2012. július. 16. 06:50 MTI Utolsó frissítés: 2012. július. 16. 06:04 Itthon

Ma eldőlhet az alkotmánybírák nyugdíjazásának ügye

Az Alkotmánybíróság (Ab) mai ülésén várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazása ügyében.

A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére múlt szerdán közölte, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet már több korábbi ülésén is megvitatta a testület, július 16-án pedig várhatóan döntés születik.

Az idén a mintegy 2900 fős bírói karból 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlóira, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra.

A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.

Lövétei István alkotmányjogász korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a múlt héten az InfoRádióban arról beszélt: ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

Hirdetés
hvg360 Lőrincz Tamás 2025. január. 06. 06:30

A választás időpontjánál is fontosabb, telik-e osztogatásra a Fidesznek, miközben a kilátásoknál csak a közhangulat rosszabb

A Tiszának az előrehozott választás témájának napirenden tartása – ezzel együtt leginkább annak elkerülése – mellett a pártépítés lesz a legfőbb feladata 2025-ben, a Fidesznek pedig a gazdaság felpörgetése és saját táborának megtartása. Mi vár a magyar politikára és a választókra a most kezdődő évben?