Bár a Jobbikot tartják a legkomolyabb ellenzéki veszélyforrásnak a nagyobbik kormánypártban, a párt szervezetlensége és megosztottsága miatt egyelőre nem dolgoztak ki külön stratégiát a szélsőségesek kezelésére a Fidesz vezetésében. A párt befolyásos képviselői abban bíznak, hogy az Orbán meghirdette „centrális erőtér” politikája a radikális Jobbikkal szemben is működik. Van, aki úgy véli, még jól is jöhet a Fidesznek a Jobbik átmeneti erősödése, mert ijesztgetni lehet az EU-t, hogy a Fidesznél csak rosszabb jöhet.
„Az esetek 90 százalékában ugyanazt mondják, mint a másik két ellenzéki párt, ugyanazzal a vehemenciával támadnak, legfeljebb az EU- vagy a romakérdésben vallott szélsőséges nézeteik alapján különböztethetők meg az LMP-től és az MSZP-től. Ugyanakkor egy sor ügyben szakmailag sokszor felkészültebbek, mint a többiek, nem lehet őket kézlegyintéssel elintézni” – elemezte a Jobbik parlamenti tevékenységét a Fidesz egyik, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselője, aki arra számít, hogy a 2012-2013-as évben tovább fog növekedni az ellenzéki párt támogatottsága.
Az utóbbi hónapokban több közvélemény-kutató is olyan felméréseket közölt, melyek szerint a Jobbik növelni tudta táborát, megközelítette az 1994 és 2010 között még nagypártként működő, azóta azonban középpárttá zsugorodott MSZP támogatottságát. A Medián februári mérése szerint a szocialisták szavazóbázisa kismértékben zsugorodott, a Jobbiké számottevően erősödött, a teljes népesség körében egy százalékkal meg is előzte az MSZP-t. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártnak ráadásul jelentős tartalékai is vannak. A Political Capital a HVG-ben március elején publikált indexe – az úgynevezett Derex-mutató – szerint a szélsőjobboldali eszmék (rendszerellenesség, előítéletesség, pesszimizmus) iránti keresletet a Fideszben 10, az MSZP-ben 5 százalék.
A Jobbik erősödését ellentmondásosan ítélik meg a nagyobbik kormánypártban. Fideszes források szerint, míg az MSZP lecsúszását húszéves küzdelem eredményeként, nagy sikerként könyvelik el a párt vezetésében, a Jobbik felemelkedését a szervezeti ereje és a válság miatti kiábrándultság miatt kockázatosnak tartják. Ennek ellenére forrásaink szerint a Fidesz elnöksége kezelhetőnek tartja a jelenséget, ezért továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy 2014-ben egyfordulós legyen a választás.
„Nem a pártok hitbizománya”
„Minden tekintetben más a helyzet, mint 1998 és 2002 között a MIÉP-pel volt. Csurka pártja főleg idősekből állt, mi voltunk velük szemben a jövő. Most viszont a Jobbik a fiatalok pártja, és azt hangoztatja, hogy a Fidesz részese az elmúlt húsz év rossz alkuinak, eljárt felettünk az idő” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz vezetőségének egyik legbefolyásosabb tagja. Erre utal a Tárki januári felmérése is, mely szerint a 37 év alatti szavazók közel harmada szavazna a radikális ellenzéki pártra, miközben a Fidesz tábora ebben a szegmensben fokozatosan csökken.
A hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok szerint a párt stratégiájában a változó trendek ellenére nem következett be változás. Miként egy forrásunk fogalmazott, „Orbán továbbra is úgy véli, hogy a szavazók nem a pártok hitbizományai, ezért nem a pártokkal, hanem a szavazókkal kell a kapcsolatot tartani és visszahódítani őket”. Forrásaink szerint erre utalt a február 8-i egri kihelyezett frakcióülésen is, ahol a miniszterelnök-pártelnök arról beszélt, hogy a választások óta a Fidesztől elpártolt 15 százaléknyi választóból 10-et biztosan vissza lehet szerezni a ciklus végéig, és az elégedetlenek megosztása a Jobbik, illetve az MSZP között lehetővé teszi, hogy a kormánypárt a centrumban maradhasson.
