A független intézmények feletti túlzott politikai befolyás rendszerszintű korrupciós kockázatokat eredményez a visegrádi országokban – fogalmaznak a csütörtökön bemutatott jelentésben, amelyben állítják: a demokratikus intézményi keretek és jogi háttér, melyet a visegrádi országok elfogadtak az uniós csatlakozáskor, nem feltétlenül jelentenek garanciát a korrupció ellen. A politikai hatalom figyelmen kívül hagyja, vagy saját érdekeinek megfelelően működteti ugyanis ezeket az intézményeket – tették hozzá.

A korrupcióellenes törvények és intézmények semmit sem érnek, ha nincs egy országban valódi átláthatóság és számonkérhetőség. A politikusoknak átláthatóan kell nyilatkozniuk vagyonukról, érdekeltségeikről, meg kell szüntetni a független intézmények feletti politikai befolyást, és szükséges a pártfinanszírozás megfelelő kontrollja - mondta Marschall Miklós, a Transparency International helyettes ügyvezető igazgatója.

A tanulmányban megállapítják, hogy a négy vizsgált országban közös probléma a pártfinanszírozásban jelenlévő korrupció. A médiának és a civil társadalomnak jelentős szerepe lehet a korrupció elleni harcban: egyre többször lepleznek le egy-egy gyanús ügyet oknyomozó újságírók, hírportálok, bloggerek, helyi társadalmi csoportok – állapítják meg.

Magyarországon és Lengyelországban az üzleti szektor szembesül a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal  Itthon magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett, Lengyelországban pedig a magánszektor válik az állami érdekek áldozatává ebben a szférában – írják.

Az ügyészségek működése Csehországban és Szlovákiában magas korrupciós kockázatokat rejt magában, ez az intézmény védtelen az erős politikai befolyással szemben, amiért főképp a szigorúan hierarchikus szervezeti keretek, az átláthatóság hiánya és a rendszerváltás óta elmaradt reformok tehetők felelőssé – vélik a tanulmány készítői.