Egyre nő azok száma, akik egyik pártra sem szavaznának, nagyjából a felnőtt népesség fele nem tud, vagy nem akar választani. A tipikus bizonytalan választó viszonylag fiatal, szakmunkás képzettségű nő, aki kistelepülésen él, és ha a pártok jól kampányolnak, talán még el is menne szavazni. A még vacilláló polgárok leginkább a Fideszt utálják, ami elég ok lehet a kormánypártoknak, hogy bevezessék a regisztrációt.
Soha ennyi ember nem volt még bizonytalan abban, hogy kire szavazzon – közölték egymás után az elmúlt hetekben a szeptemberi felmérések adatait a közvélemény-kutatók. A Tárki felmérése szerint már a megkérdezettek 54 százaléka nem tudja, vagy nem mondja meg, hogy kire szavazna, az Ipsos 52 százaléknyi „pártoktól távolságot tartó” embert talált, míg a Medián és a Századvég 46-46 százalékot mért.
Ez azt jelenti, hogy mintegy másfél évvel a 2014-es választások előtt nagyjából négymillió ember még nem tudja, kire szavazzon. Ez az a választói tömeg, amelyből az ellenzéki pártoknak elvileg esélyük lehet támogatókat szerezni, csak éppen az előzetes regisztráció bevezetése miatt kétszer is meg kell őket mozdítani: először a feliratkozásnál, másodszor pedig a szavazás napján.
A négymillió, leegyszerűsítve bizonytalanként emlegetett ember azonban korántsem egységes: közülük mintegy másfél millióan 2010-ben még valószínűleg a Fideszre szavaztak, és vannak köztük sokan olyanok is, akik soha nem mentek még el választani, és nem is fognak. Nehezíti a közvélemény-kutatók dolgát, hogy sokan rejtőzködnek, vagyis szándékosan nem válaszolnak a kérdéseikre. A hvg.hu két intézettől kért részletes adatok alapján megpróbálta megfejteni, hogy kik lehetnek az igazi bizonytalanok.
Passzívok és bizonytalanok
Passzívnak nevezhetjük azokat, akik a közvélemény-kutatóknak kétszer (a szavazási hajlandóságra, illetve a pártszimpátiára vonatkozó kérdésnél) is azt mondják, hogy nem mennek el szavazni, így természetesen nem is regisztrálnak. Az Ipsos szeptemberi felmérése alapján a választókorú népesség 21 százaléka, a Nézőpont Intézet szerint pedig 13 százaléka nevezhető egyértelműen passzívnak. Vagyis 1-1,7 millió embert semmilyen módszerrel nem lehetne az urnák elé vinni.
A Nézőpont Intézet és az Ipsos adatai nagyon hasonlóak a valódi bizonytalanok számát illetően: előbbi kutatása szerint a népesség 25, utóbbi szerint 24 százaléka nem zárja ki egyértelműen, hogy elmenjen szavazni, de egyelőre nem tudja, kire voksoljon. Ez a kétmillió ember jelentheti a pártok valódi tartalékát, ezért valószínűleg az ő agytrösztjeik azt kutatják leginkább, hogyan lehetne regisztrálásra, majd szavazásra bírni őket.
A közvélemény-kutatók adatai ugyanakkor nem sokat segítenek abban, hogy megértsük, társadalmi értelemben hová tartoznak ezek az emberek. A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése egyetlen kategóriában talált kiugró eltérést: a bizonytalanok releváns többsége nő. Az Ipsos felmérése ugyanakkor nem talált ilyen különbséget, az ő adataik szerint a férfiak és nők közt is ugyanannyi az egyelőre politikailag el nem kötelezett.
A fiatal nők nem szeretik a Fideszt
Az Ipsosnál a legkevesebb bizonytalant az idősek közt találunk: a 60 év felettiek közül csak 21 százalék nem tudja, kire szavazzon, míg a 18-39 évesek közül 28 százalék. Lakóhely szempontjából a budapestiek a legkevésbé bizonytalanok: csak 14 százalékuk nem tudja, kire szavazzon, míg a községekben élők 31 százalékának nincs pártszimpátiája. Iskolai végzettség tekintetében nincsenek ilyen kiugró különbségek, csak a szakmunkások körében nagyobb az átlagnál a bizonytalanok aránya.
Nagyon fontos lehet a bizonytalanok megnyerésében a pártok elutasítottsága: a kutatók rendszeresen rákérdeznek arra, hogy kire biztosan nem szavazna a megkérdezett polgár, így ebből kirajzolódik az is, hogy kire nem szavaznának a bizonytalanok. A jelenlegi kormánypártok számára nem jó hír, hogy a bizonytalanok közül a legtöbben a Fideszt említették: az Ipsos szerint 21, a Nézőpont szerint 30 százalékuk mondta, hogy rájuk semmiképp nem szavazna.
A Fideszt elutasító, de más ellenzéki pártot nem választó 400-600 ezer ember valószínűleg klasszikus protestszavazó, aki mindig az aktuális kormánnyal elégedetlen. Ők lehetnek azok, akik miatt a Fideszben kitalálhatták az előzetes regisztrációt: a kormánypártban még jól emlékeznek a 2002-es választásra, amikor az utolsó pillanatban a közvélemény-kutatók számára korábban láthatatlan szavazók kerültek elő, és átfordították az eredményt az MSZP javára. Az új rendszerben viszont mire a kampány finisében rászánnák magukat, hogy valamelyik ellenzéki pártot támogassák, már késő lesz, hiszen lezárul a regisztráció.
Az MSZP-t már nem utálják annyira
Több mint két évvel az MSZP nagyarányú vereségét hozó 2010-es választások után némiképp meglepetés, hogy a szocialisták elutasítottsága a bizonytalanok közt nem túl magas: a Nézőpont Intézet szerint 14, az Ipsos szerint 9 százalékuk nem szavazna semmiképp az MSZP-re. Ez azt jelenti, hogy a szocialistáknak lehetnek tartalékai a jelenleg még bizonytalan választók közt, csak valahogy rá kell őket venni a regisztrációra és a szavazásara.
A szocialisták számára is fontos lehet a Jobbik elutasítottságának mértéke. Ez a Nézőpont Intézet adatai szerint viszonylag magas, 26 százalékos a bizonytalanok körében (az Ipsos szerint viszont csak 9 százalékos), ami lehetőséget adhat az MSZP-nek arra, hogy egy antifasiszta kampánnyal felrázza az egyelőre pártszimpátiával nem rendelkező, de a Jobbikot nem szívelő választókat. A radikális pártnak ugyanakkor a Fideszt elutasítók táborában lehet némi tartaléka.
A bejutási küszöböt alig meghaladó LMP számára némi reményt jelenthet, hogy az ő elutasítottságuk a legalacsonyabb a bizonytalanok körében, az Ipsos szerint például csak egy százalékuk mondta azt, hogy az LMP-re semmiképp nem szavazna. A küszöböt még el sem érő, Gyurcsány Ferenc által vezetett DK-t viszont az Ipsos kérdésére máris a bizonytalanok 3 százaléka nevezte meg, mint olyan pártot, amelyre biztosan nem szavazna.
