Nem értik, miért csináljuk, de a részükről ráérnek, és készek új és új ügyeket kezdeményezni, ha szükségesnek látják – nagyjából így összegezhetőek a hvg.hu brüsszeli tapasztalatai az Európai Bizottság hozzáállásáról a magyar kormánnyal kapcsolatban. „Csak a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások meddig tartanak, és az is, lesznek-e újak. A mi hozzáállásunk nagyon világos: az uniós jogot be kell tartani. Az EU jogi szolgálata nagyon jól felkészült szakemberekből áll, akik készek új és új jogszabályokat megvizsgálni" - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztviselő.

Új ügyek pedig várhatóan lesznek, hiszen – bár ezt a magyar kormány sokáig nem akarta tudomásul venni – az elmúlt két hétben nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi az Európa Tanács és a Velencei Bizottság véleményét az általuk vizsgált kérdésekkel kapcsolatban (ezek száma már a tízet is eléri). Viviane Reding, az alapvető jogokért felelős biztos már a múlt héten bejelentette, hogy vizsgálják a magyar egyházügyi törvényt, és információink szerint a Bizottság aggályosnak tartja a hallgatói szerződéseket is. (A magyar kormány és a Velencei Bizottság vitájáról itt olvashat részletesen.)

Körbenéztünk Brüsszelben, hogy milyen a magyar kabinet megítélése, mire számíthat a kormány az ország ellen indított eljárások ügyében, és mi vár Orbán Viktorra a jövő heti találkozón.

Kádár János igen, Orbán nem

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a magyar igazságügyi reform miatt indul-e kötelezettségszegési eljárás, de a tendencia világos: a Bizottság egyre kiterjesztőbb módon értelmezi nem csak saját szerepét, mint a „szerződések őréért”, de a rendelkezésére álló – gyakran egyébként szűkösnek tűnő – jogi eszközöket is. Erre a két legjobb példa, hogy az igazságszolgáltatási reform anomáliái is immár nyíltan az IMF-megállapodás egyik témájává váltak, azzal a kissé nyakatekert érveléssel, hogy ezek sértik a jogbiztonságot, és ez elriaszthatja a befektetőket Magyarországról, így kétségessé válhat a hitel visszafizetése.

„Kádár Magyarországa kapott IMF-hitelt, ott nyilván nem foglalkoztak ilyen kérdésekkel, de most egy uniós tagállamról van szó, ráadásul a magyar kormány gyakorlata nagyon rossz precedenst teremthet más tagállamoknak is” – jelezte a Bizottság attitűdjét egy brüsszeli szakértő.

José Manuel Barroso - rajtunk tartják a szemüket

AP / Virginia Mayo

Az EB-ből származó információink szerint a Bizottság képviselői egyelőre tanulmányozzák az igazságszolgáltatási reform ügyében a magyar kormány kiküldött jelentését. Mint megtudtuk, a testületben súlyosan aggályosnak tartják a hallgatói szerződések ügyét is, a „röghöz kötés” valószínűleg nem állja ki a próbát a munkaerő szabad áramlásának szempontjából.

Ugyanilyen szoros figyelem kíséri a médiatörvényt is, ahol szintén a kormány van lépéskényszerben, miután az Alkotmánybíróság szerdán úgy döntött: nem ad előzetes ajánlásokat a kabinetnek arra vonatkozóan, miképpen módosítsák a jogszabályt. „Egyértelműen többet várunk a magyar kormánytól, mint amit eddig tettek, méghozzá olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet” – mondta ezzel kapcsolatban egy bizottsági szakértő.

Időben szóltak

Mára szinte közhelynek számít, hogy Brüsszelben teljes értetlenség övezi a magyar kormány viselkedését. „Nem értem Orbánt, teljesen egyértelmű, hogy Magyarországnak segítségre van szüksége, világos, hogy az IMF-fel koordináltan lépünk fel konkrét ügyekben” – mondta az egyik biztos kabinetfőnöke, hozzátéve, hogy „senki nem harap bele abba a kézbe, amelyik eteti”, főleg, hogy szerinte a magyar kormánynak időben szóltak, mik az elvárások.

Matolcsy György november végén jelentette be, hogy az IMF-hez fordulunk, amikor december közepén az IMF küldöttsége még a tárgyalások előtt elutazott Budapestről, Olli Rehn pénzügyi biztos nyíltan megmondta, hogy az ő kérésére történt mindez. Mint most egy brüsszeli forrásunk elmondta, a Bizottság még ezek után is megpróbált pozitívan hozzáállni a magyar kormányhoz, és január elején ők jelezték informálisan a kabinetnek, hogy tárgyalnak a pénzügyi segítségről, mert nem érdekük, hogy Magyarországnak gondjai legyenek. De világosan jelezték, hogy több törvénnyel kapcsolatban súlyos kifogásuk van.

Orbán és Barroso - ki nevet a végén?

Burger Barna

Magyar részről azonban nem volt konstruktív a hozzáállás, így január közepén Olli Rehn egy találkozón megállapodott Christine Lagarde-dal, és megegyeztek, hogy egyelőre nem alkalmasak a feltételek a segítségnyújtáshoz. „Agresszív elutasítás, majd a véleményünk teljes ignorálása, majd amikor látják, hogy igenis komolyan gondoljuk, akkor esetleg hajlandóak végiggondolni, amit mondunk nekik” – egy uniós szakértő így jellemezte a kormány hozzáállását a Bizottsághoz a vitás ügyekkel kapcsolatban.

Ez vezetett oda, hogy mára Brüsszel is bekeményített, és immár egyértelműen politikai feltételeket is szab a pénzügyi segítség feltételéül, pedig ilyenre tagállam esetében még nem volt példa. Mindenesetre – a fenti hozzáállást tekintve – Brüsszelben nem túl optimisták a keddi Orbán-Barroso találkozóval kapcsolatban. Január 21-én Orbán egyszer már személyes ígéretet tett a Bizottság elnökének, hogy lezárja a vitás ügyeket, ehhez képest a megállapodás ugyanolyan távolinak tűnik, mint az év elején. Vagy még távolibbnak, de mint láttuk, Brüsszelben tudnak várni.