Az NGM Új Baby Boom tervezetéhez hasonlón dolgoznak az Emberi Erőforrás Minisztériumában is. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint mindez leginkább a kormányon belüli koordináció hiányáról tanúskodik. A gyermekvállalási kedvet ösztönző javaslatcsomag tele van kecsegtető megoldásokkal, mégis kiforratlannak tűnik, ezért a terület szakértői nem is igen kommentálják az anyagot.
Nem szívesen kommentálják a népesedési kérdésekben jártas szakemberek a nemezetgazdasági tárca Új Baby Boom névre keresztelt csomagját. A hozzáértők között van, aki nem teljesen érti, az NGM miért most állt elő az anyaggal. A hvg.hu úgy tudja, körükben az az álláspont is felmerült, hogy inkább valamiféle kommunikációs bombáról lehet szó, az anyag ugyanis szakmailag még kiforratlan, nem konzekvens, valós számok nincsenek mögötte, így pedig nemigen minősíthető.
Főleg, hogy az NGM-től függetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériuma is hasonló, szintén a népesedési problémákat feloldó koncepciót dolgozna ki, optimális esetben 2012 végéig. A különbség az, hogy a tervezeten munkálkodó Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet a jelek szerint nem abból indul ki, mennyire térül meg a mérleg szerint a gyermekvállalás, hanem „kifogyhatatlan erőforrásként” tekint a családra, amelynek „ereje a szeretetből fakad”. „Ha erősek a családok, erős a Nemzet” – olvasható a családpolitikai munkacsoport rövid leírásában. Azt nem sikerült megtudnunk, a két terv hogy viszonyul majd egymáshoz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a koncepció kialakításához sok helyről kért be véleményeket, ezek itt-ott fel is bukkannak a szövegben, az összefüggések megalkotása azonban már a munkacsoporton múlt - a végleges változat így kifejezetten a szaktárcához kötődik. A „középosztály gyermekvállalási forradalmának” megágyazó javaslatpakkban a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt működő Családbarát Magyarországért Munkacsoport arra tesz kísérletet, hogy felpörgesse a gyermekvállalási kedvet Magyarországon.
Szüljünk adófizetőket!
„A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek, és minden gyerekkel leendő adófizető születik” – a munkacsoport így fogalmazza meg legfontosabb alapelvét. A csomag kiötlői a cél megvalósítása érdekében már az óvodásokat is megismertetnék a társkapcsolati készségekkel. Olyan programokat és tárgyakat vezetnének be, ami felkészíti a gyerekeket a „felelős, elkötelezett, egyenrangú társas kapcsolatokra”. Ez az irányvonal egyébként összhangban van a Nemzeti alaptanterv (NAT) családi életre nevelés programjával is.
Ahhoz, hogy ez működjön, a médiának is komoly szerepet szánnak, és a sajtó munkatársait is képzésekkel hangolnák rá a feladatra, az NGM elképzelése szerint ugyanis csak így válhatnak a családbarát közgondolkodás hiteles formálóivá. A fiataloknak szóló anyagok készítése tehát már kevés: komolyabb, szakszerűbb háttér kell a műsorok mögé. A tervezetben emellett az áll: a gyermekeseknek és családoknak épp olyan arányosan kell megjelenniük a közszolgálati médiában, mint a politikai pártoknak.
A neten publikált anyag az internet veszélyire is kitér, de ez a terület inkább egyfajta megfoghatatlan fantomként bukkan fel a szövegben. Egymás után sorakoznak a megválaszolatlan kérdések az internetfüggőségről, a közösségi portálok túlzott használatának veszélyeiről, vagy éppen a „kibertér” lelki-érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásairól. Javaslatokat azonban ehhez a szakaszhoz nem csatoltak.
Ön felajánlaná családi pótlékát?
A munkacsoport számtalan kedvezménnyel inspirálná a gyermekvállalást. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tervek szerint a szocpol támogatás a lakás mellett már autóra is járna, kisgyermekes utalványt vezetnének be, elterjesztenék a részmunkaidőt, a gyerekvállalást pedig figyelembe vennék a nyugdíjban is. A csomag ezen kívül azt is felveti, hogy a jelenlegi 64 ezer forintról 150 ezer forintra emelné az első gyermek megszületésekor járó anyasági segélyt.
A javaslatcsomagokat összeállító szakemberek szerint – akik egyébként életrajzuk szerint terület-, illetve településfejlesztésre vagy éppen környezetgazdálkodásra szakosodtak – arra is lehetőséget kéne biztosítani, hogy a kiemelten magas fizetésű családok felajánlhassák családi pótlékukat a többi gyermekes család támogatására. Kérdés, ki lesz nyitott arra, hogy lemondjon a gyermekei után járó összegről.
Ovikat az egyetemek alá
Az anyag fél oldalt szentel a családbarát felsőoktatásnak is. Eszerint a már meglévő kollégiumok egy részét átalakítanák, és fiatal, gyermekes pároknak adnák ki olcsó kollégiumi lakások formájában. A PhD-hallgatók rendszeres gyermekgondozási támogatást kapnának, az pedig a felsőoktatási intézmények alapfeladatai közé tartozna, hogy óvodákat és bölcsődéket tartsanak fenn.
Utóbbiról Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a Pécsi Tudományegyetem az intézmény büdzséjéből már most is tart fenn bölcsődéket és óvodákat, annak pedig kifejezetten örülnek, hogy a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, és uniós forrásokat is bevetnének a területen.
Csak hiánynöveléssel menne
Az anyag legvaskosabb kérdőjele a megemelt vagy újonnan bevezetett kedvezmények finanszírozása. A szöveg állami és uniós forrásokat is említ több helyen, konkrétumok nélkül. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint az ehhez szükséges, maximum néhány tízmilliárdos összeg elenyésző az összköltségvetés szempontjából, de előállítani ezt is csak hiánynöveléssel lehetne. A szakember a hvg.hu-nak ugyanakkor azt is elmondta: az is biztos, hogy nem lehetne mindent külső forrásokkal kipipálni.
Bár az elemzők a vitaanyagot látva konkrétumok híján sötétben tapogatóznak, Samu János, a Concorde makroelemzője is úgy véli, hogy szabadon elkölthető költségvetési pénz jelenleg nemigen van. Az újabb költségek tehát csak akkor nem okoznának gondot, ha a kiadási oldalon spórolnának, ha tartósan leesne a kamatszint, vagy ha beindulna a gazdaság fejlődése.