Ennek ellenére több fideszes politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kormánypárt vezetésében jobban tartanak a Jobbiktól, mint az MSZP visszaerősödésétől, vagy attól, hogy az LMP a közeljövőben szélesebb tömegeket megmozgató néppárttá fejlődik. Többen is azt mondták, EU-ellenes megszólalásai, „szabadságharcos”, „gyarmatosítós” retorikája arra utal, hogy Orbán Viktor nem szeretné elengedni táborából ezeket a választókat. A százezres tömegeket mozgató Békemenetet pedig úgy ítélik meg a kormánypártban, mint ami szervezeti erőt képes felmutatni a Jobbikkal szemben, és elbizonytalanítja azokat a szavazókat, akiket eddig magával ragadott az ellenzéki párt politikája.
„Kulkától és Dopemantól nem kell tartani”
Bár a Jobbik első sikerét hozó 2009-es európai parlamenti választások után a Fideszhez közel álló – ma kormányzati megrendelések sokaságát elnyerő – Századvég és Nézőpont Intézet azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik táborát az MSZP-ről leszakadó szavazók adták, információink szerint a mostani kormánypárt vezetőségében ennél árnyaltabban kezelték a kérdéskört. Úgy tudjuk, egy belső használatra készült vizsgálat azt mutatta, hogy a szavazók vándorlása a pártok között többirányú folyamat volt: míg a Jobbikot főleg azok választották, akik kiábrándultak a Gyurcsány-kormányt megbuktatni képtelen Fideszből, ugyanakkor a 2008-as vizitdíjas népszavazással a Fidesz bővíteni tudta a táborát az egykori MSZP-s szavazókkal.
„Viktor a 2010-es parlamenti választások előtt és után az MSZP kudarcaként ítélte meg a Jobbik felemelkedését. Nemcsak abból a szempontból, hogy honnan hova vándoroltak a szavazók, hanem azért is, mert úgy látta, a Fidesz nagyarányú győzelmével egy húszéves küzdelem zárult le, szervezetileg erősebbek lettünk, mint az egykoron kiterjedt hálózattal rendelkező utódpárt” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrásunk.
A neve elhallgatását kérő befolyásos politikus szerint a 2010-es közel 53 százalékos győzelem, az MSZP 19, a Jobbik 16,6 százalékos eredménye azóta is meghatározó tapasztalat a kormánypárt vezetőségében. A Fideszben úgy gondolják, az eladósodott, egyre inkább az idősebb választókra támaszkodó MSZP nem lesz képes talpra állni 2014-ig, és a helyét sem veszi át másik párt. „Amíg Kulka János és Dopeman az ellenzék vezetője, nincs mitől tartanunk” – fogalmazott viccelődve az egyik kormánypárti képviselő. Éppen ezért a hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok úgy vélik, a baloldal felé nem lesz nagy elvándorlás, illetve a 2008 óta megszerzett és most esetleg leváló szocialista szavazók ellenerő hiányában legfeljebb a bizonytalanok táborát növelik.
„Működik a centrális erőtér”
„A felmérések azt mutatják, hogy a jobboldali ellenzékünk a vidéki fiatalok, így többek között a szakmunkás, alacsony végzettségűek körében erős, és ez hosszú távon nem lebecsülendő veszélyforrás” – mondta a Fidesz egyik vezető politikusa. A neve elhallgatását kérő parlamenti képviselő szerint már nem elegendő a Jobbikkal szemben 2010 előtt alkalmazott stratégia. „Akkor azt mondogattuk, hogy kiabálni fekve is lehet (ezt Kövér László mondta többször a Jobbik szélsőséges nézeteire utalva – a szerk.), mi viszont kormányra kerülve meg is tudjuk valósítani azt, amit a radikálisok összevissza ígérgetnek.” A kormánypárti politikus szerint a növekvő kormányellenes harag, a Jobbik retorikája, amivel a Fideszt a „régi világ” letűnő szereplőjeként igyekszik bemutatni, a stratégia újragondolását tenné szükségessé.
Ám úgy tudjuk, erről még érdemi vita sem alakult ki a kormánypárt vezetőségében. „Viktor bízik benne, hogy a 2009-es kötcsei találkozón felvázolt ’centrális erőtér’ politikája működik és kitart 2014-ig. Amíg komolyabb erősödést nem mutat a Jobbik, nincs értelme változtatni” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás. Állítólag a miniszterelnök-pártelnök úgy látja, a nemzetközi színtéren még jól is jöhet a Jobbik jelenléte a hazai politikai palettán, mert – ahogy egyik forrásunk fogalmazott –, „az EU-ban úgy látják, hogy nincs alternatíva, ha nincs a Fidesz, a szélsőjobbal kell tárgyalniuk”. Orbán a februári egri frakcióülésen is azt hangsúlyozta, még mindig működik a „centrális erőtér”, amely továbbra is megosztja az ellenzéket.
