Több millió embert is kizárhat a választójogból az előzetes regisztráció, főleg a falun vagy tanyán élők, illetve a kevéssé iskolázottak vannak veszélyben, és jelen állás szerint négy évig nem is térhetnek vissza a választópolgárok közé. A rendszer ugyanakkor nem szünteti meg a szavazatvásárlás lehetőségét, csak kétszer kell majd fizetni a voksokért. A kopogtatócédulák eltörlésével bővülhet a politikai kínálat, főleg ha állami milliókat is kapnak a jelöltek. Kiskáté az új választási rendszerhez.
A kormánypártiak szerint erősíti a demokráciát, az ellenzékiek szerint viszont lerombolja azt az előzetes választási regisztráció, amelyet a kedden benyújtott választási eljárási törvény tervezete tartalmaz. A kormánypártiak szerint ugyanis erősíti a választói tudatosságot, míg az ellenzékiek szerint kizárja a szavazásból azokat, akiket a Fidesz nem tart méltónak arra, hogy részt vegyenek a választásokon. A hvg.hu összegyűjtötte, a jelenleg nyilvános információk alapján mit várhatunk az új rendszertől.
Miért van szükség a választási regisztrációra?
Orbán Viktor miniszterelnök magyarázata szerint nem lehet másképp megoldani, hogy a kettős állampolgárok, illetve a tartósan külföldön élő és dolgozó magyarok is szavazhassanak a választásokon, csak ha bevezetik az úgynevezett feliratkozást vagy regisztrációt. Ha pedig számukra kötelezővé teszik, akkor a magyarországiak számára is azzá kell tenni, mert „nem lehet egyik ember számára ilyen, a másik számára olyan” rendszer.
Más, nem hivatalos kormánypárti magyarázatok szerint azért is jó a regisztráció, mert így ki lehet küszöbölni, hogy az utolsó pillanatban populista ígéretekkel, egy jól felépített botránnyal, vagy épp némi itallal mozgósítsák a szavazókat. Valahol érthető, hogy a Fidesz ódzkodik a bizonytalan szavazóktól, hiszen a jelenlegi kormánypárt 2002-ben és 2006-ban is a bizonytalanok miatt veszítette el a választásokat.
Hány embert zárhatnak ki a választásból?
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy az előzetes választási regisztráció miatt mennyivel csökken majd a választók száma, sok függ ugyanis attól, milyen intenzív lesz a regisztrációra felhívó kampány. A részvételi arány mindenesetre korábban sem volt túlságosan magas: az 1990 óta megrendezett hat választáson (az első fordulót figyelembe véve) 56 és 70 százalék között mozgott, az átlag 65 százalék, vagyis a 8 millió jogosult közül legfeljebb körülbelül 5 millió politikailag aktív választópolgárral lehet számolni, akikhez még néhány százezer határon túli szavazó csatlakozhat.
Kiket zár ki a választójogból a regisztráció?
Magyarországon élő magyar állampolgárként háromféleképpen lehet regisztrálni 2013-tól: a jegyzőnél személyesen vagy levélben, illetve az ügyfélkapun keresztül. A törvényjavaslat két adminisztratív nehezítést tartalmaz: egyrészt levélben csak szeptember 1. és 15. közt lehet bejelentkezni (ráadásul a levélnek szeptember 15-ig meg is kell érkeznie a jegyzőhöz). Másrészt kistelepüléseken, ahol közös önkormányzati hivatal működik, csak heti két munkanapon kell biztosítani a lehetőséget.
Összességében a törvényjavaslat azokat a kistelepülésen élő embereket hozza nehéz helyzetbe, akik nem interneteznek, levelet írni nem akarnak, esetleg nem is tudnak kitölteni egy hivatalos formanyomtatványt, a hivatalba pedig nem szívesen mennek be. Fokozott a veszélye tehát annak, hogy a tanyán vagy kis faluban élők, az idős emberek, illetve a funkcionális és igazi analfabéták kimaradnak a feliratkozásból. Bár a Fidesz nem támogatja a Jobbik ötletét, amely iskolázottsághoz kötné a szavazójogot, de lényegében megvalósítja azt.
Mikor iratkozhat fel legközelebb, aki elfelejt regisztrálni?
A törvényjavaslat jelenlegi szövege szerint négy évet kell várni: ha valaki nem iratkozik fel 2013 szeptemberétől 2014 márciusáig, akkor kimarad az országgyűlési, az európai parlamenti, és talán az önkormányzati választásokból is (utóbbira valószínűleg külön törvényt hoznak majd), illetve az ez után következő összes időközi választásból és népszavazásból, és legközelebb csak 2017 szeptemberében lesz lehetősége regisztrálni. A Fidesz keddi közleménye szerint ezen a szabályon még módosítani akarnak, hogy minden egyes választás előtt megnyíljon egy időre a regisztráció lehetősége.
A regisztrációval megszűnik a szavazatvásárlás?
A Fidesz vezetői korábban többször is arról beszéltek, hogy a regisztráció kiszűri azokat, akik egy sörért vagy néhány konzervért eladják a szavazatukat, de ez a törvényjavaslat alapján egyáltalán nem garantált. A feliratkozás csak megduplázza ennek költségeit: semmi nem tiltja, hogy az aktivista segítsen az űrlap kitöltésében, közben ajándékokat is osztogasson, vagy éppen bevigye a kocsijával a nénit a hivatalba regisztrálni. Aztán ha eljön a választás napja, a korábban regisztráltatott emberekhez ismét ki kell menni, újra ajándékokat adni, vagy fuvarozni őket a szavazóhelyiségekhez. Mivel várhatóan kevesebb lesz a választó, nagyobb lesz az értéke az így megszerzett szavazatoknak.
