Schmitt Pál plágiumügyével és lemondásával kapcsolatban Orbán Viktor a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben foglalt személyes sérthetetlenségére hivatkozik. Mindez valójában az államfő megerősített mentelmi jogát jelenti: amíg betölti e tisztséget, nem indítható ellene büntetőeljárás. Az LMP által kezdeményezett megfosztási eljárás kulcsa Schmitt eddigi rádióinterjúi lehetnek.
Az eddigi kormányzati kommunikáció szerint Orbán Viktor nem fog egyértelmű igennel vagy nemmel felelni arra a kérdésre, hogy Schmitt Pálnak le kell-e mondania. A miniszterelnök kétszer nyilatkozott azóta, hogy Schmitt Pál doktori címének visszavonását javasolta a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa, majd az egyetem szenátusa meg is fosztotta tőle.
A kormányfő először csütörtök délután, még a szenátusi döntés előtt adott interjút a Petőfi Népe című újságnak. A Schmitt Pál lemondását firtató kérdésre úgy válaszolt, „Nézze, már a negyedik köztársasági elnökkel dolgozom együtt. A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”.
Ugyanezt nyilatkozta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli interjújában is a Kossuth Rádióban. Mint a 180 perc című műsorban mondta, „ha jól számolok, akkor a negyedik köztársasági elnökkel dolgozom együtt. Mindig is úgy tekintettem a munkámat, mint ami a köztársasági elnököket is szolgálja. A köztársasági elnökök helyzetét az alkotmány rendezi, ami egyértelműen fogalmaz: az államfő személye sérthetetlen. Én betartom ezt a szabályt, ez az ország érdeke. Magam részéről ennek megfelelően tiszteletben tartom a szabályt". A riporter kérdésére hozzátette, a lemondásról "egyértelműen senki más nem dönthet", mint maga a köztársasági elnök, azaz Schmitt Pál.
Felturbózott mentelmi jog
Az Alaptörvény 12. cikkének első bekezdése valóban kimondja, hogy „a köztársasági elnök személye sérthetetlen”. Mindez a gyakorlatban a mentelmi jog kibővítését jelenti. Míg ugyanis a "mezei képviselőt" az ügyészség vagy a bíróság kezdeményezésére a parlament többsége kiadhatja, addig az államfőnél más a helyzet. Ugyanis amíg a köztársasági elnök betölti e tisztséget, addig vele szemben nem folytatható le büntetőeljárás. Ugyanakkor ez nem jelent teljes eljárási immunitást, például a doktori címét jogszerűen lehet tőle visszavenni (ez meg is történt) vagy polgári per is indítható ellene. Így Nikolaj Georgiev lánya, Malina Georgiev is beperelhette volna Schmittet szerzői jog megsértése miatt.
Ha Schmitt Pál pénteken bejelenti az államfői tisztségről való lemondást, akkor is 15 napig betölti ezt a posztot az elnöki törvény szerint. Hacsak az Országgyűlés ez időn belül nem dönt a lemondás elfogadásáról. Erre legkorábban hétfőn kerülhet sor.
Az LMP viszont azt indítványozza, hogy az Országgyűlés indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást. Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy ha a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsérti, illetve szándékos bűncselekményt követ el, akkor az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást, s ha a képviselők kétharmada titkosan így dönt, akkor megszületik a határozat. A parlament megfosztási döntését az Alkotmánybíróság hagyja jóvá. A képviselők mentelmi ügyeinél nincs ilyen extra biztosíték.
Arról, hogy indítható-e a plágiumügyben megfosztási eljárás, megoszlanak a vélemények, mivel az Alaptörvény kimondja, hogy ezt csak a köztársasági elnöki tevékenységgel összefüggő vagy az elnök hivatali ideje alatt elkövetett cselekményekre lehet alkalmazni. Schmitt Pál a kisdoktori disszertációját azonban 1992-ben adta le.
Az alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó Így írnánk mi blog a hvg.hu első, a Schmitt plágiumbotrányt kirobbantó cikke után azt írta, hogy az elnök közjogi felelősségének megállapítására vonatkozó – a tisztégtől való, az Alkotmánybíróság döntésével történő megfosztásra is alkalmas – eljárásnak ebben az esetben nincs helye, mert ez csak az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető államfővel szemben kezdeményezhető.
Az általa aláírt törvények érvényességét az ügy nem érinti, mert a köztársasági elnök kinevezésének feltételeit (amelyek között ugyan a doktori cím nem, de a büntetlen előélet szerepel) az Országgyűlés csak a megválasztáskor vizsgálja. Ha az aláíró az a személy, aki a köztársasági elnök posztot ténylegesen betöltötte, a törvények érvénytelensége megállapításának nincs helye.
A rádióinterjú lenne a kulcs?
Az LMP-s képviselők viszont arra hivatkoznak, hogy Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy "ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája", tudatosan megsértette a szerzői jogról szóló törvényt, hiszen ő tisztában volt vele, hogy a disszertációja hogyan készült.
A köztársasági elnök január 18-án, a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta, az akkori szabályozás megengedte, hogy a kisdoktori dolgozatokban lábjegyzetben, oldalanként ne szerepeljen minden forrás, elég volt, ha a dolgozat végén, egyszerre sorolták fel a felhasznált irodalmat. Beszélt arról is, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a Következtetések című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása.
A hvg.hu által megkérdezett, az ügy politikai kényessége miatt nevüket nem vállaló alkotmányjogászok szerint azonban a rádióinterjúra hivatkozni az az Alaptörvény meglehetősen tág értelmezése, ezért nincs az az Alkotmánybíróság, aki emiatt megfosztaná Schmitt Pált az államfői tisztségtől.
Orbán Viktor tehát arra utal a nyilatkozataiban, hogy mivel bűncselekményt nem követett el, ezért nem is mondathatja le az államfőt. Ugyanakkor személyes pressziót persze bevethetne a miniszterelnök. Arról, hogy Orbán mit tervez az államfővel, egymásnak ellentmondó hírekről számol be a sajtó. Egy biztos, Orbán Viktor csütörtök este fél 8-kor felhívta Schmitt Pált, amikor az Szöulból hazafelé tartva a frankfurti reptéren tartózkodott, és kitartásra buzdította őt.
