Külföldi titkosszolgálatok közreműködését sejti a Jobbik azon kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok ügyében, akiknek az egyszerűsített honosítási kérelmét elutasította a magyar állam. Az érintettek közül ketten is nyilatkoztak lapunknak. Orbán Viktor tagadta az összefüggést, s a hvg.hu-nak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők is valószerűtlennek tartják azt, amit a radikális párt gyanít.
„Igen, részt vettem Jobbik-tüntetéseken, és Gyurcsány ellen is tüntettem. De azért ez csak nem bűn? Tíz éve élek Magyarországon, azóta van bejelentett munkahelyem, megházasodtam, most született a kislányom, sem Szlovákiában, sem Magyarországon soha semmilyen összeütközésem nem volt a törvénnyel, mégis elutasították a magyar állampolgársági kérelmemet. Úgy érzem, 2004. december 5. után most ismét pofont kaptam azért, mert határon túli vagyok” – mondta lapunknak Ilona, aki nem szerette volna a nevét vállalni. Az ő esete az egyik abból a húszból, amit a Jobbik kezdett összegyűjteni. A fiatal nő állampolgársági kérelmét tavaly utasították el indoklás nélkül.
Hasonlóan járt a vajdasági Link Lajos is, akinek felesége, és három éves, illetve kilenc hónapos gyermekei kérelmét is elutasították. „Soha semmilyen szervezetnek nem voltam tagja, nem követtem el semmilyen szabálysértést, pártrendezvényeken sem vettem részt, ellenben a szülővárosomban, Törökbecsén helyi képviselő vagyok, sőt, a magyarok és szerbek közötti kapcsolat erősítésére létrehozott bizottság tagja” – mondta a hvg.hu-nak Link Lajos. A fiatal vállalkozó tejgazdaságot üzemeltet Törökbecsén, és a környék falusi turizmusát is igyekszik megszervezni. „Nem azért kértem az állampolgárságot, hogy esetleg áttelepüljek, megvan az egzisztenciám, Törökbecsén szeretném leélni az életem. Erkölcsi kérdés lett volna, és most úgy érzem, arcul csaptak. Ráadásul nem tudom a barátaim, ismerőseim előtt sem megmagyarázni, még rossz híremet is kelti ez az egész” – mondta Link Lajos.
Külföldi szolgálatok?
A Jobbik azt állítja, hogy külföldi titkosszolgálatok jelentései alapján utasították el több határon túl élő magyar család állampolgárságának kérelmét a magyar hatóságok. Erről azonnali kérdést is intézett hétfőn a parlamentben Orbán Viktorhoz képviselőjük, Zagyva György Gyula. A szélsőséges nézeteiről és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom oszlopos tagjaként ismert jobbikos politikus arról beszélt, hogy bár a hivatalok semmivel sem indokolják az érintetteknek, miért utasították el kérelmüket, neki Schmitt Pál államfő hivatalvezetője korábban azt állította, hogy nemzetbiztonsági kockázatok miatt dobják vissza ezeket az igényléseket. Cservák Csaba volt köztársasági elnöki hivatalvezető azt mondta a hvg.hu-nak, hogy valóban több esetben kaptak olyan felterjesztéseket, melyeket nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva javasoltak elutasítani, ők ezek után nem mérlegelhettek. A hivatalvezető ugyanakkor vizsgálatot akart indítani az ilyen tartalmú kérelmek ügyében, ezt azonban "felülírta az élet”, vagyis Schmitt Pál lemondása.
A jobbikos politikus húsz ilyen esetről tud, de válaszában Orbán Viktor közölte: a kérelmek fél ezrelékét utasítják el, bár a kormányfő mindehhez hozzátette, hogy „még egy is sok”. Zagyva azon állítására, hogy a kérelmeket a külföldi titkosszolgálatok jelentései alapján utasíthatják el, Orbán úgy válaszolt: a magyar hatóságok nem támaszkodnak a szomszédos országok titkosszolgálati jelentéseire. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az elutasított állampolgársági kérelmeket tartalmilag felül kell vizsgálni, aminek igyekszik majd érvényt szerezni.
"Szerintünk egyértelmű politikai bosszúról van szó a Fidesz részéről, és annak megakadályozásáról, hogy Jobbik-szimpatizánsok kapjanak állampolgárságot és később szavazhassanak. Most csak húsz konkrét eset van a kezünkben, de több százan jelezték, hogy hasonlóan jártak, és nagyon sokan még csak ezután fognak állampolgárságért folyamodni, így biztos, hogy nem csak fél ezrelékről beszélünk" – mondta a hvg.hu-nak Zagyva György Gyula.
