Bőven van ideje a magyar kormánynak, hogy feleljen Strasbourgnak
Január 23-ig várja a magyar kormány válaszát kérdéseire a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az egyházi törvénnyel kapcsolatos panaszok ügyében, ezt a levelet az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság még nem kapta meg - reagált sajtóinformációkra az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága szerdán.
Az Index szerdán azt írta: az Emberi Jogi Bíróság a panaszok egyesítése után a napokban küldte meg az ügyre vonatkozó kérdéseit a kormánynak, ezzel elkezdődött az egyházi státus szűkítésének vizsgálata, miután több vallási szervezet kifogást tett a strasbourgi bíróságon. Többek között arra a kérdésre kell válaszolnia a kormánynak, sérült-e a kisegyházak szabad vallásgyakorláshoz való joga az egyházak számának csökkentése miatt.
Az Index információi szerint összesen 17, egyházi státusától megfosztott szervezet kezdeményezett eljárást a 2011. december 30-án elfogadott új egyházi szabályozással kapcsolatban, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálat keretében további kilenc kisegyházat képvisel Strasbourgban; Karsai Dániel ügyvéd szerint legkésőbb jövő májusra-júniusra várható ítélet az ügyben.
A megjelent hírekkel kapcsolatban az államtitkárság álláspontja az, hogy az egyházi törvény egyik célja a vallásszabadság biztosítása mellett az egyházi státussal való visszaélések kiszűrése volt, ugyanis egy 1990-es törvény alapján a formális feltételeknek megfelelő, egyházi bejegyzését kérő szervezet automatikusan megkapta az egyházi státust.
A közlés szerint az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár, Hölvényi György sajnálatát fejezi ki, hogy a fent említett közösségek nem éltek a Magyarországon belüli törvényes jogorvoslati lehetőségekkel. Hozzátette: nyitott a párbeszédre, nemcsak a jelenleg bejegyzett 32 egyházzal, hanem a vallási egyesületekkel is, illetve továbbra is várja a közös munkára vonatkozó javaslatokat.
Az államtitkárság kifejtette: az új egyházi törvény - amely 2012. január 1-jén lépett hatályba - mind egyéni, mind közösségi szinten biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadság jogát. Hangsúlyozták: az új magyar egyházi törvény, még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is, Európa egyik legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye, amely senkinek a vallásszabadságát nem korlátozza, és jelenleg 32, az Országgyűlés által elismert egyház működését biztosítja, lefedve ezzel a magyar társadalom vallási sokszínűségét - írták.
