Bár évek óta nem volt hasonló méretű béremelés az egészségügyben, mégsem lehet mindenki elégedett. Az alapellátásban dolgozók ugyanis most biztosan nem kapnak többletpénzt. Ahogyan nem kapnak a védőnők sem, pedig ők nem vállalkozásban, hanem közalkalmazotti státuszban dolgoznak.
A minap jelentette be a nemzetierőforrás-miniszter, hogy összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó fizetését emelik meg január elsejétől visszamenőleg. Béremelést kap 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380 az egészségügyben dolgozó vegyész, pszichológus, biológus, kémikus, gyógyszerész. Nagyjából 35 ezer, szintén az egészségügyben dolgozó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos és védőnő azonban egyetlen forintot sem kap.
1600 bruttó
Ahogyan az egyik fővárosi háziorvos a hvg.hu-nak elmondta: ennek egyedül az lehetett az oka, hogy az előbbi réteg keményebben tudta érvényesíteni akaratát. "áfamentes szolgáltatást nyújtunk, mindent áfával vásárolunk, viszont azt nem tudjuk visszaigényelni" – magyarázza az egyik jelentős problémát a hvg.hu-nak egy pesti körzetben dolgozó alapellátó orvos. "1700 kártya tartozik hozzám, nyolcszázezer forintot kapok az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól havonta. Ebből az asszisztensem bérén és járulékán túl a takarítást, a gyógyszereket, a rezsit és a saját fizetésemet kell kikalkulálni. Ezek után nettó 120 ezer forint marad a zsebemben" – mondja.
Nemcsak az orvosok, de a velük dolgozó asszisztensek is kimaradtak a kormányzati pénzosztásból. "Három állásom van, mindennap, beleértve a hétvégéket is reggel nyolctól este nyolcig dolgozom. Vállalkozóként. Ha egyetlen szabadnapom sincs, nettó kétszázezer forintot tudok összegyűjteni. Háziápolást is végzek, ezért vizitenként 1600 forintot számlázok" – mesélte az egyik fővárosban dolgozó asszisztens. A háziápolás szabályait törvény írja elő, eszerint egy vizitnek, például infúzióbekötésnek minimum fél, maximum három óráig kell tartania. A három óráért éppúgy, mint a félért, 1600 forintot állíthat ki számlára. Ezek után nem meglepő, ha a háziorvosi szekció elégedetlen.
"Az, hogy a praxisalapunkat tavaly és az előtt több alkalommal emelték nem több, mint jó kommunikációs fogás. Tény, hogy elkülönítettek pénzt az eszközpark megújítására, és a praxisalap létrehozásáról is döntöttek, ám ez utóbbit a korábban ígért másfél milliárd helyett már csak 300 millióval töltötték fel" – magyarázza Selmeci Kamill, az alapellátó orvosokat tömörítő FAKOOSZ elnöke. (A praxisalapot azzal a szándékkal hozta létre a kormány, hogy segítsék azokat a fiatalokat, akik háziorvosi körzetet akarnak nyitni. A háziorvosi réteg megsegítésére már csak azért is szükség van, mert a munkában lévő összesen 6800 hazai háziorvos átlagéletkora meghaladja az 58 évet, az aktívak harmada túl van a nyugdíjkorhatáron - a szerk.)
Selmeci szerint azt sem lehet plusz pénznek értékelni, hogy az elvégzett munkáért járó pénzt már nem három, hanem csak két hónapos csúszással kapják meg a doktorok az OEP-től. "Sem ebből, sem az eszköztámogatásból nem lehet bért emelni, de törvényi előírás szerint ezt mégis meg kellett tenniük, amikor a minimálbér-emelést, vagy a vállalkozói szférában dolgozóknak ötszázalékos béremelést kellett megoldaniuk."
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a bejelentés után a távirati irodának azt mondta, hogy ezzel az egy intézkedéssel még nem lehet megoldani az ágazat súlyos pénzügyi és emberierőforrás-problémáit. Mint mondta, a többszörös egyeztetéseknek köszönhetően nem érte őket nagy meglepetés. Megjegyezte, hogy a szaktárca azon javaslatukat is megfogadta például, amely szerint a szakmában eltöltött idő és a szakképesítés alapján differenciáltan osszák el a rendelkezésre álló összeget.
