A felsőoktatási felvételi keretszámok, illetve a finanszírozás csökkentése komoly terheket ró az intézményekre. Bár az egyetemek csak március végén fogadják el költségvetésüket, annyi már biztosan tudható: több helyen csoportos létszámleépítés jöhet. Van, ahol ez már el is kezdődött.
A kormány tavaly összesen 13 milliárd forintot zárolt a felsőoktatási intézményektől, ez már az előző évet is megnehezítette a számukra. Bár idén egyelőre nem tud zárolásról a Magyar Rektori Konferencia, mint ahogy az intézmények sem, tény, hogy a finanszírozásuk jóval kevesebb lett a tavalyinál. (Hogy pontosan mennyivel, az intézményenként eltérő.) Emellett komoly nehézségeket okoz számukra, hogy az államilag támogatott felsőoktatási felvételi keretszámokat is szűkítették. A fejkvótarendszer szerint tehát a kevesebb hallgató értelemszerűen kevesebb pénzt is jelent majd, viszont hogy ez pontosan egyetemenként és főiskolánként mit jelent, csak a felvételik elbírálása után derül ki. Addig mindenki sötétben tapogatózik és reménykedik.
Még nem értik
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke lapunknak azt mondta, a finanszírozás csökkenése mindenkit érint, de a kisebb intézményeket különösen, náluk ugyanis kevesebb a kompenzációs lehetőség. Ő úgy tudja, a financiális problémákra csoportos leépítéssel, a fejlesztések befagyasztásával, esetleg a cafeteriarendszer megvonásával válaszolnak az egyetemek. „Azt az ígéretet kaptuk az oktatási államtitkárságtól, hogy a felvételik lezárásával előveszik a finanszírozás ügyét, az új rendszer ugyanis 2013-ban lép majd életbe. Ennek részletei egyelőre ismeretlenek” - mondja Bódis.
A legtöbbet talán a Debreceni Egyetem helyzetével foglalkozott a sajtó. Fábián István, az egyetem rektora korábban már reményét fejezte ki, hogy intézményük továbbra is vonzó lesz a továbbtanulóknak. Ugyanakkor - tette hozzá - 87 munkatársat érintő csoportos létszámleépítésre kényszerülnek az idén, ez a tudományegyetemi karokat és az agrárcentrumot érinti. Az egyetemtől ugyanis 2,3 milliárd forintot vontak el. Az biztos, hogy számos helyen, így Pécsen is nagy gondot jelent a finanszírozás csökkentése. A Pécsi Egyetemen például decemberben 45 fős létszámleépítésről döntöttek, úgy tudjuk, idén még egy nagyobb, szintén csoportos leépítés jön, egyelőre azonban nem tudni, mennyi embert érint. Az viszont biztos, hogy a cafeteria megvonása, amiről februárban határoztak, sokakat. Van, ahol ez akár tízszázalékos bércsökkenést is jelenthet.
Kaposváron még azt sem értik pontosan, a korábbi pontszámítási rendszer miként harmonizál majd az újjal. Kovács Zoltán dékán a hvg.hu-nak azt mondta, egyelőre kérdés számukra, hogy az a rendszer, amely intézményenként és szakmacsoportonként határozza meg az államilag támogatott helyek számát, hogyan illeszthető bele abba, amit egyelőre még nem teljesen írtak felül. (Korábban ugyanis a felvételizők megjelölték azokat az intézményeket és karokat, ahová felvételiztek, majd egyeztetések után nagyjából nyárra derült ki, melyik intézménybe mennyi ponttal lesz valaki felvehető.) Az biztos, hogy Kaposváron tavaly 594 állami hely helyett idén 449 embert lehet felvenni. Őket a finanszírozás csökkentése is rosszul, bár nem felkészületlenül érte. A dékán szerint ugyanis megoldást jelenthet, ha egyre nagyobb számban vesznek fel költségtérítéses diákokat. Az elvonás 700 milliót jelent a nagyjából 3 milliárdos oktatási költségvetésükből.
A kecskeméti főiskola nagyjából húsz százalékos elvonással szembesült Danyi József rektor szerint. Ő azt mondta, „ezt nagyon nehezen viselik”, és bár az intézmény a fejlesztéseket uniós pénzből finanszírozza, ezekre is kihat ez a megvonás, ugyanis 600 millió előfinanszírozási pénzből dolgoznak. Itt is március végén fogadják el a főiskola költségvetését, akkor derül ki pontosan, milyen belső megszorításokra lesz szükség, annyi azonban már biztos, hogy spórolnak a fűtésen és a villanyon, több óraadó tanárt elküldenek, „de a törölközőt nem dobhatjuk be, muszáj racionalizálni a költségeket”.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora lapunknak azt mondta, tavaly január elsejétől az oktatásra fordítandó állami támogatásuk 15 milliárd volt, idén már csak 12 milliárd. „Elkezdtük az egyeztetéseket az érdekképviseletek vezetőivel, ugyanis valamelyest a béroldalon is csökkentenünk kell a kiadásokat” - fogalmazott. Egyelőre nem terveznek csoportos létszámleépítéseket, de „ezt csak akkor tudjuk betartani, ha nyáron is úgy látjuk: realizálódtak az elvárásaink. Ellenkező esetben nem tudom kizárni ezt sem.” A keretszámokkal kapcsolatban a rektor azt mondta: egyelőre nem lehet tudni, miként reagálnak majd a megváltozott feltételekre a jelentkezők, ennek hatása majd csak jövőre lesz mérhető.
Bár a rektorok és dékánok szerint egyértelmű, hogy a leépítések és a keretszámok között van összefüggés, lapunknak adott interjújában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: "Az elbocsátások és a keretszámok között azért is értelmetlen dolog bármilyen összefüggést keresni, mivel az egyetemi képzések ideje általában 5 év, a keretszámok pedig mindössze egy évig érvényesek. Ráadásul az intézmények bevételi oldalán is csak a folyó év szeptemberétől éreztetik hatásukat. Minden egyetem más-más választ ad a források csökkenésére, feltételezem, hogy alaposan megfontolták intézkedésüket." A felvételi keretszámok miatt egyébként már a Hallgatói Hálózat (HaHa) is tiltakozott: egyszer a jogi, egyszer a bölcsészkar egyik termét foglalták el, hogy véleményt mondhassanak.