Bár alig 150 ezer fővel nőtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élő, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.
„Valamilyen regisztrációs szabályra mindenképpen szükség lesz, hiszen a lakcímkártyával nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárokat, akár a külföldön munkát vállalókat nyilvántartásba kell venni ahhoz, hogy szavazhassanak” – mondta Kósa Lajos a múlt héten, amikor a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnökét a szavazás előtti regisztráció Fidesz által tervezett bevezetéséről kérdeztük.
Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a Fidesz-elnökség többsége támogatná, hogy a következő választásokon csak azok tudjanak szavazni, akik előzőleg – egy-két hónappal a voksolás előtt – jelezték a hivataloknak a választási szándékukat. Kósa azt nyilatkozta, az ügy még nincs lezárva, a párt elnöksége ugyan tárgyalta már a kérdést, de előbb számba veszi a különféle lehetőségeket, utána alakítja ki azt az álláspontot, amit a parlamentben a kétharmados kormánypárti többség képviselni fog.
A Fidesz ügyvezető alelnöke elsősorban a határokon kívül – azaz a Kárpát-medencében, illetve a világ különféle országaiban – élő magyar állampolgárokra hivatkozva érvelt a regisztráció bevezetése mellett, hiszen a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzékének összeállítása automatikusan történik, amit a helyi választási iroda vezetője készít el a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, továbbá a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. A határon túli magyarokról viszont ilyen adatsorai nincsenek a magyar államnak, ezért esetükben a tavaly elfogadott választási törvény regisztrációt ír elő. (Név nélkül nyilatkozó fideszes források szerint a mindenkire kötelező regisztráció több lenne ennél: egy „finoman bújtatott műveltségi cenzus lenne” megakadályozandó, hogy az ígérgetések hatására szavazó bizonytalanok döntsék el a választás végkimenetelét, ahogy történt ez 2002-ben és 2006-ban.)
Amerika visszainteget
„Akik nem honosításra várnak, hanem egész egyszerűen csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot biztosító dokumentumért, tegyék ezt meg” – biztatta a chicagói előadását hallgató mintegy 300 amerikai magyart Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor azt mondta, rövidesen elkészül a választások lebonyolítását, menetrendjét szabályozó eljárási törvény, amelyben lehetővé kívánják tenni a levélben való szavazást. „Ennek lesz jelentősége – magyarázta –, mert így részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben, így a parlamenti választáson is.”
| Van, ahol számít a szavuk |
| Több európai országban is fontos szerepe van a határon túl élő állampolgároknak a választások végkimenetelében. Olaszországban a baloldali szövetség a külföldi olaszok szavazataival győzte le 2006-ban Silvio Berlusconit: ha csak a belföldiek szavazatai számítottak volna, akkor a jobboldali szövetségnek egy mandátumos többsége lehetett volna a szenátusban. 2009-ben Romániában szintén a külhoni voksok segítségével tudott újrázni Traian Basescu, akit az otthoniak szavazataival eredetileg legyőzött a szociáldemokrata Mircea Geoana. A varsói politikára hagyományosan nagy befolyása van az Egyesült Államokban komoly lobbierővel rendelkező lengyel közösségnek. |
A kormányfő Chicagóban azokat a magyarokat szólította meg, akiknek az állampolgárságot nem a 2010-ben bevezetett – a köznyelvben kettős állampolgárságnak nevezett – könnyített honosítás biztosította. Az 1993-as állampolgársági törvény kimondja, hogy magyar honpolgárnak tekinthető mindenki, aki a törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, vagy akinek legalább az egyik szülője magyar állampolgár. Márpedig a világban sok olyan magyar állampolgár él, akinek nem is kell visszahonosítania magát, mert rokonai révén örökölte a honpolgárságot, így akár szavazhat is 2014-ben.
Vérségi kötelék
Az elmúlt 60-70 évben több százezren hagyták el az országot, a történeti kutatások szerint csak az 1956-os forradalom után több mint 100 ezren telepedtek meg véglegesen külföldön. Bár egy részük az adott befogadó ország kettős állampolgárságot kizáró törvényei vagy a Kádár-rezsim döntései miatt elveszítette a honpolgárságát, Ganczer Mónika nemzetközi jogász szerint a Kárpát-medencei magyarokhoz hasonlóan ők is kérhetik visszahonosításukat. Ha viszont megőrizték honpolgárságukat, akkor a vérségi elv szerint gyerekeik, rajtuk keresztül pedig automatikusan az unokáik, dédunokáik is azok.
