Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja Verdes Tamás, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.
Ahhoz, hogy a fogyatékos állampolgárok politikai jogainak gyakorlását ténylegesen elősegítsék, legalábbis az szükségeltetne, hogy az érintettek választójogának korlátozására ne adjanak lehetőséget. De annak ellenére, hogy az Alaptörvény eltörölte a gondnokság alá helyezett személyek választójogának automatikus és általános korlátozását, ez a hétköznapok szintjén továbbra is fennmaradt - olvasható Verdes Tamás, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatójának, a TASZ munkatársának írásában, mely a Választásirendszer.hu blogra került fel.
"A feliratkozáskor sem könnyített formában megírt tájékoztatót, sem Braille-írásos anyagot nem vesznek kézhez az érintettek. Egy értelmi fogyatékos állampolgár csak úgy igényelhet magának könnyített formában megírt tájékoztatót, ha már megértette a nem könnyített formában megírt tájékoztatót, majd személyesen vagy elektronikus úton feliratkozott. Egy vak személy akkor vehet igénybe Braille-írásos szavazósablont, ha elolvasta a nem Braille-írásos tájékoztatót, majd ennek megfelelően túlesett a feliratkozási procedúrán. Egy ilyen rendelkezés törvénybe emeléséhez nem kevés cinizmusra van szükség" - írja Verdes.
"Az eljárási törvény megtartja a mozgóurna intézményét. A jelenleg még hatályos törvényben és a tervezetben olvasható szabályok szerint is mozgóurnát levélben vagy meghatalmazott útján lehet igényelni. Ahhoz azonban, hogy a szavazópolgár mozgóurnát rendeljen, a következő választáson már arra lesz szükség, hogy előtte személyesen feliratkozzon, vagy szintén személyes megjelenéshez kötött elektronikus hozzáféréssel rendelkezzen az ügyfélkapunál" - részletezi a TASZ munkatársa. A teljes bejegyzést itt olvashatja!
