Azerbajdzsántól, Ukrajnától érkeznek általában olyan sértődött reakciók egy-egy jelentésükkel kapcsolatban, mint amilyet most a magyar kormánytól tapasztalnak – mondta a hvg.hu-nak a Freedom House amerikai jogvédő szervezet munkatársa. Sylvana Kolaczkowska, aki a Nations in Transit címet viselő jelentés elkészítését felügyelte, úgy látja: Magyarország rossz irányba indult.
hvg.hu: A magyar kormány és a washingtoni magyar nagykövet is élesen bírálta az önök jelentését, mely szerint jelentősen romlott a helyzet Magyarországon. Gyakran előfordulnak ilyen reakciók?
Sylvana Kolaczkowska: Magyar részről csak az utóbbi két évben. Bár igaz, a magyar kormány részéről volt egyfajta – a New York Times fogalmazott így – napfénypolitika is: Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár korábban felkereste az irodánkat és hosszan beszélgettünk. Évek óta romlik a demokrácia helyzete Magyarországon, de az utóbbi két évben ez a folyamat határozottan rosszabb lett. Visszatérve a kérdésre: szoktunk ilyeneket kapni, olyan országok részéről, mint Azerbajdzsán vagy Ukrajna, mióta Viktor Janukovics az elnök.
hvg.hu: A kormány azzal érvel, hogy az Freedom House a nemzetközi baloldal szakértőiből áll.
S. K.: Ez azért érdekes, mert mások azzal vádolnak minket, hogy egy „nagy konzervatív összeesküvés” részei vagyunk. Természetesen egyik sem igaz, mindenki utánanézhet, kik a támogatóink, ezt mindig nyíltan kezeltük, és soha nem függtünk egyetlen kormánytól sem.
hvg.hu: A kormány szerint önök kettős mércét alkalmaznak. Orbán Viktor is rendszeresen arról beszél, a világ egyszerűen nem képes elfogadni azt a tényt, hogy van egy kétharmados kormány, amelyik egy „fülkeforradalom” eredményeképpen jutott hatalomra, és most széleskörű reformokat hajt végre.
S. K.: Az, hogy demokratikus úton jutottak ekkora hatalomhoz, nem változtat azon a tényen, hogy mélyen antiliberális politikát folytatnak, hogy minden független intézményt megpróbálnak közvetlen befolyásuk alá vonni a fideszes delegáltak által.
hvg.hu: De az alkotmányunk szerint ezek független intézmények továbbra is, és még ha a vezetőik fideszes politikusok voltak is korábban, most teljesen függetlenül működhetnek a kormánytól.
S. K.: Ez igaz lehet bizonyos esetekben, de ha sok ilyen van, az mégis afelé viszi az egész rendszert, hogy a függetlenség, a felelősség, az elszámoltathatóság elveszni látszik. Ha mindenhol egykori Fidesz-tagok vannak, előbb-utóbb nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere.
hvg.hu: Az egyik legfőbb kritikájuk az volt, hogy az új alkotmányt széleskörű egyeztetés nélkül fogadták el a kormánypártok.
S. K.: Igen, maga a Fidesz egyik politikusa (Szájer József - a szerk.) említette, hogy a saját iPadjén írta meg tulajdonképpen. Az is az egyeztetések hiányát, a gyors munkát mutatja, hogy egymásnak ellentmondó részek maradtak a szövegben. A végső változat mindenesetre egyáltalán nem tükrözi az ellenzéki pártok, vagy a civil szervezetek véleményének figyelembe vételét.
hvg.hu: A kormány viszont azzal érvel, nemzeti konzultáció előzte meg az egészet, minden választópolgár kapott egy kérdőívet, amelyen válaszolhatott az ott feltett kérdésekre. Ez nem volt elég önök szerint?
