„A minap, hazafele vezettem a Hűvösvölgyi úton, éjjel, fél egy körül, azt vettem észre, hogy egyre több vaddisznó jött ki sövények közül és futottak át az úton. A körülbelül hatvanfős csoportban, mindenféle fajtát láttam: volt köztük sörényes, fehér, foltos és megjelentek kicsinyek is - mondta egy hűvösvölgyi lakos a hvg.hu-nak.

Két hete egy fiatal vaddisznó is a Balatonban hűtötte le magát Zamárdi szabad strandján, az állatot végül a vízimentők és egy hivatásos vadász segítségével tudták kiterelni a vízből. A múlt hónapban elgázoltak egy vaddisznót Budán, a Szilágyi Erzsébet fasorban. A történetek bármilyen meghökkentőnek is hangzanak elsőre, egyre valószínűbben fordulhatnak elő az erdővel határos területeken, akár nagyvárosokban is.

Csökken az életterük

Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a nagyvárosokban az erdei vadak - főként vaddisznó, vörös róka, őz, szarka, nyest és a borz. A folyamat körülbelül húsz éve kezdődött el, elsősorban emberi hatások miatt, amelyek „sarokba szorítják az állatokat” – mondta el Miklósi Ádám, az ELTE etológia szakának tanszékvezetője. 

A kirándulók és biciklisek zavaró hatással vannak az állatokra, a külvárosi lakóparkok építése jelentősen csökkenti az erdős részeket és ez által az állatok életterét. Nemcsak a környezetük változott, hanem az állatok is megváltoztak, ahogy alkalmazkodni próbálnak, azok a fajok, amelyek ebben sikeresebbek, visszaszorították a „félénkebb” állatokat, a’80-as évek végére például, a gímszarvasok eltűntek Budapest környékéről. Az alkalmazkodni képes vadaknak azért is növekedett meg a száma, mivel a városokban, közterületekben vadászati módszerekkel nem csökkenthető a létszámuk - tudtuk meg Lomniczi Gergelytől, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjétől.

A folyamatnak az eredménye az, hogy egyre jobban elmosódik a határ az emberi és állati élettér között. Amellett az állatok károkat okozhatnak, akár megtámadhatják, az embereket - mondta Miklósi Ádám. A leggyakoribb problémát a közúti gázolások okozzák. Az erdőterülettel határos lakott területeken illetve a városba mélyen behúzódó zöld, elhanyagolt telkeken is élhetnek. Leginkább a III., II., XII. kerületben fordulnak elő, továbbá az agglomerációban: Budaörsön, Budakeszin, Nagykovácsiban és Solymáron. Vannak fajok, amelyek nem csak a budai oldalon, de pesten is megjelennek, például a nyest a bérházak tetején vagy a róka a szeméttelepen.

Egyre közelebb az emberhez

MTI / Kovács Attila

Az aszályos időszakok nagy vonzerőt jelentettek a locsolt kertek a vaddisznók számára. A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. Nagy károkat okozhatnak a kertekben – a vaddisznó számára táplálékforrás a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, fontos a víz, a dagonyázási lehetőség stb.

A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket - tudtuk meg Lomniczi Gergelytől. „Általában van egy térkép a fejükben, hogy, melyek azok a kertek, amibe be tudnak mászni”, a nőstények főként (akár húszfős) kondákban haladnak kicsinyeikkel, a hímek inkább magányosan vadásznak - mondta Miklósi Ádám.

A nőstény állatok akkor jelentik a legnagyobb veszélyt az emberre, amikor gondozzák és védik a kicsinyeiket. Sokszor támadásnak érzékelik az ember közeledését vagy jelenlétét. Nagy problémát okozhat továbbá, ha a kutyát póráz nélkül sétáltatják, a kutya elkezdheti kergetni a vaddisznót, aki erősebb termete révén könnyen elbánik vele. Félelmében a kutya ilyenkor gazdájához menekül, aminek végzetes következményei lehetnek, az emberre nézve- figyelmeztet az etológia szak tanszékvezetője.

Más állatok is városisodnak

Egy másik közismerten erdei állat, amelyik szívesen tartózkodik az ember életterében a vörös róka. A rókák elsősorban a kisebb állatokra jelentenek veszélyt, falun leggyakrabban „tyúklopáson” csíphetőek nyakon. Ezen kívül a veszettség terjesztésében jelenthet gondot az embereknek és állatoknak, bár ez már nagyon ritkán fordul elő.

További problémákat okozhat a nyestek felbukkanása a lakott területeken, városokban. A nyest nagyon játékos állat, szeret a padláson megbújni, vadászni, rohangálni. Sokszor szétrágják azonban a tető szigetelését, ami beázáshoz vezethet; megeszik a házban tartott ennivalót, a kertben termő gyümölcsöket, zöldségeket. Gyakran bemásznak az autó motorjába és nagy károkat okoznak, szétrágják a kábeleket. Az utóbbi időben az őzek is a borzok is megjelentek az ember környeztében, de fák kérgének megrágásán vagy a termés megdézsmálásán kívül nem okoznak nagy gondot.

A vaddisznók támadásai ellen úgy lehet védekezni, ha nem megyünk hozzájuk közel, továbbá fontos, hogy a kutyánkat pórázon sétáltassuk, ha a közelben vannak. Ha szembekerülünk a vaddisznóval csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. Elsősorban a malacait vezető kocákat, azaz anyaállatokat kerüljük - mondta el Lomniczi Gergely.

A károkozásokat úgy tudjuk megelőzni, ha rendben tartjuk kerítésünket, figyelve arra, hogy ne legyenek rajta rések. Semmiképp se kezdjük el etetni a kertünk közelében elő vadakat, mert odaszokhatnak a saját vagy a szomszédunk kertjébe. Fontos a zöld hulladék szakszerű kezelése; az elhanyagolt telkeken illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, a gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele - tudtuk meg a Pilisi Parkerdő szóvivőjétől. Az is fontos, hogy ne hagyjunk „vonzó elemeket”, például lehullott, érett gyümölcsöket a kertben. Ha nem akarjuk, hogy nyestek fészkeljék be magukat otthonunkba, érdemes zárva tartani a padlás ajtót, és figyelni arra, hogy ne legyenek rések a tetőn - mondta el Miklósi Ádám a hvg.hu kérdéseire válaszolva.

A hatóságok feladatai

A Pilisi Parkerdő Zrt. felkérés esetén szakmai segítséget nyújt a belterületi problémák kezeléséhez, és a XII. kerületi önkormányzattal kötött megállapodás alapján vadbefogókat működtet a lakott területek közelében, ahonnan a befogott vaddisznókat lakott területtől távoli erdőrészekbe szállítja. Mivel a település közigazgatási belterülete nem vadászterület, vadászati tevékenységet folytatni ott nem lehet, így a vadgazdálkodóknak nincs lehetősége a vadak létszámának korlátozására. Gyakoriak a budai lakosok bejelentései a vaddisznók károkozásával kapcsolatban, ám ember megtámadásáról még nem hallott - mondta el Lomniczi Gergely a hvg.hu-nak.