Bár eredetileg az egyesületi tagsággal fizettették volna meg a MÁV Általános Biztosító csődje után kifizetetlenül maradt károkat, a kormány meggondolta magát, és inkább szétteríti az összeget. A sürgősséggel, már hétfőn a parlament elé vitt javaslat alapján a Mabisz közvetítésével a biztosítók állják a cechet, így közvetve négymillió autós fizet kétszázezer MÁV-ÁBE-tag helyett.
Néhány hónap alatt meggondolta magát a kormány, és már nem a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV-ÁBE) mintegy 200 ezer tagjával akarja megfizettetni a 2008-ban csődbe ment biztosító után maradt mintegy hétmilliárd forintnyi kárt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vasárnap benyújtott törvényjavaslata – amelyet várhatóan már hétfőn el is fogadnak – inkább a Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz), közvetve az összes magyar autóst kötelezné erre.
A MÁV-ÁBE a nevével ellentétben nem tartozott a Magyar Államvasutakhoz: az egyesület 51 alapítója közt eredetileg ott volt a MÁV Zrt. is, de 2006-ban kilépett. A biztosító alacsony áraival jelentős ügyfélkört – illetve az egyesületi forma miatt tagságot – szerzett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon, de 2003 után folyamatosan az előírt szint alatt volt a tartaléka és a tőkéje, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összesen 15 alkalommal figyelmeztette.
A pénzügyi nehézségeket mindenekelőtt a menedzsment okozta. A Fővárosi Törvényszéken jelenleg is folyamatban van az az eljárás, amelyben az ügyészség milliárdos sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolja az egyesület vezetőit. A vád szerint K. Bálint Gyula és társai fiktív szerződésekkel, részben szabálytalan átutalásokkal mintegy 1,5 milliárd forintot vettek ki az egyesületből, amivel közvetlenül is hozzájárultak ahhoz, hogy a PSZÁF 2008. augusztus 15-én visszavonta a MÁV-ÁBE engedélyét.
Az ügyfelekre hárult a kár
Az egyesület felszámolása során 12 ezer ügyfél jelentett be mintegy hétmilliárd forintnyi követelést. Ennek döntő többsége olyan balesetből eredő kár, amit a MÁV-ÁBE ügyfelei okoztak más autósoknak, de az egyesület a pénzügyi nehézségek miatt már nem tudott helytállni értük. 2008 nyarán ugyan megpróbálták rávenni a tagokat, hogy pótbefizetéssel rendezzék a MÁV-ÁBE anyagi helyzetét, de a rendkívüli közgyűlés – amelyen mindössze 170 tag jelent meg – elutasította az ötletet.
Mivel a MÁV-ÁBE nem állt helyt, a károsultak a kárt okozó autósoktól kezdték el követelni a pénzüket. A MÁV-ÁBE volt ügyfelei hiába hivatkoztak arra, hogy nekik volt felelősségbiztosításuk, a Legfelesőbb Bíróság (mai nevén Kúria) tavaly kimondta: ha a biztosító nem fizet, akkor a kárt okozó autós perelhető. Az ügyfelek egy része peren kívül megegyezett és fizetett, más esetekben jelenleg is tartanak az eljárások.
Az egyesület csődje után, 2009-ben elfogadtak ugyan egy törvénymódosítást, amellyel a hasonló esetekre létrehoztak egy, a biztosítók befizetéseiből álló kártalanítási alapot, de ez nem rendezte a törvény hatálybalépése előtti követeléseket. Az Alkotmánybíróság tavaly novemberi határozata szerint ezzel az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést idézett elő. Az alkotmánybírák előírták, hogy a parlament 2012. június 30-ig oldja meg a helyzetet.
Először a tagokkal fizettettek volna
A kormány ki is dolgozott egy javaslatot: idén június elején megjelent egy törvénytervezet a kormányzati honlapon, de az teljesen más megoldást vázolt, mint a jelenleg a parlament előtt lévő javaslat: az egyesületi tagokat kötelezte volna, hogy fizessenek be magánszemélyek esetében 100 ezer, cégek esetében 200 ezer forintot a felszámolás alatt álló egyesület számlájára, hogy ebből ki tudják fizetni a kárigényeket.
A parlament előtt lévő törvényjavaslat ezzel szemben a Mabisz kötelezettségévé teszi, hogy fizesse be az egyesület számlájára a hiányzó pénzt. A Mabisznak a tagjaitól, a biztosítóktól kell beszednie a szükséges pénzt, mégpedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó díjbevételük arányában. Ezzel 4,2 millió autós közt osztják szét a terheket, hiszen a biztosítók előbb-utóbb úgyis az ügyfelekre hárítják a költségeiket.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy a törvény hatálybalépése után nem lehet végrehajtást indítani volt MÁV-ÁBE-ügyfél károkozók ellen, a már folyamatban lévő végrehajtásokat pedig fel kell függeszteni. A javaslat értelmében pedig a Mabisz pénzéből nem csak a károsult autósok követelését kell kifizetni, hanem azokat az összegeket is meg kell téríteni, amelyeket a volt egyesületi tagok már korábban kifizettek a károsultaknak.
| Nem sértett uniós jogot |
| A MÁV-ÁBE ügye uniós szintre is eljutott. A Fővárosi Bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy megtudja: Magyarország a csőd időpontjában megfelelően átültette-e a saját jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, illetve ha nem, akkor a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e az állam a MÁV-ÁBE tagjainak, akik a biztosító helyett maguk álltak helyt az általuk okozott károkért. A luxemburgi bíróság kijelölt főtanácsnoka előzetes véleményében nemleges választ adott: az uniós jog ugyanis csak garanciaalap létrehozását írja elő, amely a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károkat téríti meg, csőd esetére nem kell külön alapot létrehozni. |
Dominikai számlákra is folyt a MÁV biztosító pénze
Döntött az Alkotmánybíróság a MÁV biztosító ügyfeleiről
Tagadta bűnösségét a MÁV biztosító egykori vezetője
