Lemondott az Európai Élelmiszterbiztonsági Ügynökség (EFSA) vezetői pozíciójáról Bánáti Diána. Egyesek szerint erre kényszerült, ő viszont új posztjával indokolta távozását. Újra fellángolt a brüsszeli vita az uniós ügynökségek működésének átláthatóságáról és az összeférhetetlenségi szabályokról.
“Szégyen ami történt”, hogy az eddig az Európai Élelmiszterbiztonsági Ügynökség (EFSA) elnökeként dolgozó - korábban is többször etikátlan lobbitevékenységgel gyanúsított - Bánáti Diána az ügynökségtől egyenesen az egyik legnagyobb európai élelmiszeripari lobbiszervezet vezető beosztásába távozik - ismerte el először nyilvánosan az Európai Bizottság a transzparenciáért küzdő szervezetek jogos kritikáját. Tegnapig az EB sajtószolgálata még az átdolgozás alatt lévő EFSA-szabályokkal takarózott a bírálatokkal szemben, illetve azzal, hogy az ügynökség vezetősége közvetlenül nem határoz terményekről (például génmódosított növényekről) és termékekről. Utóbbi igaz ugyan, viszont azzal, hogy övé az elbírálást végző tudósok kiválasztásának joga, erős befolyása van a döntésre.
Bánáti lapunknak viszont azt mondta, kényszerről szó sincs. Ő szabad akaratából döntött úgy, hogy elfogadja Nemzetközi Élettudományi Intézet felkérését (ILSI), és otthagyja az EFSA-t. Értékelése szerint új intézete egyáltalán nem lobbiszervezet.
Ehhez képest a brüsszeli civil szervezetek szerint az. Úgy látják, a magyar szakember csak azután mondott le a pármai székhelyű EFSA vezetői székéről kedden, hogy erre az ügynökség vezetősége felszólította. Bánáta Diána felidézte lapunknak, hogy ő maga tájékoztatta az elnökséget döntéséről, és felszólításról dőreség beszélni. Az azonban megfelel a valóságnak, hogy az ILSI igazgatójává és tudományos vezetőjévé választották.
Tisztelettel
- 2010 szeptemberében kitudódott: miközben Bánáti az uniós élelmiszer-engedélyeztetés szempontjából kiemelten fontos pozíciót töltött be, párhuzamosan tagja az ILSI vezetőségi testületének, és ezért fizetést kap. Igazándiból már uniós megbízatása előtt az ILSI lobbistája volt - mondják a civilek. Bánáti elismerte, hogy valóban kapcsolatban állt az ILSI-vel, de a tánacsadó testületi tagságáról lemondott. Fizetést eddig nem kapott. Az ügynökség, amelynek valójában tiszteletbeli elnöke volt, elimerte tevékenységét, és 2011 októberében újraválasztotta.
A civileket azonban az sem hatotta meg, hogy Bánáti végig Budapestről elnökölte az uniós ügynökséget és 2011-től a vidékfejlesztési tárca miniszteri biztosa is. Szerintük egyszerre volt az ügynökség feje és dolgozott a lobbiszervezetnek, ami nyilvánvalóan tarthatatlan állapot volt, hiszen távolról sem tudta így garantálni az európai fogyasztók számára független tudományos döntésekre alapozott élelmiszerbiztonsági engedélyezéseket.
Nina Hollande, az uniós lobbizás transzparenssé tételéért küzdő Corporate Observatory Europe (CEO) szakértője a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, Bánáti esete jól mutatja, mit eredményez, hogy az uniós ügynökségek alkalmazottaira nem érvényesek az Európai Bizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. A mostani esetre vonatkozóan az EB-ben az etikai normák úgynevezett átmeneti időszakot szabnak meg, amely alatt a távozó biztosoknak tilos korábbi tevékenységükkel összefüggő munkát vállalniuk. (Más kérdés, hogy ezek a szabályok sem védenek tökéletesen.) Az átmeneti időszakra azért van szükség, mert a biztosok (de az ügynökségek vezetői is) olyan érzékeny információk birtokában vannak, amelyeknek a magánszektorban történő kiárusításával a cégek vagy lobbiszervezetek jogosulatlan előnyre tehetnek szert. A CEO álláspontja szerint ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy a szabályozó hatóság EFSA-vezetője egyenesen az ILSI-be távozik.
Nem egyedi eset
"Alapvető változásokra van szükség mind az EFSA, mind más ügynökségek szabályozásában, amelyek túlzottan az iparágak befolyása alatt állnak, és így nincs garántálva, hogy kiegyensúlyozott döntésekre alapozva engedélyezzék az európai piacokra jutó terményeket és termékeket" - vélekedik Christoph Then, az átlátható élelmiszerbiztonságért küzdő Testbiotech szakértője.
Jól mutatja, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hogy az Európai Parlament csütörtökön elhalasztotta az EFSA és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2010-es költségvetésének jóváhagyását a néppárti Monica Macovei jelentése alapján. Egyúttal parlamenti határozatban ítélte el az EFSA összeférhetelenségi ügyét, valamint átláthatóbb szabályok és türelmi időszak bevezetésére szólított fel.