Ha megtörnénk a demokrácia alapját, az egyenlő választójogot, sokkal biztosabb alapokon állna a demokrácia. Ehhez a paradoxonhoz jutunk el. Vélemény.
Ahogy a pillanatnyi érdekét szolgálja, a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy változtatja véleményét a határon túli kettős állampolgársághoz társított szavazati jog megadásáról. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ennek megfelelően alakítgatja a választási szabályokat.
Mindenkinek egy szavazata lesz, csak éppen az az egy nem ér mindenhol ugyanannyit április 3-án. Százezreknek nem lesz „egyenlő” választójoga, mert a szavazatuk jóval kevesebbet ér majd egy képviselői mandátum eldöntésében másokénál. Ez ugyan törvénysértő állapot, mégsem változik, egyébként pedig volt ennél rosszabb is.
Az Egyensúly Intézet szerint az e-demokrácia lehet a kulcs a formális politika kiüresedése ellen folytatott harcban, ahhoz viszont sokkal mélyebbre kell menni, hogy a fiatalokból aktív politikai generáció váljon.
Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.
Tucatjával tartanak helyi referendumokat az amerikai kongresszusi és elnökválasztással egy időben. Több államban – Magyarországtól eltérően – még adót is csökkenthet vagy akár növelhet a nép. Tovább terjedhet a marihuána legális tere, és két helyen büntetlenül próbálhatják ki a varázsgombát, ha sikeres a voksolás.
A kétfordulós polgármester-választás bevezetését akarják megakadályozni.
Az őt ért heves bírálatok ellenére továbbra is azt javasolja a Cambridge Egyetem tanára, David Runciman, hogy a hatéves gyermekek is szavazhassanak a választásokon. Szerinte ugyanis a fiatalokat jelenleg hátrányos megkülönböztetés sújtja, mert olyanok döntenek a politikáról, akiket csak a jelen érdekel.
A Szabolcs megyei Kispalád lélekszáma hét év alatt a korábbi két és félszeresére nőtt. A környéken a hírek szerint már a négy évvel ezelőtti választások előtt is sokan jelentettek be a lakcímükre ukrán-magyar állampolgárokat, akik így szavazati jogot kaptak, illetve jogosultak lettek állami és szociális juttatásokra.
Hazajönni nem tud, hogy gyakorolja a jogait, Fokvárosból Pretoriába buszozik, hogy voksolhasson.
Megugrott a beköltözők száma az elmúlt években az ukrán határ menti falukban, legalább is papíron.
Szombat 16 óráig kérheti felvételét a külképviseleti névjegyzékbe az a választópolgár, aki április 8-án nem Magyarországon, hanem a 118 külképviselet valamelyikén kíván szavazni.