Itthon Marton Éva 2012. július. 17. 06:30

"Az önállósítás karanténba zárta nemzeti művészetünket" – Baán László a múzeumi negyedről

A legyen minden egy helyen nem rossz koncepció – akkor sem, ha nem bevásárló központról, hanem eddig önálló koncepcióval működő múzeumok együtt értelmezhető kínálatáról van szó. A tervek szerint 6 év múlva elkészülő, ambiciózus kulturális befektetés nyomán megvalósuló múzeumi negyed a legjelentősebb magyar közgyűjteményeknek ad otthont. Hogy miből és mennyiből, már többé-kevésbé tudjuk. Most a miért? kérdésre is választ keresünk. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a közgyűjtemény épületegyettese koncepciójának kialakításával megbízott kormánybiztos a "családegyesítésről" beszél a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Hat kulturális intézmény öt új épületbe költözik a Városligetbe tervezett múzeumi negyedbe 2018-ra: a kormány zöld utat adott a projektnek. A jelenlegi tervek szerint az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a jelenleg Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum és Magyar Zeneház kapna helyet az új múzeumi negyedben.

Baán László: 2004-ben, főigazgatói pályázatomban már szerepelt a Szépművészeti Múzeum bővítésének, fejlesztésének szükségessége. Kinevezésem után elindult az előkészítés. Tervek, engedélyek, a megpályázott és elnyert uniós pénzek rendelkezésre álltak, amikor a 2011. februári kormányhatározat értelmében le kellett állni a tervezett térszínalatti bővítéssel.

Az erre szánt európai uniós pénzeket egy másik kiemelt jelentőségű projekt kapta meg: a Várkert bazár rekonstrukciója. Én egy az addigihoz képest sokkal jelentősebb terv, egy új múzeumi negyed koncepciójának kidolgozására kaptam kormánybiztosi megbízatást.

hvg.hu: A szakma nagy része nem vitatja a múzeumi negyed fontosságát, mégis úgy tűnik, rossz időben, rosszul kommunikálva hajtják végre, sok a megválaszolatlan kérdés, sok a szorongás, és ez számos ellentétet szül.

B.L.: A múzeumi negyed tervét illetően nem érzékelek semmiféle szorongást, legfeljebb abban a tekintetben, hogy lesz-e valóban elegendő forrás annak megvalósítására. A múzeumi szakma örömmel fogadta az elképzelést, az érintett intézmények vezetői támogatják azt, ami teljesen ésszerű, hiszen ez a terv a magyar múzeumok történetének valaha volt legnagyobb fejlesztési elképzelése.

Horváth Szabolcs

Ráadásul nem egyszerűen „csak” múzeumi fejlesztésről van szó: ez egy olyan városfejlesztési, turisztikai és gazdasági növekedést serkentő projekt, amelyet nem lehet „rossz időben” végrehajtani, hiszen az a magyar múzeumi szakmának éppúgy, mint a fővárosnak és az országnak bármely időben hasznos – gazdasági értelemben is.

Ha a „rossz időben” a jelenlegi ínséges költségvetési időket jelenti, akkor pedig még inkább „jó időben” vagyunk, mert most különösen szükségesek az ilyen típusú beruházások, amelyek növelni tudják a Magyarország felé irányuló turizmust. Megválaszolatlan, sőt még egyelőre föl sem tett kérdés természetesen még sok van, de pont azért került kormánybiztos kinevezésre ennek a nagyszabású tervnek az előkészítésére, hogy a koncepció elkészítése során mindezen kérdésekre válasz szülessen.

hvg.hu: A Magyar Nemzeti galéria munkatársai, és a megbízott főigazgató, Szücs György is támogatja a két intézmény összevonását?

B.L.: Itt két kérdés csúszik össze: az egyik az új múzeumi negyed, a másik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria intézményi összevonása, újraegyesítése. Az előbbit illetően, vagyis hogy a Galéria a jelenlegi, korszerű múzeumi célokra alkalmatlan, fizikailag lepusztult épülete helyett egy vadonatúj, eleve múzeumnak épített épületbe költözzön az intézmény, semmiféle vita nincs.

A Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria intézményi újraegyesítését az teszi indokolttá, hogy a Szépművészeti Múzeum létrehozásától 1957-ig, a Galéria megalapításáig, vagyis a Galéria anyagának a Szépművészetiből,   alapvetően szovjet mintára történt kioperálásáig  a Szépművészeti Múzeumban együtt volt magyar és az európai művészeti anyag. A kormány döntésével az eredeti állapotot állítja helyre, vagyis a magyar művészetet ismét az európai kontextusba helyezi vissza, ami egyben az általános európai múzeumi gyakorlat is a nagy nemzeti közgyűjteményeket illetően.

