el.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata sem a valósággal, sem a nyomozati iratokkal nincs összhangban - jelentette ki Tátrai Miklós. A vádiratban leírtakat elfogadni nem tudja, és kénytelen arra gondolni, hogy az eljárásnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem "a politikai igényeknek a kiszolgálása". Ez a nyomozás azzal a céllal folyt ezeregyszáz napon át, hogy a baloldali kormányokat, vezetőiket, tagjaikat és kormányzati hivatalok vezetőit korrupciógyanús ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni - tette hozzá. "Ez volt az az ügy, amikor az ügyészség a politika nyomában járva meggyanúsította Gyurcsány Ferencet, és mindent megtettek azért hogy a vádlottak padjára ültessék" - fogalmazott több mint kétórás vallomásában az elsőrendű vádlott.

Tátrai Miklós - akit a bíró többször figyelmeztetett, hogy a vádirati tényállással kapcsolatban nyilatkozzon - azt mondta: a ma már vitatott tranzakció előkészítésében az MNV-n belül számos szervezeti egység, harminc-negyven ember vett részt, a döntés az ő közös ismeretanyaguk alapján történt, és a javaslatot a vagyongazdálkodási tanács minden tagja elfogadta. Az ügyészség azonban csak azt a négyet vádolta meg, akinek a vád alá helyezése szükséges lett volna a volt miniszterelnök megvádolásához - mondta.

Az ügyész által csaknem egy órán át ismertetett vádiratban a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt. Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják. 

Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A tárgyalás - amely során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa - január 9-én Tátrai Miklós további meghallgatásával folytatódik.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.