Bár a magyar és a külföldi titkosszolgálatok közötti információcsere általános gyakorlat, mégsem tartják valószínűnek a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatban a magyar elhárítás a szomszédos országok társszerveitől kérjen információt egy-egy személlyel kapcsolatban. Mint lapunknak elmondták, ez egy-egy személy esetén ugyan elképzelhető, de nem a kettős állampolgárság ügyében, hanem például terroristagyanús személyek vagy az országba belépő bűnözők esetében. „Egyáltalán nem érdeke Magyarországnak, hogy a külföldi társszolgálat tudomására hozza, kik igényelnek magyar állampolgárságot” – magyarázta az egyik forrás. Hozzátette ugyanakkor, a fordítottjára már volt példa. „Az előző kormányzati ciklusban előfordult, hogy ha a Nemzetbiztonsági Hivatal látókörében lévő szélsőjobboldali személyek valamelyik szomszédos országba utaztak, akkor a magyarországi elhárítás leadta adataikat a külföldi hatóságoknak”.
Megfigyelés alatt
Az állampolgárság visszaigénylésére szolgáló űrlapok átvételére Magyarországon száz ügyintézőt alkalmaznak. Az ő dolguk a kérelmezők által beadott dokumentumok hitelességének ellenőrzése, a további szükséges dokumentumok lehitelesítése, kiadása, kitöltése, illetve annak az ellenőrzése, hogy beszéli-e az illető a magyar nyelvet. Természetesen a határon túl is több olyan iroda nyílt, ahol az igényléseket le lehet adni. Az egyszerűsített honosítást bárki kérelmezheti, akinek egyik egyenes ági felmenője magyar állampolgár volt.
Az igénylők személyének leellenőrzése nem abból áll, hogy az érintetteket megfigyelik vagy környezettanulmányt készítenek róluk, erre a magyar szolgálatoknak erőforrásuk sincsen több százezer igénylőnél. Nemzetbiztonsági szakértők szerint a honosítást kérelmezők adatait az illetékes magyar hatóság pusztán megküldi a hazai titkosszolgálatoknak, abból a célból, hogy megtudják, van-e az adott szervnél bármilyen adat az érintett személyre vonatkozóan. Ha a szolgálatok találnak ilyen adatot vagy adatokat és ezek a honosítással kapcsolatosak, akkor ezt jelzik, sőt, a kémelhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal néven működött) állásfoglalást is hozhat az adott személy ügyében. A kérelmezőkről készített dosszié végül az államfőnél landol. „Politikailag is borzasztóan kínos lenne a Fideszre nézve, ha néhány év múlva, egy esetleges kormányváltás után kiderülne, hogy valaki például a román titkosszolgálat által küldött adatok miatt nem kapta meg az állampolgárságot. Márpedig ezekből a dossziékból kiderülne. De ha küldene is információkat az érintettekről valamelyik külföldi titkosszolgálat a honosítási kérelemmel összefüggésben, akkor az akár manipulált információ is lehetne az ügy jellegéből fakadóan” – fogalmazott az egyik szakértő.
Titkosszolgálati forrásaink szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha valakiről olyan információ jut az elhárítás tudomására, hogy külföldi titkosszolgálattal volt vagy van kapcsolatban, netán túlságosan szélsőséges nézeteket vall. Igaz, ez a csecsemők és a kisgyermekek esetében valószínűtlen, ám ők nagykorúságukig a szüleikkel azonos elbírálásban részesülnek, ezért nem lehet külön kezelni őket. Azaz így fordulhat elő, hogy egy „kockázatos” családfő esetén a gyerekek és a házastárs kérelmét is elutasítják. A Jobbikon belül ennek ellenére úgy vélik, a visszautasított igénylők nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, s kérelmeiket csak azért dobta vissza a magyar állam, mert a „nemzeti radikális” táborhoz tartoznak. „A kormánynak kellemetlen lehet a szomszédos országokkal folytatott szalondiplomáciája miatt, hogy megadja azoknak a magyar állampolgárságot, akik nemzeti radikalizmusuk miatt esetleg konfrontálódtak külföldön a hatóságokkal” – fejtegette a hvg.hu-nak Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője. Mint mondta, az ő ismeretségi körében is többen vannak, akiknek visszadobták a kérelmüket, noha meggyőződése, hogy azok az emberek nem állnak kapcsolatban semmilyen titkosszolgálattal sem.
„Mint mondtam, éppen a magyarok és szerbek közötti kapcsolat javításáért dolgozom képviselőként, és ezt a településemen élő szerbek is elismerik. Soha senki nem hallhatott szélsőséges megnyilvánulást tőlem, egyszerűen senki nem hozhat fel olyan indokot, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenék” – mondta ugyanakkor Link Lajos, hozzátéve, az, hogy emiatt utasították el a kérelmét, erkölcsi kárt okozott a számára, hiszen a környezetének magyarázkodni kényszerült.