S. K.: Tény, hogy számos szervezet véleményét nem vették figyelembe, vagy előzetesen ugyan megkérdezték, de a végső szövegváltozatból már kimaradtak az észrevételeik.
hvg.hu: A választási rendszert is lepontozták. Az ellenzék szerint több helyen úgy változtatták meg a választókörzeteket, hogy az a kormánypártoknak legyen jó. A Fidesz azt állítja, ők csak a parlamenti többségüket használták, és a kisebb parlamenthez igazították a kerületeket, amelyre bőven találni példát Európában.
S. K.: Ez a „máshol is van erre példa” kedvelt érve a kormánynak, nagyon sokszor használják, például a médiatörvénynél is. Az új választási törvény megnehezíti a kisebb pártoknak az indulást, és a kormánypártoknak kedvez többféleképpen is, például a töredékszavazatok kiszámításának új szabályaival.
hvg.hu: Most az előzetes választói regisztráció ötlete is felmerült, ezzel kapcsolatban is arra hivatkozik a kormány, hogy máshol is van rá példa. Mit gondol erről?
S. K.: Valóban igaz, az Egyesült Államokban is létezik az előzetes regisztráció. Kérdés, milyen szándékkal vezetik be, mi a célja, és az elmúlt két év tapasztalata alapján azt hiszem elég okunk van rá, hogy aggódjunk a kormány szándékai miatt.
hvg.hu: Egyébként általában milyennek találják a kormány hozzáállását az ilyen észrevételekkel kapcsolatban? Az Európai Bizottság is sokszor kritizál, és több esetben ezeket figyelembe is veszik.
S. K.: Ez főleg kozmetikázás. A kormány reakcióit látva nem hiszem, hogy figyelembe veszik a véleményünket, még ha az egy nemzetközileg elismert szervezettől jön is.
hvg.hu: Hogyan készítik el ezeket a jelentéseket? Mennyire alapos a megelőző kutatómunka?
S. K.: Ezek a jelentéseket az adott országban élő, vagy azt nagyon jól ismerő szakértők készítik: így a magyar jelentést is egy magyar munkatársunk írta. A terjedelmes bibliográfiából is látszik, hogy milyen alapos munkát végzett. Többen is ellenőrzik a leírtak valóságtartalmát, különösen, ha érzékeny területekről van szó, ha valamiben visszaesést tapasztalunk, és azt látjuk, valószínűleg kénytelenek leszünk rontani a minősítésen. A munkatársaink is függetlenek, sosem beszélünk kormánytanácsadókkal. Végül az egyes minősítések is egy hosszú folyamat eredményeképpen születnek meg.
hvg.hu: Általában fél ponttal romlottak a magyar osztályzatok (a Freedom House hetes skálát használ, az egyes a legjobb, a hetes a legrosszabb osztályzat), az alkotmánnyal, a választási rendszerrel kapcsolatban is. Ez mennyire súlyos visszaesés?
S. K.: Magyarország korábban a demokratikus kormányzásra 3 pontott kapott, most 3,5-t. Az igazságszolgáltatás függetlensége a 2,25 pontról 2,75-re romlott. A félpontos visszaesés sajnos elég komoly romlást jelent. Ráadásul ez már a második éve tapasztalható folyamat.
hvg.hu: Magyarország még konszolidált demokrácia az önök rendszerében, de már az utolsó helyen ebben a kategóriában. Ha a jelzett tendenciák folytatódnak, jövőre kieshetünk ebből?
S. K.: A következő kategória az úgynevezett félig konszolidált demokráciáké, ilyenek Románia és Bulgária. Nem akarok jósolni, csak annyit mondhatok, 2012-ben nem láttunk sajnos jelentősebb javulást egyetlen kérdéses esetben sem.
hvg.hu: Az Európai Unión belül volt már példa hasonlóan negatív folyamatokra?
S. K.: Robert Fico előző kormányzása idején Szlovákiában. Vagy korábban Kaczynski-idején Lengyelországban. De hogy egy korábban hosszú időn át nagyon jó demokrácia teljesítményt mutató ország ennyire más irányba forduljon, nem jellemző.