De kimaradt a béremelésből a teljes alapellátásban dolgozó fogorvosi szekció és a védőnők is. Ez utóbbi réteg pedig nem vállalkozásban dolgozik, hanem a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket. Összesen 4800 védőnő dolgozik, nagyjából 260 állás betöltetlen. Van olyan, aki dupla körzetet visz, így 250 helyett 500 gyereket gondoz, és olyan is szép számmal akad, aki legalább öt települést lát el. Egy kezdő védőnő bruttó 122 ezerért, egy 30 éve a pályán lévő bruttó 160 ezerért teszi mindezt.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a kollégáik nem értik, miért maradtak ki az emelésből, "hiszen még csak azt sem lehet ránk mondani, hogy a vállalkozói réteghez tartoznánk". A védőnők csalódottságát csak fokozza, hogy számos helyen a minimumfeltételek sincsenek biztosítva, és "épp most indult egy vizsgálat arról, hogy sok fenntartó máshová költi a védőnői hálózat fenntartására szánt pénzt, így sok esetben még azt sem kapjuk meg, ami járna. Egy tanácsadóban általában nyolc védőnő dolgozik, rájuk sokszor egyetlen számítógép jut, nem ritka, hogy még internetkapcsolat sincsen".
A Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke szerint ahogy a kormány nem adott pénzt az órás kiskereskedőknek, nem kaptak a fogorvosok sem. "Az alapellátó orvosok többnyire vállalkozásban dolgoznak, ezért a piacból élnek. Valószínűleg ezért gondolta a kormány, hogy - legalábbis első körben -, kihagynak minket a béremelésből"- mondja Gera István elnök.
Akik jól jártak
Az ügyeletek nélkül bruttó 350 ezer forintos összegig kereső orvosok egységesen bruttó 65 ezer forint emelést kapnak. Efölött 10 ezer forintos sávonként 5 ezer forinttal csökken a béremelés mértéke. A 450 ezer forint felett keresők egységesen 10 ezer forint emelésre számíthatnak. Az egyéb diplomások egységesen 31 435 forint emelést kapnak. A szakdolgozók körében 22 ezer ember bruttó 20 ezer forint feletti emelést kap, 32 ezren pedig 15 ezer forintot. A béremelés a közalkalmazottakra és az állami tulajdonú gazdasági társaságok alkalmazottaira vonatkozik.
A Magyar Rezidens Szövetség 2011-ben, ahogyan fogalmaztak, a "teljes kilátástalanság határán" döntöttek úgy: akcióba kezdenek, és megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy magasabb bért kapjanak és javuljanak a munkakörülményeik. Akciójukhoz rengeteg szakorvos is csatlakozott, év végére több mint 2500 felmondólevelet helyeztek letétbe arra az esetre, ha nem sikerülne kompromisszumot kötniük a kormányzattal. A biztató jelek miatt decemberben három hónap haladékot adtak az egészségügyi államtitkárságnak. Ennek került a héten pont a végére, amikor a csúcsminiszter béremelést jelentett be. A rezidensek
bezúzzák az összegyűjtött felmondásokat, amihez talán Szócska Miklós is csatlakozik.
Magányos háziorvosok |
Az alapellátásban dolgozó orvosok munkájukban magányosnak érzik magukat, és hiányolják a szakmai irányítást, támogatást. Az elvárásokat túlzónak érzik, hiszen egyszerre kell orvosként és menedzserként helytállniuk – derült ki a GfK Hungária háziorvosi praxisok körében végzett felmérésének eredményéből, amit az InfoRadio közölt. A cég felmérése szerint a mindennapi gyakorlatban a háziorvosoknak munkájuk legnagyobb részét nem szűken vett orvosi tevékenységekkel kell tölteniük, sokkal inkább más szakképesítésű dolgozók feladatát végzik. Hiányzik a rögzített működési mód, és nincsenek egységes szervezési keretek. |