A nemzeti művészetet a nemzetközitől a jelenlegi magyarországihoz hasonlóan mereven szétválasztó struktúra Európában jelenleg rajtunk kívül csak Oroszországban, Ukrajnában és Bulgáriában működik – ami azért elég beszédes dolog.

A Nemzeti Galéria eddigi fennállásának több mint öt évtizede alatt még soha nem szervezett önálló magyar művészeti kiállítást a nyugati világ legjelentősebb múzeumainak egyikében sem, ami már önmagában is mutatja a magyar művészetnek a nemzetközi kánonból való kiszorultságát.

hvg.hu: A szétválasztás kudarca, a nem megfelelő vezetés, vagy valami más okozta ezt?

B.L.: Az önállósítás karanténba zárta nemzeti művészetünket, ezt erősítette a nem megfelelő intézményi politika, amely nem tudott eljutni, vagy meg sem kísérelte, hogy eljusson a legfontosabb nemzetközi színterekre. Most, immár készülve a kormány által eldöntött intézményi újraegyesítésre, felhasználva a Szépművészeti Múzeum elmúlt években létrejött, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét, több kiemelkedő jelentőségű kiállításról is sikerült megállapodnom.

Baán László: "A gyűjteményi anyag egyesítése izgalmas szellemi kihívás."
MTI / Földi Imre

Idén szeptemberben a bécsi Kunstforumban nyílik egy reprezentatív tárlat a Nyolcak műveiből, jövő ősszel pedig a világ egyik legfontosabb múzeumában, a párizsi Musée D’Orsayban lesz önálló kiállításunk a századforduló utáni magyar modernizmus anyagából.

hvg.hu: Mi lesz a Galéria költözésével?

B.L.: A múzeumi negyed létrejöttéig marad a jelenlegi helyén a Várban, megőrizve nevét és országos múzeumi státuszát. A gyűjteményi anyag tényleges egyesítésére való felkészülés nagyon izgalmas szellemi kihívás lesz a munkában részt vevő művészettörténészek számára, hisz ez a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria jelenlegi anyagának teljes újragondolását, vagyis tulajdonképpen két múzeumépület -  egy régi és egy új -  küldetésének meghatározását jelenti.

hvg.hu: Az egyesítés tervezett június 30-i dátuma augusztus 31-re tolódott, erre az időpontra tervezik a Galéria 160 millió forintos hiányának pótlását, a „egy konszolidációs terv” keretén belül. Jelenleg tart a KEHI általi vizsgálat, költségvetési felügyelő, csődbiztos áll az intézmény élén. Hogyan fogják a hiányt pótolni?

B.L.: A KEHI vizsgálat valóban tart még, fel kell tárni a hiány okait, az ehhez kapcsolódó esetleges felelősséget, de a Galériát meg kellett menteni az összeomlástól. Ezért határozott úgy a kormány, hogy a felhalmozott hiányt, 160 millió forintot a működés biztonsága és az intézményegyesítés zökkenőmentessége érdekében pótolja.

hvg.hu: Miért nem volt ott a Múzeumi Negyed sajtótájékoztatóján Szücs György megbízott főigazgató, és az érintett intézmények vezetői?

B.L.: A kormánydöntésről a témában illetékes állami tisztviselők tájékoztatták a sajtót, ez a dolgok normális rendje.  Ugyanakkor a sajtótájékoztatón is elmondtam, hogy az érintett intézmények vezetőivel folyamatos konzultáció zajlik a múzeumi negyed előkészítése során, és annak létrehozásával valamennyien egyetértenek.

A témáról döntő kormányülés előtt a két legfontosabb múzeumszakmai szervezet vezetőjét és a hat érintett intézmény igazgatóját egy együttes megbeszélés keretében tájékoztattam a kormány-előterjesztés tartalmáról és a tervezett határozati javaslatokról, amit valamennyien támogattak.

hvg.hu: Úgy tűnik, Szőcs Géza államtitkár leváltása és L. Simon László kinevezése hátterében az is állhatott, hogy határozottabb, keményebb politikus kerüljön az államtitkári székbe.

B.L.: Ez a múzeumi negyed kormányzati megítélésében semmilyen változást nem jelent, a projektet a korábbi és a jelenlegi államtitkár is támogatja.

hvg.hu: Nem fél, hogy a létrejövő negyed erős centralizációval jár?

B.L.: A hat kiemelkedő nemzeti közgyűjteménynek egy területre kerülése legfeljebb földrajzi értelemben jelent centralizációt, ami azonban számos hasonló módon megépült intézmény együttes tapasztalatai alapján csak hasznot fog hozni a múzeumok és a város számára. A centralizáció amúgy sem egy olyan eszköz, amitől ab ovo félni kell, azt esetenként kell megvizsgálni, hogy a központosítás egy szervezetrendszer esetében ésszerű megoldás, avagy sem.

