2012. május. 17. 21:44 MTI Utolsó frissítés: 2012. május. 17. 22:04 Itthon

Martonyi elárulta, miért vonják kétségbe a magyar demokráciát

Sértés megkérdőjelezni a magyarországi demokráciát - mondta Martonyi János külügyminiszter az O Globo című brazil lapnak, elsősorban azzal magyarázva a magyarországi demokráciával szembeni kétségeket, hogy megsértett gazdasági érdekek alakultak át politikai tiltakozássá.

A külügyminiszter pénteken befejeződő brazíliai látogatása alkalmából adott interjút az újságnak. A lap azon felvetésére, hogy az Európai Bizottság megkérdőjelezte a magyarországi "demokrácia minőségét", Martonyi János elmondta: Magyarország parlamentáris demokrácia az összes fékkel és ellensúllyal.

Felvetődött néhány legitimációs kérdés az Európai Parlamentben, de ezeket rivális politikai pártok fogalmazták meg. "Ez a politikai játék része Európában, hogy megkérdőjelezik a politikai ellenfelek demokratikus elkötelezettségét. Néha ez túllép egy mértéket és egyfajta sértéssé válik. Ekkor szükségessé válik ennek visszautasítása. Mi ezt tesszük" - hangoztatta.

Martonyi János szerint főleg gazdasági okokból kérdőjelezik meg a magyarországi demokrácia minőségét. "Bevezettünk egy magas adót a bankrendszerben, amit nem jól fogadtak - micsoda meglepetés! - a bankok. Ma már az EU 11-12 tagállama teszi ugyanezt. Ugyancsak bevezettünk különadókat az energia és a telekommunikáció területén. A bankokat is megadóztattuk, de volt némi feszültség főleg a külföldi tulajdonú bankokkal. A megsértett gazdasági érdekek alakultak át politikai tiltakozássá" - mondta.

A külügyminiszter szerint a másik ok az Európában az állítólagos ideológiák között folyó harc. A magyar alaptörvény bevezető részében van egy hivatkozás a kereszténységre. Martonyi többek között hangsúlyozta: Magyarország nem létezne a kereszténység nélkül. "Ha több mint ezer évvel ezelőtt a magyar vezetés nem dönt a kereszténység felvételéről és nem kér koronát a pápától, akkor az én országom valószínűleg eltűnt volna. Abban az időben az (állam)alapítás része volt az állam és az egyház. (...) Ez a mi identitásunk" - fejtegette.

Martonyi János a kétoldalú kapcsolatokról elmondta, a magyar kormány nagyobb kereskedelmi forgalmat akar, és lényegesen több brazil beruházást szeretne látni Magyarországon. Szeretné, ha több brazil diák tanulna Magyarországon, több turista érkezne és erősödne a tudományos együttműködés. Ugyancsak szeretné látni Brazília hangsúlyosabb jelenlétét Közép-Európában, Magyarország szomszédainál.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.