Tudósítónk szerint legalább ötven hallgató lett rosszul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitóján, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. A kormányfő beszédében kitért arra is, hogy szerinte Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa.
Több tucatnyian lettek rosszul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitóján – jelentette a helyszínről tudósítónk. Az eseményen Orbán Viktor is beszédet mondott. A miniszterelnök bírálta az előző "liberális" kormányzatot, amiért nem épített erős közszolgálati kart, egyben nagy eredménynek nevezte, hogy – 22 évvel a rendszerváltás után – végre létrejött egy közszolgálati egyetem.
A megnyitóról legkevesebb ötven fiatalt kellett kivinni, valószínűleg mindannyian a nagy melegtől lettek rosszul.
Orbán és a barbár kísérletek
A miniszterelnök a rendezvényen azt mondta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit, amelyek alapelve az, hogy csak az erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai.
Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozás, amelynek helyébe szégyenteljes, embertelen, barbár kísérletek léptek. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra nem lehet felépíteni egy civilizált, szabad és emberséges államrendet - magyarázta.
Ugyanakkor a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is - minden erőfeszítés ellenére - zavaros maradt, mert "vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között" - folytatta. Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak lett: "zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal" - jellemezte a kormányfő a rendszerváltás utáni húsz évet.
Véleménye szerint ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta ahhoz, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket. Beszédében sürgette egyúttal, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsenek, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul.
"Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett" - mondta a miniszterelnök, a hallgatókhoz szólva pedig úgy fogalmazott: az ő odaadásuk, szorgalmuk, tisztességük és tudásuk nélkül az új magyar államszervezet csupán egy "üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test".
Nyugat-Európa előtt jár Magyarország?
Orbán Viktor úgy vélte, a kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. "Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni" - sorolta, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan alapokat akar lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a kárpát-medencei magyarságnak.
Az Orczy parkban lévő egykori Ludovika Akadémia épületénél - az NKE leendő campusánál - elmondott beszédében a miniszterelnök kitért arra is, hogy a majdani új campusszal nem pusztán egy oktatási intézmény létrehozásáról van szó, hanem a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásáról is, amely egyaránt hasznos az országnak, Budapestnek és Józsefvárosnak. Mint mondta, a főváros utoljára 1998-2002 között - az első Orbán-kormány idején - kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hozták létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdték építeni a Művészetek Palotáját.
"A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül. Ezért komoly és figyelemre méltó tény, hogy Magyarországnak immár ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését" - fejtette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Józsefvárosban egy egész városrész fellendítésére vállalkoznak, a kerületben lévő, újjászülető Orczy park pedig a látogatók szélesebb köre előtt is megnyílik majd.
Jelképes honfoglalás
Patyi András rektor beszédében azt mondta, ez az évnyitó több mint egy esemény, hiszen az egyetem első önálló tanévét nyitják most meg. A mai nap jelképes egyetemi honfoglalás - fogalmazott, hozzátéve, hogy az a katonatiszti bajtársi szellem, amely a ludovikásokat jellemezte, minden oktatót, hallgatót áthat majd.
A jelenleg még a főváros több pontján működő NKE január 1-jével jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával. Az intézmény nagy részének az egykori Ludovika-campusra - a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsőoktatási intézmény ma nagyrészt üres területére - költöztetése első ütemét a 2012-2015 közötti időszakra határozta meg a kabinet.
A megnyitó után a hvg.hu kérdésére a kormányfő azt mondta, nincs titkos alku Magyarország és Azerbajdzsán között Ramil Safarov kiadatásáról.
