„A következő hetekben a tevékenységünknek csak akkor lehet bármilyen értelme, ha az ajtóban letesszük pártfelszerelésünket és keleti módra, mezítláb bejövünk ide, egyforma emberként. (…) Ha nem fogunk össze, semmi nem fog sikerülni és közösen fogunk megsemmisülni” – buzdított a városi képviselők összefogására Meggyes Tamás az MTI tudósítása szerint a pénteki képviselő-testületi ülésen. Esztergom volt fideszes polgármestere – aki másfél éve folyamatosan vitázik utódjával, a független Tétényi Évával – még a kormányt is bírálta az évi 1,1 milliárdos, várost sújtó elvonást kritizálva.

Meggyes több hónapos kihagyás után tért vissza a képviselő-testületbe, melynek ülésein november óra nem vett részt. Esztergom országgyűlési képviselője a város csődhelyzetét kezelő megoldást szorgalmazott, amihez szerinte elengedhetetlen a polgármester és a fideszes többségű, az ő támogatóiból álló képviselő-testület kiegyezése.

Az önkormányzat a város gazdálkodását megbénító, másfél éve tartó politikai viták miatt havonta kerül csődközelbe. Az anyagi gondok miatt tavaly novemberben lekapcsolták a közvilágítást az utcákon, és az iskolákban napokra leállt a közétkeztetés. A pénzügyi nehézségeken az intézmények állami átvétele sem segített, ugyanis a kormányzat a város költségvetéséből rendszeresen pénzt von el az iskolák fenntartására. Az inkasszót lehetővé tevő márciusi költségvetési módosítót a kormánypárti Meggyes ugyan nem szavazta meg a parlamentben, de a válsághelyzet előidézésében komoly szerepet játszott a Tétényivel folytatott háborúja.

A polgármester eddig szintén nem válogatott az eszközökben: tavaly olyan önkormányzati döntésekkel is szembement, melyeket korábban ő kezdeményezett. A két politikus csatájába időközönként a kormányhivatalnak kellett beavatkoznia, tavaly decemberben még az Alkotmánybíróság (Ab) is állást foglalt a vitában. A múlt heti ülésen nemcsak Meggyes, hanem Tétényi is békülékeny hangott ütött meg: azt mondta, olyan megszorítások jönnek a városban, amihez „szükség lesz az együttműködésre”. A Fidesz országos vezetéséből származó információink szerint Meggyest az is a kiegyezés felé tereli, hogy elszigetelődött pártjában, amely a 2014-es választásokon már nem őt akarja indítani.

Kifarolt mögüle a párt?

„Eredetileg még egy ciklust akartam vállalni, de ez a lehetőség elúszott a 2010-es vereségkor. Már nincsenek polgármesteri ambícióim” – mondta Meggyes Tamás, aki a hvg.hu-nak azt állította nincsenek politikai céljai az egyezség szorgalmazásával. A volt polgármester szerint a fejlesztések leállása, az adósságrendezés és az állami inkasszó miatt olyan súlyos helyzetbe került a város, hogy a szemben álló feleknek most már meg kell találniuk azt a „minimál programot”, amelyet közösen tudnak képviselni. A volt polgármester azt mondta, ha sikerül megegyezni, nem zárható ki, hogy alpolgármestert is jelölnek a Fideszből – amit Tétényi másfél éve kér tőlük.

Orbán Viktor 2008-ban lett Esztergom díszpolgára - elfogyott a türelem?

Dudás Szabolcs

Meggyes és Tétényi hívei között a 2010-es önkormányzati választások után alakult ki patthelyzet. Az előző ciklus botrányai – többek között a Szent István Gimnázium igazgatójának vitatott leváltása, az iskola elköltöztetése, a városvezetés elleni tüntetések, Meggyes házának és kocsijának felgyújtása 2008-ban, viharos válása feleségétől – miatt a korábbi polgármester népszerűsége mélypontra zuhant. Az MSZP, az LMP, a Jobbik és a helyi civil szervezetek által támogatott pártonkívüli Tétényi Éva október 3-án majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint Meggyes. Viszont a Fidesz az összes egyéni kerületet megnyerte, és tíz képviselőt jutatott a 14 fős önkormányzati testületbe.