Hvg.hu: Az eddig ismert intézmények mellett a Ludwig Múzeum is a tervezett negyed része lett.

B.L.: Ez a múzeum rendelkezik idehaza a legjelentősebb nemzetközi kortárs anyaggal, nagy hiányt jelentene a látogatók számára, ha kimaradna.

hvg.hu: A Ludwig Múzeum alapításának sajátosságából következik, hogy beolvasztása szembe menne a Ludwig Alapítvánnyal.

B.L.: Beolvasztásról szó sincs, a Ludwig múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum megtartja intézményi önállóságát. Már az 1989-es, a magyar állammal kötött szerződés is előirányozta a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kori gyűjteményrészének egyesítését a Ludwig Múzeum nemzetközi anyagával. Ennek megvalósításával a LUMU igazgatója, Bencsik Barnabás is egyet ért.

hvg.hu: Bencsik mandátumának 2013-as lejárta egybeesik a múzeumi negyed koncepciójának elindításával.

B.L.: A múzeumi negyed koncepciójának kidolgozása tavaly ősszel indult és 2013 szeptemberéig fog tartani. A projekt megvalósítása még további hosszú éveket vesz majd igénybe, s természetesen korántsem biztos, hogy ez alatt az időszak alatt mindegyik érintett intézményt ugyanaz az igazgató fogja vezetni, mint jelen pillanatban. Mindez azonban nem érinti az intézmények alapvető érdekeit, érdekeltségét a múzeumi negyed megvalósításában.

hvg.hu: A múzeumi negyed megvalósításához 60 milliárd forinttal számolnak, melynek jelentős részét a 2014-es új uniós pályázatból gazdálkodnák ki. Az unió jelenlegi pénzügyi helyzetében nem lehet biztosan tervezni ezzel a támogatással. Honnan lehet akkor finanszírozni a projektet?

B.L.: Amennyiben az elkövetkezendő időszakban lesz unió, márpedig lesz, akkor annak lesz következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési ciklusa is, amelyben Magyarország számára továbbra is még több ezer milliárdos támogatási forrás áll majd rendelkezésre. Amennyiben a  kormány a koncepció véglegesítését követően a kiemelt projektek közé emeli majd a múzeumi negyed megvalósítását, úgy akár 90%-os nagyságrendben is uniós forrásokból lesz finanszírozható ez a nem pusztán múzeumi, hanem növekedési célokat is szolgáló, városfejlesztési projekt.

Ha az unió és az uniós finanszírozás megléte nem állna fenn 2014-től, akkor az ország élete egészen másról fog szólni, mint egy múzeumi negyednek, vagy akár bármi másnak az építéséről.

hvg.hu: Amúzeumi negyedbe évenként 8-10 millió látogatót remélnek. Az érintett intézmények együttes látogatottsága azonban jelenleg nem közelíti meg ezt a számot. Mire alapozza azt a merész jóslást?

B.L.: Azt mondtam, hogy egységes brandként létrehozandó és kezelendő Ligetbe várható évi 8-10 millió látogató 2020-ra. Mindez akkor, ha megvalósul az új múzeumi negyed és olyan egyéb városligeti fejlesztések, mint például az Állatkert bővítése, többek között egy óriási, fedett trópusi csarnokkal, a jelenleg bezárt Olof Palme ház felújítása, amely eredetileg Műcsarnoknak épült, és ahol a felújítást követően az Ázsiai Művészetek Háza működhetne, a lepusztult Petőfi Csarnok teljes átalakítása egy gyermekek számára létrehozott óriási, ismeretterjesztő interaktív kalandparkká, a Cirkusz felújítása, egy a magyar tájak autentikus konyháit bemutató gasztronómiai falu létrehozása és természetesen az egész Városliget tájkerti rekonstrukciója.

A fejlesztések megvalósulása révén a már itt lévő, gyakran több mint száz éves nagyszerű intézményekkel együtt egy, az egész világon egyedülálló változatosságú és minőségű, egy száz hektáros parkba ágyazott intézményi szövet jöhet létre, amely a” Liget” brandként 2020-ra Európa egyik első számú városi célpontjává válhat a gyermekes családok számára: ez a desztináció valóban képes lesz évi 8-10 millió hazai és külföldi látogatót vonzani.

A Millennium idején a Ligetben az ezredvégi kiállítás, amely akkor 5 millió látogatót fogadott, több mint 200 épületet vonultatott fel, tehát van tradíciója a Városliget nem pusztán parkként, hanem intézményekkel együtt történő hasznosításának..
.
hvg.hu: A tervek szerint az 56-sok terén épül fel az új múzeumi negyed. Ez szükségszerűen érinti az eddigi tér szerkezetét. Hírlik, hogy az emlékmű is áldozatul eshet. Elkészült-e a pontos tervrajza az épülő negyednek?