Kende Tamás nemzetközi jogász szerint az elmúlt száz évben a magyar állam nem szívesen mondott le arról, hogy az állampolgárai felett megőrizze a joghatóságát – azaz joga legyen például felügyeletet gyakorolni az emigránsok hátrahagyott vagyona felett –, így ritkán vette el a disszidensek, kivándoroltak honpolgárságát. Ennek köszönhetően formálisan valóban sok olyan magyar állampolgár él a leszármazási elv miatt a világ különböző országaiban, akik nem is tudnak arról, hogy kettős állampolgárok.
Ganczer szerint legfeljebb a család elfeledkezhetett róla, elvesztek az ezt igazoló dokumentumok, amit pótolhatnak, ha a magyar hatóságokhoz, követséghez fordulnak. A jogász szerint a fő kérdés az, hogy az elmúlt évtizedekben kivándorolt állampolgárokról milyen nyilvántartása van a magyar államnak.
Már 180 ezerrel többen vagyunk
„Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében 2011. január 1. óta több mint 285 ezer kérelem érkezett be” – tudtuk meg Lukács Bence Ákostól, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezető-helyettesétől. Lukács szerint a kérelmek döntő többsége a Kárpát-medencei országok nagyvárosaiból, így Csíkszeredáról, Szabadkáról és Kolozsvárról, továbbá a magyarországi önkormányzatok anyakönyvi hivatalaiból érkezik be – tehát sokan Magyarországra utaznak a kérvényük beadásakor.
A főosztályvezető-helyettes azt mondta, a 285 ezer kérelmezőből e hétig közel 180 ezren tették le az állampolgársági esküt. Az államtitkárság arról nem kívánt részletes információkat adni, hogy melyik országból érkezett a legtöbb kérelem, és a Kárpát-medencén kívül élő magyarok köréből hány kérelem futott be eddig, ráadásul az adatok elsősorban a visszahonosítási kérelmeket tartalmazzák, nem azokét, akiknek csak megerősítettniük kell a létező honpolgárságukat a magyar hivatalokkal.
| Trianon elvágta a köteléket |
Bár a Kárpár-medencei magyarok a leszármazási elv alapján – unokaként, ükunokaként – maguk is automatikusan magyar állampolgárok lehetnének, de az 1920-as trianoni békeszerződés esetükben megszakította a vérségi elvet. A békediktátum ugyanis kimondta, hogy az utódállamokba került lakosoknak dönteniük kell: elveszítik a magyar állampolgárságukat – és megkapják a románt, csehszlovákot stb. – vagy Magyarországra költöznek és így megőrzik eredeti honpolgárságukat. Hasonló technikát alkalmaztak a nagyhatalmak a Csehszlovákiához 1945 után került falvak lakói esetében is. Kende a hvg.hu-nak azt mondta, a szocialista blokkban nem igazán szerették a kettős állampolgárokat, mert megbízhatatlannak tartották őket, ráadásul gondot okozott annak eldöntése, hogy melyik hadseregben teljesíthetnek szolgálatot. Ezért a szocialista államok gyakorta kétoldalú nemzetközi szerződésekben döntötték el, hogy a kettős állampolgárok melyik honpolgárságukat tarthatták meg: például úgy, hogy kimondták, az az állampolgárságuk, amelyik országban a 18 éves koruk betöltésekor éltek. |
„Nem úgy működik, hogy az argentin unoka lapozgatja a magyar nagypapa emlékiratait, aztán berohan szavazni a követségre. Előbb bizonyítania kell az állampolgárságának meglétét és szereznie kell egy útlevelet vagy személyit, amivel igazolhatja magát a szavazáskor” – mondta a hvg.hu-nak Kende. A nemzetközi jogász szerint ennek ellenére sem fáradtságos folyamat feleleveníteni az állampolgárságot azoknak, akik jog szerint valóban azok, csak végig kell menni a procedúrán.
Hogyan érik el őket?
Az egyes népszámlálási adatok szerint a világban több millió szétszóródott magyar élhet, akiknek egy jelentős része akár magyar állampolgár is lehet. A Political Capital (PC) elemző intézet tavaly szeptemberi tanulmánya szerint 2000-es népszámlálási adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1,5 millióan, 2006-ban Kanadában 315 ezren, Ausztráliában pedig 67 ezren vallották magyar származásúnak magukat. A Latin-Amerikában élő magyarok számára vonatkozóan 33 ezertől 133 ezer főig terjedhet az egyes becslésekkel szerint, és az Izraelben élők száma is elérheti a százezret. A Kárpát-medencén kívüli európai országokban pedig mintegy 290-350 ezer magyar él.