Ezt követően Tétényi és a fideszes többségű testület – az éves költségvetéseken kívül – egyetlen lényeges kérdésben sem tudott megállapodni. Míg a polgármester a testület feloszlatásával és új választások kiírásával akarta feloldani a patthelyzetet, addig a kormánypárti városi képviselők Tétényi lemondását követelték. Bár a Fidesz vezetése nyilvánosan nem bírálta Meggyest – sőt, a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos és Lázár János többször kiállt a politikus mellett, Orbán Viktor pedig a 24 Óra nevű megyei lapnak áprilisban azt nyilatkozta, nem avatkozhat bele „olyan mélységben a város ügyeibe", mint ahogy látja, hogy szükség lenne erre –, a párt fokozatosan kihátrált a volt polgármester mögül. Május elején Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár választották meg esztergomi választókerületi elnöknek, a pártban pedig az a szokás, hogy a kerületi elnököket indítják a következő választáson egyéni jelöltként.

Ha a következő két évben ez nem változik, akkor Meggyes legfeljebb az országos listáról kerülhet a parlamentbe, de – ahogy egy vezető fideszes politikus fogalmazott – az Országgyűlés létszámának csökkenése miatt erre a névsorra várhatóan csak „a nagy nevek” kerülhetnek fel. Fideszes forrásokból úgy tudjuk, Meggyes azon kevés parlamenti képviselők közé tartozik, akikkel a kedden távozó frakcióvezető nem ült le egyeztetni a 2014 utáni tervekről. (Tavaly nyár óta Lázár János a legtöbb kormánypárti parlamenti képviselőt kifaggatta, mit tervez, ha a parlament létszámának csökkentése miatt már nem jut hely nekik a fideszes képviselőcsoportban.)

„A cirkusznak véget kell vetni”

Bár nyilvánosan a párt vezetői eddig nem bírálták Meggyest, az Origo még tavaly áprilisban meg nem nevezett fideszes forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a kormánypárt vezetői aggódva figyelték az esztergomi háborút attól tartva, hogy a vita „ráég a Fideszre”. Ez a Tárki 2012-es áprilisi, megyei bontású mérése szerint meg is történt: egyik megyében sem nőtt olyan lendületesen 2010 óta az MSZP népszerűsége, mint Komárom-Esztergomban, a Fideszé pedig 10-12 százalékot csökkent.

Tétényi Éva - ő sem volt mindig együttműködő

Stiller Ákos

Az Origo szerint Meggyes a választmányi elnök, Kövér László nyomására lépett vissza 2010 őszén a helyi politika élvonalából: a választások után átadta a városi frakció vezetését az egyéni kerületet elnyert Steindl Balázsnak. „Tamásnak a helyi Fideszben most is komoly a támogatottsága, a városi képviselőink továbbra is feltétlen hívei” – mondta egy, az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás, aki szerint ezért a pártvezetés nem is tud beavatkozni a helyi folyamatokba, legfeljebb választókerületi szinten volt ráhatásuk az eseményekre.

Egy másik, névtelenséget kérő kormánypárti politikus szerint Steindl – aki 2010 előtt a polgármester titkára volt – továbbra is Meggyessel egyeztetve hozza meg a döntéseket. Tavaly szeptemberben Steindlnek kihívója is akadt a megyei Fidelitaszt irányító Heer Ádám személyében – akinek édesapja a Szent István Strandfürdő vezetője –, de a helyi Fidesz többsége mégis a frakcióvezetőt erősítette meg elnöki pozíciójában. Míg a helyi Fideszben továbbra is megkérdőjelezhetetlen Meggyes tekintélye, a katolikus egyház vezetésével jó kapcsolatot ápoló városi KDNP-vel állandó a konfliktusa. A kereszténydemokraták több alkalommal is nyilatkozatban határolódtak el a politikai vitáktól, hangsúlyozva, hogy a KDNP-nek nincs képviselője az önkormányzatban (ennek ellenére a városi frakció a Fidesz-KDNP nevet viseli).

