Ugyan az egészségügyben régóta várt és legalább részben teljesített béremelés politikai babérjait már learatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de azt elmulasztották megemlíteni, hogy a béremelés fedezésére egyetlen fillér többletpénz sem került a kasszába.
A kormány döntött, hogy plusz forrást kap az alapellátás – így szól a kormányzati portál múlt heti híre. A közlemény szerint a háziorvosok, védőnők, a társadalombiztosítóval szerződött fogorvosok sem maradnak ki abból a jövedelempótlékból, amelyet kórházban, illetve szakrendelőkben dolgozó kollégáik augusztusban már megkaptak. Igaz, nekik nem jár visszamenőleg és majd csak novemberben érkezik az első plusz pénz: pontosan egymilliárd forinttal nő az év utolsó két hónapjára szóló járandóságuk.
Nyoma sincs a megtakarításnak
A múlt hét pénteki Magyar Közlönyből az is kiolvasható, hogy a „plusz pénz” előteremtéséhez kissé átrendezték az Egészségbiztosítási Alap ez évre szóló előirányzatát. A kormányrendelet újabb 5 milliárd forint „felesleget” talált a fekvő- és járóbeteg-ellátásra szánt idei költségvetésben, amit átcsoportosított. Július végén is pontosan így talált a kormány fedezetet az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére – akkor 28 milliárd forintot csaptak le a szakellátások büdzséjéből. Így az eredetileg tervezettnél összesen 34 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a kórházak és rendelők.
Egyelőre nyoma sincs semmilyen korábban ígért megtakarításnak: nem lett olcsóbb az energia, a gyógyszerszámla, sem az orvosi eszközök beszerzése. Spórolni csak úgy lehet – panaszolják egyre másra a nyilvános kiállást nem vállaló orvosok –, hogy mind kevesebb az eszköz, amelyik elromlik, az hetekig-hónapokig javítás nélkül, használaton kívül hever. Sorra maradnak el a kórházakban az előre tervezett, nem sürgős műtétek, a gyógyszert a beteg, a sebvarró fonalat az operáló orvos viszi be zsebben, hosszabbodnak a várólisták – sorolják azokat a tüneteket, amelyek egyértelműen igazolják, hogy mostanában mind kevesebből kell kijönni. Mondhatni haladó hagyomány, hogy az egészségügyi intézmények, mindenekelőtt a kórházak az év végére jelentősen eladósodnak. A becslések szerint év végére 30-60 milliárd forintosra rúgó deficithez jön még hozzá a béremelésre lekanyarított 34 milliárdos summa.
Kik fizetik az államosítást?
A kormányrendelet azt is világossá teszi, hogy az egészségügyi intézmények két hullámban – januárban, majd májusban – megejtett államosítása, az intézményi struktúra átalakítása (értsd 2 ezer kórházi ágy megszüntetése, egyes kórházakban az aktív ellátás krónikussá konvertálása) 6,3 milliárd forintba került. Ezt a költséget tehát nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma fizeti, hanem az egészségbiztosító állja. Mégpedig abból az összegből, amelyet a tavaly év végi szokásos kasszasöprés után fizetett ki az intézményeknek konszolidáció címén. Utóbb, áprilisban ezt a pénzt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal mindazoktól az intézményektől visszaszedte, amelyek nem voltak eladósodva. Vagyis a takarékosan gazdálkodók hozták össze az államosításra valót.
| Lépcsőzetes béremelés |
Utoljára 2002-ben volt számottevő béremelés az egészségügyben – akkor a Medgyessy-kormány 50 százalékkal növelte a közalkalmazotti béreket. Az egészségügyben dolgozók már 2010-ben várták, hogy a Fidesz beváltja választási ígéreteit és felzárkóztatja a 2006 óta reálértékben folyamatosan csökkenő, a költségvetési szférában dolgozók jövedelmétől is 13 százalékkal elmaradó átlagkereseteket. Végül a tavaly letétbe helyezett orvosi felmondólevelek ültették tárgyalóasztalhoz az egészségügyért felelős államtitkárt. A több hónapos alkudozást, szakmai egyeztetéseket követően augusztusban kifizetett többletpénzek némileg megnyugtatták a kórházakban és rendelőintézetekben dolgozókat. A januárig visszamenőleg kiutalt összesen 17 milliárd forinton 90 ezer dolgozó osztozott – természetesen nem egyenlő mértékben. A legmagasabb emelést a havi 350 ezer forintnál kevesebbet kereső orvosok kapták, valamivel több, mint nettó 40 ezer forintot. A diplomás szakdolgozóknak havi 1-2 ezer forint plusz járt, míg az egy-másfél évtizede a pályán lévő, középfokú végzettségűeknek 15 ezer forinttal több kerül a borítékba. Ebből a bérrendezésből kimaradtak, az alapellátásában dolgozók – háziorvosok, asszisztenseik, védőnők – novembertől kapnak plusz pénzt, ami havi nettó 10-20 ezer forintos fizetésjavításra lesz elegendő. |
