A pedagógus-életpályamodell bevezetésének halasztásával csak a tanárok terhelésével, elbocsátásával járó intézkedések lépnek életbe a közoktatási reformból jövő szeptemberben, a béremelés elmarad. Az évek óta nem emelt pedagógusbérek mára sokat vesztettek értékükből, a legtöbb tanár egyre nehezebben él meg nettó 100 ezer forint körüli fizetéséből.
„Az utóbbi időben folyamatosan beszéltünk arról, hogy januártól változás lesz, ezt még az igazgató is bejelentette a tantestületnek” – reagált egy Nógrád megyei faluban tanító pedagógus arra a hírre, hogy a nemzetgazdasági miniszter pénteken bejelentette, halasztják az életpályamodell bevezetését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárnő a hvg.hu-nak azt mondta, sem ő, sem a kollégái nem voltak tisztában azzal, hogy mit is tartalmaz a modell, miként épül fel. A tantestületben úgy csapódott le, hogy a kormány végre díjazni fogja a minőségi munkát, és akár 100 százalékkal is növekedhet majd a bérük.
Ez minden bizonnyal hiú ábrádnak bizonyul, ugyanis a jelentős – bár nem százszázalékos – béremelést is tartalmazó pedagógus-életpályamodellt nem vezetik be 2013. szeptember elsején, ahogy azt korábban Hoffmann Rózsa megígérte. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára éppen két napja beszélt arról, hogy elképzelhetetlennek tartja a halasztást, hiszen az egész közoktatási reform erre épül.
Rugalmas elszakadás
A törvény több paragrafusa szakaszosan lép életbe: idén szeptembertől él például a heti öt kötelező testnevelésóra, és a 16 évre leszállított tankötelezettség, január 1-től hatályos a köznyelvben csak államosításnak nevezett intézményi fenntartóváltás, végül 2013. szeptember 1-től jöhet számos, a tanárokat közvetlenül érintő változás: a heti 20 órás kötelező tanítási keret 22-26 órára nő. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke erről azt mondta lapunknak, senki nem tudja még, hogy 22-23-24-25, vagy éppen 26 óra lesz-e kötelező: „csak jelzéseket kaptunk, hogy az aktuális gazdasági helyzeten múlik majd. Nyilván az alapján döntik el, hogy hány ezer pedagógust akarnak majd kirúgni”.
Ugyancsak 2013. szeptember 1-től kötelező a pedagógusoknak minimum heti 32 órát az intézményben tölteniük: ez is megszorítás, hiszen így számos olyan szakkör, korrepetáló óra eshet be az időkeretbe, amiért eddig plusz óradíjat kaphatott a tanár. Végül szintén ekkortól él az új Nemzeti alaptanterv (NAT). Vagyis – ha ezek mellett halasztják az életpályamodellt – akkor csak a tanárok számára többletterhelést jelentő intézkedések lépnek életbe, a béremelés nem.
„Négy év bérbefagyasztás után a pedagógus társadalom több megbecsülést várt volna” – mondta Mendrey László, hozzátéve, velük egyelőre senki nem közölt semmit a minisztériumból. Az életpályamodell eredményeképpen egyébként egy kezdő, jelenleg bruttó 122 ezer forintot kereső tanár fizetése 180-190 ezerre nőtt volna, egy 50-es éveiben járó tapasztalt tanerő a mostani 210-260 ezer helyett 230-280 ezret keresett volna. A PDSZ elnöke szerint ezért mindenképpen a közoktatási törvény életbeléptetésének elhalasztása szükséges.
Havi nettó 90-ből a pályán
A cikkünk elején megszólaló, diákotthonban dolgozó kétgyerekes tanárnő – aki több éve van már a pályán – mindenféle pótlékkal együtt havonta nettó 120 ezer forintot keres. Azt mondta, a családi adókedvezménynek köszönhetően ő még a szerencsésebbek közé tartozik, pályakezdő kollégái alig visznek haza 90-100 ezer forintot. Kérdésünkre, mekkora fizetésnél érezné megbecsülve a pedagógus pályát, nettó 200 ezer forintot mondott, hozzátéve: ezzel az összeggel „igencsak meg lenne elégedve”. A pedagógus a heti 30 letanított órán túl magánórákból teremti elő a megélhetéshez szükséges pénzt, mert mint mondta, külön él férjétől, és fizetése nem elég a háromtagú családnak.
A tanárnő szerint az elmúlt években történt szigorítások (a kötelező óraszám emelése; 8 órát kötelező a munkahelyen tölteni, ha van órájuk, ha nincs; a napközis tanároknak a 4 órából csak egy „tanulóórát” fizetnek ki) után méltatlan, ha a kormány a korábban beígért „fizetésemelést” nem hajtja végre.
Az életpályamodell bevezetésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Emmi oktatási államtitkárságára is, ahol azt a választ kaptuk: Balog Zoltán miniszter nyilatkozata az irányadó kommunikáció. Balog Zoltán a közszolgálati rádióban egy kérdésre válaszolva azt mondta, bízik benne, hogy nem halasztják el a modell indulását. Mivel úgy gondoljuk, ez nem adott választ minden kérdésünkre, továbbra is várjuk az Emmi reagálását.