Az ügyészség szerint nincs alapja eljárás indításának a Mol-pakett visszavásárlása ügyében. Az eljárást a Demokratikus Koalíció politikusa firtatta, szerinte a tranzakció kárt okozott az államnak.
Sem a Mol 21,2 százaléknyi részvénypakettjének állami visszavásárlása, sem az államadósság finanszírozásának módjával kapcsolatban nem indít büntetőeljárást az ügyészség, mivel ennek egyetlen jogszabályi feltétele sem áll fenn - közölte Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli kérdésre válaszolva Molnár Csaba független képviselővel, aki azért érdeklődött erről, mert szerinte a két tranzakció összesen legalább 250 milliárd forintos kárt okozott a magyar költségvetésnek.
A legfőbb ügyész - mint az a parlamenti honlapon elérhető válaszából kiderül - arról tájékoztatta a Demokratikus Koalíció politikusát, hogy a Mol Nyrt. részvényeit érintő tranzakció, valamint az államadósság finanszírozásának módjával kapcsolatos kérdések teljes egészében a nemzetgazdaság és a pénzügyi rendszer működésének körébe esnek.
"Az arra illetékes állami szervek által ezekkel összefüggésben meghozott törvényes döntések büntetőjogi vizsgálat tárgyát nem képezhetik. Mivel az érintett ügyletek kapcsán egyetlen bűncselekmény gyanújára utaló adat sem merült fel, így az ügyészség nem indított és nem is tervezi büntetőeljárás megindítását, mert annak egyetlen jogszabályi feltétele sem áll fenn" - rögzítette Polt Péter.
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arra hivatkozott, hogy az ügyészi szervezet és a felügyelete alatt működő rendőrség "az elmúlt évek során föltűnően sokszor gyanúsított meg" embereket - köztük miniszterelnököt, filozófust - azzal, hogy döntésükkel szándékosan kárt okoztak állami vagy önkormányzati vagyonban. Szerinte az Orbán-kormánynak az a döntése, amellyel szerződést kötött az orosz Szurgutnyeftyegazzal a Mol-részvények 500 milliárd forintért történő megvásárlásáról – tekintettel az olajipari cég részvényeinek piaci értékére - legalább százmilliárdos kárt okozott a magyar költségvetésnek. Ezt is meghaladja az a veszteség - folytatta Molnár -, ami abból származik, hogy a kormány a számára a világpiacon elérhető, 9 százalékos kamatozású hitelekből finanszírozza az államadósságot az IMF által kínált 3,75 százalékos kamatozású helyett, amihez szerinte a kabinet egyes döntései miatt nem fér hozzá az ország.