„Akármit is gondolunk Tétényiről, vagy arról, hogy kinek van igaza, ennek a cirkusznak véget kell vetni” – mondta a Fidesz egyik befolyásos politikusa, aki szerint ezt már a párton belül szorongatott helyzetbe került Meggyes is felismerte.

Ki a hibás?

Bár a volt és a jelenlegi polgármester szinte semmiben nem ért egyet, mindketten ugyanarra vezetik vissza a háború elfajulását, és meg vannak győződve róla, hogy a másik másfél évvel a választások után még mindig kampányt folytat a szemben álló fél lejáratására.

A hvg.hu-nak nyilatkozó Tétényi és Meggyes is úgy véli, a 2010-ben indult adósságrendezés hozta ilyen nehéz anyagi helyzetbe Esztergomot: a város 2012-es költségvetésén 1,1 milliárdos lyuk tátong, a polgármester szerint már augusztusban 900 millió forintos hiányuk lesz, így nem zárható ki, hogy ősszel ismét olyan gondjaik támadnak, mint 2011 novemberében, amikor lekapcsolták a közvilágítást.

2011 november - sötétbe borult a város

MTI - Kovács Attila

Az adósságrendezést Tétényi kezdeményezte, amelyet a helyi Fidesz ellenzett. A választások után nem akartak alpolgármestert jelölni, a fideszes többségű testület pedig Tétényi több jogkörét megvonta. Ezt követően a polgármester bejelentette, nem vállalja a felelősséget a korábbi ciklusokban felhalmozott, számításai szerint 25 milliárdos adósságért, és Fidesz-frakciónak ellenszegülve nem volt hajlandó újabb hiteleket felvenni a kölcsönök kamatainak törlesztéséhez.

Meggyes ugyanakkor a hvg.hu-nak azt mondta, az adósságállomány 2010-ben nem volt kezelhetetlen, Esztergom nem volt rosszabb helyzetben, mint Debrecen vagy Szeged. A volt polgármester szerint csak annyi jogkört vontak el Tétényitől, amire törvény szerint az önkormányzatnak joga volt, és kötvénykibocsátással rendezni lehetett volna a helyzetet. Úgy véli, a csődeljárás elindításával minden befagyott, nem tudtak újabb összegeket lehívni a kötvények után járó hitelkeretből. Meggyes úgy számol, ha nincs adósságrendezés, akkor az adósságszolgálat 1-1,5 milliárdot emésztett volna fel évente, így évi 2 milliárdot kell kifizetni, mert a csődeljárással egy sor hitel, illetve kamat törlesztését előre kellett hozni.

Törvény- és alkotmányellenes rendelet

Az adósságrendezést végül mégis a képviselő-testület fideszes többsége indította el 2011 áprilisában – Tétényi távollétében. Ugyanis a polgármester – az LMP-s helyettesének lemondását követően – „polgári engedetlenséget” hirdetett, és nem hívta össze a testületet. Április 9-én híveivel gyalog Budapestre zarándokolt, hogy átadja levelét Orbán Viktornak, melyben azt kérte, hogy a kormány kezdeményezze a képviselő-testület feloszlatását.

A Fidesz-frakció viszont egy korelnököt megnevezve összehívta a testületet és megszavazta az adósságrendezést. A reorganizációs tervet megvitatták a bankokkal és a városnak hitelező cégekkel is – a vállalkozások felé 150 milliónyi 90 napon túli tartozása volt Esztergomnak –, amit a bíróság július 29-i hatállyal bejegyzett és a csődeljárás elindult. Ám Czunyiné Bertalan Judit, a kormányhivatal vezetője (a Fidesz országgyűlési képviselője) az április 12-i ülést törvénytelennek nevezte és az Alkotmánybírósághoz fordult, amely december 13-án hatályon kívül helyezte az önkormányzat rendeletét. A kormánymegbízott és az Ab szerint csakis a polgármesternek lett volna joga összehívni az ülést. (A csődeljárásra ennek nincs hatása, a város és a hitelezők törlesztésről szóló egyezsége fennmaradt.)