B.L.: Hogy a térszerkezet miképpen módosul az öt új épület elhelyezését és a szükséges közlekedési, parkolási fejlesztések végrehajtását követően, az a következő egy év során dől el. Pontos elhelyezési tervrajz is csak ekkor készülhet és ennek keretében lesz döntés az 56-os emlékműről is. Áldozatul semmiképpen nem fog esni – legfeljebb, ha szükséges, áthelyezésre kerül.

Ez egy kiváló emlékmű, amely ugyan nem figuratív, hanem absztrakt formanyelven jeleníti meg a forradalom eszméjét, de azt nemesen és kristálytisztán. Mivel a forradalom maga sem nem személy, sem nem tárgy, hanem egy fogalom, éppen ezért annak emlékműve megalkotásakor különösképpen adekvát az absztrakt formanyelvének használata, még ha ez Magyarországon a vizuális kultúra oktatásának sajnálatosan alacsony szintje miatt, sokak számára még korántsem könnyen értelmezhető.

hvg.hu: Korábban szó volt az Andrássy út néhány épületének bevonásáról is. Úgy tűnik, ezzel kapcsolatban sok még a bizonytalanság.

B.L.: 2013. szeptember 30-áig kell letenni a kormány asztalára a koncepciót, melynek részleteit illetően nincs több bizonytalanság, mint ami egy ilyen folyamat során teljesen természetes. Nem azért kaptam kétéves megbízatást a múzeumi negyed koncepciójának elkészítésére, hogy egy eleve minden pontjában előre rögzített elképzelést erőltessek végig.

Az Andrássy út épületeiről egyébként nem a múzeumi negyed, hanem az Andrássy-negyed Szőcs Géza által meghirdetett projektjének keretében esett szó. Az egy sokkal tágabb földrajzi- és időhorizontú városrendezési elképzelés, amely tekintetében nincs hatásköri illetékességem.

hvg.hu: Mi történik a megüresedett múzeumok épületeivel?

B.L.: A tervek szerint 2018-ra készül el a múzeumi negyed, az akkor felszabaduló épületek hasznosításáról még van idő gondolkodni. A Kúria épületéről már most lehet tudni, hogy az - eredeti céljának megfelelően - visszakerül bírósági célú hasznosításba. A Nemzeti Galériának otthont adó egykori palotaépület jövőbeli sorsa pedig abból a koncepcióból derülhet majd ki, amelyet Zumbok Ferenc miniszteri biztos készít a Vár egészének hosszú távú hasznosításáról. Személyes véleményem az, hogy egy, a múltjára valamit is adó nemzet számára az egykori királyi palota jelenlegi állapota elfogadhatatlan.

Magyarországon kívül Európában nincs egyetlen olyan ország sem, ahol az esetlegesen háborús károkat szenvedett, vagy akár földig lerombolt királyi palotát ne állították volna helyre az elmúlt évtizedekben. Mindenütt úgy gondolták hogy a nemzeti identitás egyik kiemelt jelképének helyreállítása közcél- s ennek Magyarországon is így kellene lennie. Nálunk Európa egyik legfényesebb királyi palotájából, amelynek a leghosszabb egybefüggő teremsora volt valamennyi társa közül a kontinensen, ma egyetlen szoba sem látható eredeti vagy rekonstruált  állapotában.

Amennyiben a Kormány a Palota történeti állapotának rekonstrukciója mellett dönt, ahogy például azt annak idején a lengyelek tették, az nálunk is legalább három kormányzati ciklust átívelő, azaz nemzeti konszenzust igénylő munka lesz. Az, hogy a rekonstrukciót követően kormányzati funkció kerülne az épületegyüttesbe, teljesen megalapozatlan híresztelés, hiszen az ott korábban sose volt.

Ami a történelmi tradícióból következik – akárcsak Bécsben vagy Prágában – az az államelnöki hivatal elhelyezése, és az épület nagyobbik hányadának nyilvános palotamúzeumként való működése. Ami pedig a Ludvig Múzeumnak a MÜPA-ban otthont adó épületszárnyat illeti, amely egyébként eredetileg a 4M, vagyis a Modern Magyar Művészeti Múzeum számára  épült, biztos nem lesz hiány ötletekben.

hvg.hu: Hívták külföldi múzeum élére, visszamehetett volna a politikába, de ezt az utat választotta. A megvalósulás után mi lesz önnel?

B.L.: Sok még a „ha”. 2014 végén jár le jelenlegi mandátumom a Szépművészeti Múzeum élén. Ha majd az újabb öt évre megpályázom és sikerül elnyerem ezt a megbízatást, akkor remélem, lesz lehetőségem részt venni a múzeumi negyed megvalósításában és megérni annak megnyitását. Ilyen lehetőség kevés adatik egy ember életében, és most nem látok olyan kihívást, amely elcsábítana ettől.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.