Több fideszes forrásunk szerint e stratégia mentén dolgozták ki a tavaly elfogadott új, egyfordulós választójogi rendszert is. Ezt az őszi parlamenti vitában élesen támadta a Medián egykori vezető kutatója, az LMP-s Karácsony Gergely, azt hangsúlyozva, hogy a második forduló lehetőséget teremtene arra, hogy az összes többi párt összefogjon azokban a körzetekben, ahol a Jobbik végez az első helyen. „Karácsony alapvetően félreérti a rendszer lényegét. Ha az ellenzék továbbra is ennyire megosztott lesz 2014-ben, miközben a kormányellenes harag tovább nő, akkor könnyen lehet, hogy a második fordulóra az MSZP-s és az LMP-s szavazók is felsorakoznak a második helyen végző jobbikos jelölt mögött” – beszélt a Fidesz szempontjairól a párt egyik parlamenti képviselője.
„A Jobbik bizonytalan”
„Amíg a belső konfliktusokat nehezen viselő, a saját szélsőségesei és parlamenti szakpolitikusai között őrlődő Vona Gábor a Jobbik elnöke, különösen nincs mitől tartanunk” – vázolta az egyik fideszes képviselő, miért nem lesz képes a radikális jobboldal megerősíteni és bővíteni a szervezetét. Egy másik befolyásos kormánypárti politikus szerint – aki hangsúlyozta, évek óta jól ismeri Vonát (a Jobbik vezetője a 2002-ben Orbán mellett kiálló Szövetség a Nemzetért nevű polgári körben kezdte pályáját – a szerk.) – „Gábor jobban szereti a kávéházi beszélgetéseket, mint a kemény politikai csatákat”.
Ezért több, a hvg.hu által megkeresett kormánypárti befolyásos politikus is azt mondta, a Jobbikkal szimpatizáló, de 2010-ben a Fideszre szavazó választókat további gesztusokkal meg lehet tartani. A megkérdezett fideszesek szerint a kettős állampolgárság megadása, a Trianon-emléknap bevezetése, az elszámoltatási kampányok, a lex Biszku és az erőt mutató Békemenetek elégségesek lesznek a szavazók megtartására, legalábbis addig, amíg a Jobbik „annyira bizonytalan, mint most”. Példaként a hétvégi gárdaavatást emlegetik a Fideszben, ahol 134 gárdista mellett nagyjából ezer szimpatizáns jelent meg, és a rendőrség fellépése miatt még a Himnuszt sem tudták elénekelni.
| Szövetségesből ellenfél |
„Nem szövetséges, nem barát, hanem legjobb esetben is ellenfél” – ezzel a mondattal jelölte ki a Jobbikkal szemben követendő stratégiát Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke még 2009 áprilisában egy újbudai lakossági fórumon. A Fidesz 2008 végétől ellenségként kezelte a Jobbikot, pedig korábban több önkormányzatban is együttműködtek.
Az SZDSZ-hez köthető Republikon Intézet egyik 2009-es elemzése szerint a 2006-os önkormányzati választáson a Jobbik a KDNP-vel 136, a Fidesszel 79 jelöltet támogatott közösen, ezek közül 28 tudott mandátumot szerezni. (Tény viszont, hogy ezek többsége nem volt közös jelölt, hanem a Jobbik állt be mögéjük a kampányban.) Székesfehérváron 2006 és 2009 novembere között közös frakciója volt a két pártnak.
Az ellentétek 2008 végén, 2009 elején mutatkoztak meg, amikor az időközi ferencvárosi kampányban a Jobbik kopogtatócédula-csalással vádolta a Fideszt. „Ebben az időszakban ismertük fel, hogy a Jobbik már nem a MIÉP, hanem komoly veszélyforrás” – beszélt erről az időszakról a hvg.hu-nak a kormánypárt egyik képviselője. Bár Vona Gábor 2009 augusztusában még úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik bizonyos feltételek mellett kész lenne tagokat delegálni egy fideszes kormányba, a kétharmados győzelem után pártja egyértelműen ellenzéki pályára állt. |
Fent és Lent: a Jobbik csak árpádsávos primadonna
A Jobbik a Közgázon – hogy csinálják külföldön?
A jobbikosok majdnem fele választaná a Magyar Köztársaság elnevezést