Tétényi később elutasította a hitelezőkkel kötött egyezséget azt hangoztatva, hogy Meggyesék rossz alkut kötöttek: a város rossz anyagi helyzete ellenére garantálták az adósság 100 százalékos visszafizetését és ezzel a bankoknak kedveztek. A polgármester szerint lehetett volna alkudni, Meggyes ezzel szemben úgy érvelt, ha most nem fizetnek, akkor a jövőben a város "rossz adósként" nem kap több hitelt a bankoktól, ráadásul szerinte hiba lett volna az esztergomi cégeket cserbenhagyni azzal, hogy nem rendezik a számlákat.

A volt és jelenlegi polgármester viszont az adósság-visszafizetés folyamatán is összekülönbözött, ami a közvilágítás lekapcsolásához és a közétkeztetés ideiglenes megszűnéséhez vezetett, miután a cégek nem jutottak időben a pénzükhöz. Az újabb fordulat az adósságrendezést egyébként tető alá hozó Meggyes miatt következett be: november közepén a fideszes frakcióvezető javaslatát felülírva azt indítványozta, hogy kevesebb pénzt folyósítsanak a közvilágítást és közétkeztetést végző cégeknek – a korábbi egyezséggel szembemenve. Meggyes szerint Tétényi a hibás, mert korábban pénzeket különített el, így nem maradt az adósságrendezésre, mire neki kellett a módosítóval beavatkoznia a havi költségvetésbe. Tétényi szerint viszont a volt polgármester módosítója miatt mérgesedett el a helyzet.

Matolcsy közbelépett

Ekkor Czunyiné Bertalan Judit ismét közbeavatkozott: Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel és a tárca államtitkárával, Szabó Erikával közös törvényjavaslatban kezdeményezte, hogy a kormány vegyen át 12 intézményt (köztük iskolákat, múzeumot) Esztergomtól, mert a város nem tudja fenntartani azokat és veszélyben a feladatellátás. A tervezetet a parlament meg is szavazta, ám Meggyes utólag bírálja ezt a megoldást. A hvg.hu-nak azt mondta, hiba volt úgy átadni az intézményeket, hogy a kormány még normatíván felüli összegeket is elvon az átvételért cserébe az önkormányzattól. Meggyes azt mondta, az épületek felújítására sokat költött a korábbi ciklusban a város, még hitelt is vettek fel.

Meggyes és Czunyiné a parlamentben - ki kivel tart?

Túry Gergely

A központi költségvetés ugyanis január-februárban inkasszózta Esztergom kasszáját, ami ellen Tétényi tiltakozott. Ennek ellenére az önkormányzat költségvetésébe beszámolták az elvonásokat: a késve, többhetes vita után megszavazott 2012-es büdzsében 1,1 milliárd forintos hiány szerepel, mivel az állam által átvett intézményeket a várossal finanszíroztatják.

Ám hiába tiltakozott Tétényi, hiába jelezte értetlenségét az elvonás miatt Czunyiné – aki március elején azt javasolta az önkormányzatnak, hogy kérjenek halasztást a kormánytól –, Matolcsy György március végén olyan költségvetési módosítót fogadtatott el a parlamenttel, mely szerint szeptemberig Esztergomnak 750 milliót kell befizetnie a központi büdzsébe.

Abban már Tétényi és Meggyes is egyetért, hogy az inkasszó és az adósságrendezés együtt kivérezteti a várost, és valamilyen közös tervet kell kidolgozniuk ahhoz, hogy a kormány és a hitelezők jóindulatát kiérdemelhessék.