A PC szerint ők nem feltétlenül mind magyar állampolgárok, de a szomszédos országokban élő, állampolgárságot kérőkkel együtt a potenciális külhoni szavazók száma elérheti a milliós nagyságrendet. Ugyanis az Áder János – akkor európai parlamenti képviselő – által kidolgozott, decemberben elfogadott törvény biztosította minden magyar állampolgárnak a szavazati jogot: azoknak is, akiknek nincs magyarországi lakcímük, viszont szavazóként regisztráltatják magukat.
A Political Capital szerint a külföldi népszámlálási adatok részben azt is jelzik, hogy még a származását számon tartó nyugati magyarságnak is csak egy kisebbsége használja otthonában a magyar nyelvet. Az amerikai magyarok esetében 20-30 százalék, míg az ausztráliai magyarok körében valamivel magasabb ez az arány. Ganczer szerint vonzerőt gyakorolhat a körükben, hogy a magyar honpolgársággal uniós polgárság is jár, tehát az Európán kívül élők az állampolgárság felelevenítésével, a visszahonosításával könnyebben vállalhatnak munkát az EU-ban.
László Róbert, a PC választási szakértője szerint a fő kérdés az, hogy a következő, 2014-es választások előtt fog-e kampányolni a magyar állam a körükben, hogy szerezzenek igazolást az állampolgárságukról, regisztráljanak és vegyenek részt az országgyűlési voksoláson. László azt mondta, az sem világos még, hogyan éri el az állam a világ országaiban élő magyarokat.
A kormány már 2010-ben tervbe vette egy nemzeti regiszter kialakítását. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt 2010 decemberében az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában jelentette be, hogy készítenek egy nyilvántartást a világban élő magyarokról. A regiszter honlapja tavaly októberben indult el magyar és angol nyelven, a jelentkezés önkéntes alapon történik, a rendszer rendszeresen küld a tagoknak hírleveleket a kormányzati munkáról vagy a határon túli magyarokkal kapcsolatos hírekről.
„A honlap és annak Facebook-verzióján keresztül a magyarság értesülhet a hivatalos információkról, így nyilván majd a választásokkal összefüggő hivatalos dolgokról (dátum, technikai tudnivalók, hivatali címek stb.)" – közölte a hvg.hu-val Semjén kabinetfőnöke. Jenik Péter arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy eddig hányan regisztráltak, de a miniszterelnök-helyettes június 1-jén egy ellenzéki politikusnak a parlamentben azt válaszolta, hogy eddig 25 ezren iratkoztak fel.
| Lehetnek-e a mérleg nyelve? |
Bár a nagyobbik kormánypárt által támogatott, RMDSZ-szel szemben induló Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt a június 10-i önkormányzati választáson közösen sem tudta megismételni a polgáriak négy évvel ezelőtti eredményét Romániában, a felmérések szerint a határon túli magyarok nagy többsége a Fideszhez húz, ha a magyarországi belpolitikáról kérdezik őket. A kolozsvári Kvantum Research által november–decemberben készített felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendő választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak. Körükben a Fidesz–KDNP elsöprő támogatottsága megkérdőjelezhetetlen. A felmérés szerint a határon túli biztos szavazók 55 százaléka a kormánypárti szövetségre voksolna, az MSZP-re 4,1 százalékuk szavazna, a Jobbikra csak 2,9-en. A válaszadók 35 százaléka bizonytalan volt. A felmérést kielemző PC januári tanulmánya szerint „mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélyből érkező akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentősen a mandátumarányokon”. A Political Capital elemzése szerint egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat, amiben a 300 ezer voks nem okozna komoly változást. A nemzetpolitikai államtitkárság a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kérelmezők, illetve az eskütevők 78-79 százaléka nagykorú, tehát eddig alig 142 ezer fővel nőhetett a magyar választópolgárok száma. |
Orbán Viktor ötleteit a választási törvény rendezi majd
Megkötné a bizonytalan választók kezét a Fidesz
Levegőnek nézték Erdélyben a Fidesz-barát jelölteket
