A korábbi államfő szerint az Ab nyáron, a bírák nyugdíjazásáról szóló döntésekor kiderült, hogy a testület mennyire megosztott, és közel áll ahhoz, hogy letérjen arról az útról, amit magának 1990 óta kijelölt. Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt. Az egyik - amely már az Alkotmánybíróság előtt van - az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére - írja Sólyom László az Origón közzétett esszéjében.

A másik rendelkezést pedig a napokban hozta meg az Országgyűlés: ez az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat. Az "alkotmányosság akarása", az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt a módosítást és annak törvényi végrehajtását az Alkotmánybíróság elé vigyék - reagált arra a hvg.hu-n a múlt héten megjelent hírre, mely szerint a Fidesz mégsem akar előzetes normakontrollt kérni a testülettől a törvény hatálybalépése előtt, és arra számítanak, hogy ezt Áder János teszi majd meg. "Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon" – figyelmeztetett Sólyom.

"Ez a kutya nem az a kutya"

Cikkében bírálja Orbán Viktort - a miniszterelnök nevének leírása nélkül - döglött kutyás hasonlata miatt. Sólyom szerint "ez a kutya  nem az a kutya", és hiába állítja azt, hogy Alkotmánybíróság a nyári döntésében megsemmisítette a bírák nyugdíjazására vonatkozó összes előírást, mert az Európai Unió Bírósága nemcsak azokkal a passzusokkal foglalkozott, amiket az Ab kilőtt. Az Európai Unió Bírósága Sólyom szerint érintette ítéletében az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is, "amelyben a bírákról szóló, megsemmisített törvényhez hasonló szabályok vannak".

"Nem döntött az Alkotmánybíróság a megsemmisített törvényen alapuló egyedi határozatok érvényességéről sem, amellyel a bírák jogviszonyát megszüntették" - írja a volt köztársasági elnök. Ezért a volt államfő úgy véli, "az átmeneti rendelkezések megfelelő részeit hatályon kívül kell helyezni".

Sólyom cinikusnak nevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének nyilatkozatait is - szintén nem említve Handó Tünde nevét -, mert szerinte "a bírák egyéni perlésre utasítása cinikus, és sokukat belenyugvásra készteti. A jogalkotó pedig törvénytervezettel reagált az alkotmánybírósági határozatra: másfajta részletszabályok alkotmányba foglalásával, amit az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatna felül." Sólyom ugyanakkor azt is jelezte, ezt e tervezetet végül a kormánypárt visszavonta (hivatalos indoklás szerint azért, hogy a bírói érdekvédelmi szervezetekkel egyeztessenek. - a szerk.)

Szerinte "a szolgálati idő felső korhatárának leszállítása (…) csakis fokozatosan történhet. Mindkét bíróság indokolásából valamilyen mozgó skála következik: a 65 év feletti bírót sem lehet máról holnapra nyugdíjba küldeni, de annál rövidebb átmeneti idő elegendő, minél közelebb van a bíró az eddigi hetvenéves korhatárhoz. Azonban a legrövidebb átmeneti időnek is egy évnél hosszabbnak kell lennie a bíróság szerint, amely azzal példálózik, hogy másfelől Magyarországon a nyugdíjkorhatár hároméves megemelését nyolc év alatt hajtják végre." Szerinte az idő előtt nyugdíjba küldött bírákat "az eredeti állapot helyreállítása illeti meg, minden egyéb feltétel nélkül".

A korábbi államfő figyelmeztetett arra is, hogy az uniós "bíróság ítéletének végre nem hajtását az Európai Unió keményen" bünteti: "évente frissített közleményekben olvasható a visszatartó erejüket tekintve szinten tartott bírságok nagysága".

Sólyom László óvatosan ugyan, de bírálta az Alkotmánybíróság kormánytöbbség által jelölt és megválasztott új bíráit is "masszív ellenállásuk" miatt. Mint ismeretes, a testületen belül a döntéskor szavazategyenlőség alakult ki, és végül az Ab elnökének szavazata döntött - aki egyben a semmisítő határozatot is megfogalmazta. Szerinte az Ab nem térhet le arról az útról, melyet még az első testület az 1990-es években - amikor ő volt az elnök - kijelölt. "Az első Alkotmánybíróság mindent megtett, hogy meghonosítsa 'a közös európai alkotmányos hagyományt', és annak további fejlődésében részt vegyen" - írta Sólyom, arra is utalva, hogy elvi szinten még az alkotmányozó kormánypártok is ezt az utat akarták követni, hiszen azt tervezték, hogy egy az egyben átültetik az alkotmányba az EU Alapjogi Kartáját, ám végül erről letettek.