Tényleg bárki elindulhat majd a választáson?
A politikai rendszerre a legnagyobb hatással a kopogtatócédulák eltörlése lehet: az ajánlás feltételeként szabott 200 aláírást különösebb erőfeszítés nélkül, akár egy nap alatt össze lehet gyűjteni, így tényleg csak azok a szervezetek nem tudnak majd felállni a választásokra, amelyeknek nincs 106 embere, akiket egyéni jelöltként indíthatnának. Ez egyébként nem feltétlenül hátrány, hiszen az elmúlt években kifejezetten beszűkült a politikai választék: 2002-ben még átlagosan 6,8 jelölt indult egy választókerületben, 2006-ban 5,8 jelölt volt az átlag, 2010-ben viszont már csak 4,5.
Igazi jelöltdömpinget hozhat viszont a Fidesznek az az ötlete, hogy jelentős, akár két-hárommillió forintos állami támogatást adnának az egyéni jelölteknek. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn beszélt arról újságíróknak, hogy terveik szerint megemelnék a jelöltek támogatását. A kedden benyújtott törvényjavaslatban viszont egy szó sem esik a kampányról, így annak finanszírozásról sem. Ha lesz milliós állami támogatás, azt vagy egy módosító indítvánnyal illesztik be, vagy egy későbbi törvény tartalmazza majd.
Kinek lesz jó, ha több párt indul?
A Fidesz nem is tagadja, hogy a kis pártokat kívánja segíteni az új rendszerrel. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője kedden kiadott közleményében azt írta: a kopogtatócédula 200 aláírással való helyettesítését az LMP ötlete alapján támogatják. „Az MSZP szerint ez kevés, ők több aláírás megszerzését szeretnék, amivel rosszat tesznek az LMP-nek. Kevés számú aláírás a kisebb pártoknak kedvez, segít nekik a jelöltté válásban” – írta Selmeczi. A Fidesznek ez várhatóan nem okoz majd gondot, hiszen jelenleg nincs konkurenciája a saját térfelén.
A baloldali ellenzék számára viszont manapság épp az a legnagyobb dilemma, hogyan tudnának összehozni egy olyan összefogást, amely eséllyel indulhatna 2014-ben, az új, a többségi elv felé eltolt választási rendszerben, ráadásul úgy, hogy annak egyes pártjai megőrizhessék identitásukat. A Haza és Haladás Alapítvány augusztusi tanulmánya szerint például az LMP-nek egyebek mellett akkor érheti meg egyedül indulni 2014-ben, ha képes 106 egyéni jelöltet állítani. Ez a feltétel a kedden beterjesztett jogszabállyal lényegében megvalósult. Ugyanez igaz a Demokratikus Koalícióra, vagy a parlamenten kívüli kisebb pártokra, mozgalmakra is.
Mennyivel lesz rövidebb a kampány?
Bár Lázár János hétfőn egészen rövid, 30 napos kampányról beszélt, a törvényjavaslatból nem ez olvasható ki: a választást ugyanis a szavazás napja előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal kell kitűzni. 2010-ig ez 72 nap volt, akkor pedig a fideszes többségű Országgyűlés 60 napra rövidítette. A jelenlegi szabályok szerint a kampány akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi a választások napját. Ettől persze el lehet térni, ki lehet mondani, hogy csak 30 nap a kampány, de ez semmit nem jelent. 2013 augusztusában, az előzetes regisztrációra való buzdítással úgyis beindul a kampány, még ha hivatalosan nem is nevezik majd annak.
Olcsóbb lesz az új rendszer?
A regisztrációval nem egyszerűbb, hanem épp bonyolultabb lesz a rendszer, vagyis szinte biztos, hogy drágább is. Hiába lesz a választópolgár feladata a feliratkozás, az állam nem hiszi el az általa megadott adatokat, hanem összeveti azt a lakcímnyilvántartással, illetve a választójoggal nem rendelkező (közügyektől eltiltott vagy gondnokság alatt álló) polgárok nyilvántartásával. A választói névjegyzékben szereplők adatokat ráadásul folyamatosan, automatikusan frissítik, például a lakcímváltozások miatt. Ennyi erővel meg is lehetne spórolni a feliratkozást.
Ugyanígy szinte biztos az is, hogy mindenkinek ki kell majd küldeni legalább egy levelet, amiben felhívják a figyelmét a regisztráció lehetőségére, majd később egy értesítőt azoknak, akik feliratkoztak. A formanyomtatványokat adott esetben Ausztráliába is el kell majd küldeni, a választás után pedig a szavazatokat kell utaztatni, aminek szintén lesz költsége. Az egyfordulós EP-választás nagyjából 4 milliárd forintba került 2009-ben, míg a kétfordulós országgyűlési választás körülbelül 7 milliárd forintba. Az egyfordulós parlamenti választás költsége valahol a kettő közt lesz, de inkább az utóbbihoz közelít majd.
Kiütheti az Alkotmánybíróság a regisztrációt?
Az előzetes normakontroll felvetésével a Fidesz és a kormány vezetői maguk ismerték el, hogy lehetnek alkotmányossági aggályok a regisztrációval kapcsolatban. Persze kétharmados többséggel ezt is meg lehet oldani: Lázár a törvényjavaslattal együtt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez is benyújtott egy módosítást, amely szerint „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”. Ezzel lehetetlenné teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egész regisztrációt megsemmisítse, a testület legfeljebb egyes részletkérdésekbe köthet majd bele.
Miért is értelmetlen a választási regisztráció?
Regisztráció: a Fidesz eredménytelenül csábítja az LMP-t
Hosszabb lesz a kampány: így szavazunk 2014-ben
